Egyiptomi font

A további font nevű pénznemek listájához lásd a font (pénznem) című szócikket.

Egyiptomi font (الجنيه المصرى (arabul))
1 fontos érme
ISO 4217 kód	EGP
Devizajel	£, L.E., LE
Ország	Egyiptom
Infláció
Mértéke	12,3% (2016 május) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
piaszter millieme	(1/100) (1/1000)
Érmék
Használatban	25, 50 piaszter, 1 font
Bankjegyek
Gyakran használt	1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 font
Ritkán használt	25, 50 piaszter,
Kibocsátó
Központi bank	Egyiptomi Központi Bank Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi font témájú médiaállományokat.

Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihnak nevezik, amit az egyiptomi arabban gininek ejtenek (el-Gunaih el-Maṣrī, الجنيه المصرى, azaz egyiptomi gunaih), ez a név valószínűleg az angol guinea arany pénzérme nevéből származik. Váltópénze a kurus (qirsh, قرش;, vagy piaszter) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.

Története

Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.

A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.

1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).

A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.^[2]

1960. július 19-én a Central Bank of Egypt lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.

2004-ben az alábbiak szerint oszlott meg a bankjegyek száma: 30,9%-a 100 fontos, 38%-a 50 fontos, 18,4%-a 20 fontos, 9,2%-a 10 fontos, 2,1%-a 5 fontos, 0,9%-a 1 fontos, 0,3%-a 50 piaszteres, 0,2%-a 25 piaszteres volt.^[2]

2016. november 3-án 48%-kal értékelték le a fontot.^[3]

2017 júniusára az éves infláció 29,8% lett, ezzel tovább értéktelenedett az amúgy is gyenge font árfolyama.^[4]

Érmék

Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.

Kép		Névérték	Műszaki paraméterek				Leírás		Dátumok
Előlap	Hátlap		Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Előlap	Hátlap	Kibocsátás	Visszavonás
		25 piaszter	12 mm	1,26 mm	4,5 g	94% acél, 2% réz, 4% nikkelbevonat	Névérték arabul és angolul	iszlám és nemzetközi évszám	2008	forgalomban
		50 piaszter	25 mm	1,58 mm	6,5 g	75% réz, 20% cink, 5% nikkel	VII. Kleopátra arcképe, iszlám és nemzetközi évszám	Névérték arabul és angolul	2005
			23 mm	1,7 mm		94% acél, 2% nikkel, 4% rézbevonat			2007
		1 font	25 mm	1,89 mm	8,5 g	Gyűrű: 75% réz, 25% nikkel mag: 75% réz, 20% cink, 5% nikkel	Tutanhamon maszkja	iszlám és nemzetközi évszám, Névérték arabul és angolul	2005
				1,96 mm		Gyűrű: 94% acél, 2% réz, 4% nikkelbevonat mag: 94% acél, 2% nikkel, 4% rézbevonat			2008

Bankjegyek

1979-es sorozat

Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek voltak (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek, kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, az Egyiptomi Központi Bank). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi muszlim kultúrához kapcsolódó épületek (kivétel nélkül mecsetek), a hátoldalon (a 25 piaszteres bankjegy kivételével) óegyiptomi szobrok és domborművek szerepelnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalomba hozatalát jelentették be, de bevezetésére nem került sor.

Kép		Érték	méret	szín	leírás		Első kibocsátás éve
előlap	hátlap				előlap	hátlap
		25 piaszter	130 x 70 mm	kék	al-Szajida Ajsa-mecset	Egyiptom címere	1985
		50 piaszter	135 x 70 mm	narancssárga	al-Azhar-mecset	II. Ramszesz fáraó	1985
		1 font	140 x 70 mm	barna	Káitbej szultán mecsete	Abu Szimbel-i nagyobbik templom	1978
		5 font	145 x 70 mm	kékeszöld	Ibn Túlún-mecset	Hápi, az áradó Nílus istene	1981
		10 font	150 x 70 mm	rózsaszín	Refáje-mecset	Hafré a sólyommal	2003
		20 font	155 x 70 mm	zöld	Muhammad Ali-mecset	harckocsizó fáraó és dombormű I. Szenuszert templomából	1978
		50 font	160 x 70 mm	barnáspiros	Abu Háriba-mecset	az edfui templom	1993
		100 font	165 x 70 mm	lila	Hasszán szultán mecsete	a nagy szfinx	1994
		200 font	175 x 80 mm	olajzöld	Kánibej mecsete	ülő írnok szobra	2007

2022-es sorozat

2022-ben új polimer alapú 10 fontos, 2023-ban új polimer alapú 20 fontos bankjegy került forgalomba.

Kép		Érték	méret	szín	leírás		Dátumok
előlap	hátlap				előlap	hátlap	nyomtatás	kibocsátás	visszavonás
		10 font	132 x 69 mm	sárga	Fattah Al-Alim-mecset	Hatsepszut	2022	2022. július 6.	forgalomban
		20 font	?	zöld, kék	Muhammad Ali pasa-mecset Kairóban	II. Ramszesz, a nagy piramis, Kleopátra szobra	2022	2023. június 20.

Történelmi valutaárfolyamok

Font sterling

A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Amerikai dollár

A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Külső hivatkozások

• Jelenlegi és történelmi bankjegyek Egyiptom (németül) (angolul)

További információk