1993

Ez a szócikk az 1993. évről szól. Az 1993-as számról szóló cikket lásd itt: 1993 (szám).

1993 más naptárakban
Gergely-naptár	1993
Ab urbe condita	2746
Bahái naptár	149 – 150
Berber naptár	2943
Bizánci naptár	7501 – 7502
Buddhista naptár	2537
Burmai naptár	1355
Dzsucse-naptár	82
Etióp naptár	1985 – 1986
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2048 – 2049
Shaka Samvat	1915 – 1916
Holocén naptár	11993
Iráni naptár	1371 – 1372
Japán naptár	2653 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4689–4690
Kopt naptár	1709 – 1710
Koreai naptár	4326
Muszlim naptár	1413 – 1414
Örmény naptár	1442 ԹՎ ՌՆԽԲ
Thai szoláris naptár	2536
Zsidó naptár	5753 – 5754

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998

Események

Január

• január 1.
  • Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlik.
  • Nigériában Ibrahim Babaginda tábornok, a katonai kormányzat vezetője Ernest Shonekan személyében polgári személyt állít az átmeneti kormány élére.^[1]
• január 2. – Békekonferencia kezdődik Genfben a Vance–Owen, majd Owen–Stoltenberg béketervről.
• január 3. – George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírja Moszkvában a START-II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több-robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével.
• január 14. – A szövetségesek megállapodnak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től.
• január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka (SACEUR), valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt ír alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a Szövetség keretén belül működhet.
• január 22. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja a maslenicai hídfőállást és a zemuniki repülőteret.
• január 31. – Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot köt.

Február

• február 4. – Fehéroroszország ratifikálja a START-I szerződést.
• február 12. – A pörbölyi tragédiában 12 ember életét veszti, amikor iskolásokat szállító autóbusz hajt a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél.
• február 14. – Az első szabad parlamenti választások Nigerben. (Az 53 fős nemzetgyűlésben a Változás Erőinek Szövetsége (AFC) elnevezésű pártkoalíció 50, míg a korábbi állampárt, az MNSD 29 helyet szerzett.)^[2]
• február 24. – A NATO főtitkára nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatja az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe.
• február 26.
  • Terroristák bombát robbantanak a New York-i Világkereskedelmi Központban.
  • A NATO–központban rendkívüli miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vesz Warren Christopher új amerikai külügyminiszter.
• február 28. – A wacói ostrom Texasban; az amerikai hatóságok sikertelenül próbálják meg letartóztatni David Koresht és Dávidista hetednapi adventisták tagjait.

Március

• március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Albániában.
• március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki.
• március 15. – Észak-Korea kiutasítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit, és bejelenti az Atomsorompó Egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát.
• március 26. – Antonín Baudyš cseh védelmi miniszter a NATO–központban megbeszélést folytat a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével.
• március 27. – Elnökválasztás Nigerben, melyen a szociáldemokrata Mahamane Ousmane arat győzelmet. (Ousmane irányítása alatt folytatódott az ország demokratizálódása.)^[3]

Április

• április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja az európai legfelsőbb parancsnokot (SACEUR), hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyja, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának.
• április 3–4. – Vancouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozik Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök.
• április 12. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 816. sz. határozatának felhasználása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdik a boszniai repülési tilalom betartását célzó NATO–műveletet. (Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgépfedélzeti korai riasztó kötelékének (NAEWF) repülőgépei vesznek részt!)
• április 16. – Ali Saibout Mahamane Ousmane váltja fel Niger elnöki tisztében.^[4]
• április 19. − A texasi Wacóban leég a dávidista hetednapi adventisták központja, amelyet az amerikai hatóságok február óta ostromolna; a tragédia 76 ember halálát követeli (6 további személy az ostrom alatt halt meg)
• április 22. – Butrosz Butrosz-Gáli ENSZ– és Manfred Wörner NATO–főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytat az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában.
• április 23. – Mahamane Ousmane nigeri elnök a Demokrácia és Szocializmus Pártjának (PNDS) elnökét, Mahamadou Issoufou-t nevezi ki miniszterelnöknek.^[5]
• április 25. – II. János Pál pápa személyében Albánia történetében először látogat pápa abba az országba, amely a 60-as években a világ első ateista államának nyilvánította ki magát. (A pápa 1992 végén – a második világháború óta először – nevezett ki négy új püspököket, akiket látogatása alkalmával fel is szentel.)^[6]
• április 30. – A CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.

Május

• május 7. – Felavatják a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárát.^[7]
• május 17. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban.
• május 22. – Az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentenek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmaz a „védett területekre”.
• május 24. – Eritrea kikiáltja függetlenségét.^[8]
• május 30. – II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. (Az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. A Dunántúlon a veszprémi egyházmegyéből létrejött a kaposvári egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magába foglalva megalakult a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye. Módosultak a többi egyházmegye határai, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek. A kalocsai főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti főegyházmegyére változott.)

Június

• június 9. – Narihito japán trónörökös – Akihito császár fia – házassága Masako Ovada diplomatával.
• június 12. – Elnökválasztás Nigériában, melyet szabad és tiszta körülmények között bonyolítanak le. (A választás a szociáldemokrata jelölt, Moshood Abiola könyv- és lapkiadó győzelmét hozta, maga mögé utasítva Ibrahim Babaginda elnök által támogatott konzervatív Bashir Othman Tofa tábornokot. Babaginda megsemmisítteti a választás eredményét, mely miatt tiltakozásul emberek ezrei vonultak Lagos utcáira, ahol fosztogattak és gyújtogattak.)^[9]
• június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek Macedóniába, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ–erőkhöz.
• június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Csehországban.
• június 30. – A Közlekedési Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot.

Július

• július 15. – Az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapítja a Magyar Igazság és Élet Pártját.
• július 22. – Fehéroroszország – nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként – hivatalosan is csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.

Augusztus

• augusztus 1–11. – Mir Sada békemenet Boszniában a háború idején, a történelemben egyedülálló erőszakmentes akció egy háború megállítására
• augusztus 6. – II. János Pál pápa kiadja a „Veritatis splendor” (Az igazság fénye) kezdetű enciklikáját az emberről, az emberi élet védelméről és a keresztény erkölcsről.
• augusztus 9.
  • Letette alkotmányos esküjét és ezzel hivatalosan is elfoglalta a belga trónt II. Albert belga király.
  • Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyet az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre.
• augusztus 13. – A bosnyák kormány létrehozza a külföldi önkénteseket is tömörítő El Mudžahidot, az ARBiH iszlamista szárnyát.
• augusztus 24. – A boszniai horvátok kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Köztársaságot”. (A „közösségnek” nevezett elődjétől eltérően nyíltan szembefordul Szarajevóval.)
• augusztus 24–25. – Szárszó Konferencia az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére. (Előadást tart Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás, Bíró Zoltán, Csurka István, Kiss Gy. Csaba.)
• augusztus 27. – Nigériában, az 1983 óta uralmon lévő katonai rezsim főnöke, Ibrahim Babangida tábornok – az ellenzék nyomására és a katonai vezetésen belüli hatalmi harcok miatt – lemond az elnökségről, utódjául Ernest Shonekan miniszterelnököt iktatják be.^[10]
• augusztus 31. – Oroszország befejezi csapatai kivonását Litvániából.

Szeptember

• szeptember 1. – Megalakul a Magyar Piacpárt
• szeptember 4. – Horthy Miklós újratemetése Kenderesen.
• szeptember 4–10. – A függetlenné vált balti köztársaságokba – Litvániába, Lettországba és Észtországba – látogat II. János Pál pápa. (Az apostoli látogatás során megemlékezett a Szibériába deportált 275 ezer katolikus hívőről.)
• szeptember 13. – Az oslói szerződés aláírásával a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elismeri Izraelt, ezzel létrejön a palesztin autonómia.^[11]
• szeptember 14. – 7 halálos áldozatot és 10 sérültet követelő robbanás egy békásmegyeri panelépületben.
• szeptember 21.
  • Borisz Jelcin orosz elnök felfüggeszti a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat ír ki.
  • Aleksandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállják az orosz elnökségi épületet.
  • A pápa Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadja Israel Meir Laut, Jeruzsálem askenázi főrabbiját.
• szeptember 27. – Fikret Abdić kikiáltja – az elvben Bosznián belüli – „Nyugat-Boszniai Autonóm Tartományt”.

Október

• október 4.
  • A Borisz Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadják az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzik az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket.
  • A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbítja az ENSZ–békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását.
  • Az Legfelsőbb Bíróság jogilag felmenti Jány Gusztáv 1947-ben kivégzett vezérezredest az ellene emelt vádak alól.^[12]
• október 31. Leállítják a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását.^[13]

November

• november 1. – Életbe lép a maastrichti szerződés.
• november 3. – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.
• november 6. – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják.
• november 8.
  • Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina).
  • Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
• november 14. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása.
• november 17. – Lemond Ernest Shonekan nigériai elnök, akitől Sani Abacha tábornok veszi át hatalmat, és diktatúrát vezet be. (Shonekan távozására az okot a benzinárak 600%-os emelésére vonatkozó kísérlete miatti tiltakozások szolgáltatták.)^[14]
• november 18. – Elfogadják Dél-Afrikában az új alkotmányt, így több, mint 300 évnyi fehér uralom után a feketék is megkapják az alapvető emberi jogokat.
• november 20. – Az Arab Liga tagja lesz a Comore-szigetek.

December

• december 2. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a NATO külügyminiszterei megvitatják a Partnerség a Békéért koncepcióját és a kapcsolódó javaslatokat, az 1994. januári csúcsértekezlet előkészítése keretében.
• december 3. – A NACC miniszteri ülésén a NATO és a NACC külügyminiszterei elfogadják a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportjának második jelentését, valamint a NACC 1994. évi munkatervét.
• december 8. – A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies – közép-európai mobilitási program) megalapítása.
• december 11. – A chilei elnök- és kongresszusi választásokon a kereszténydemokrata Eduardo Frei és az 1990 óta hatalmon lévő Koncentráció a Demokráciáért pártszövetség kerül ki győztesen. ^[15]
• december 12.
  • 61 éves korában meghal Antall József, aki a politikai rendszerváltás óta az első felelős magyar miniszterelnök volt.^[16]
  • Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere látja el a miniszterelnöki teendőket ügyvezetőként.^[16]
• december 15. – Az AES-Tisza II Hőerőmű 250 méter magas vasbeton kéményébe 193 méter magasan belecsapódott egy mentőhelikopter, ami a kémény oldalán egy másfél méter átmérőjű lyukat ütött. A balesetben öt ember vesztette életét, köztük két alig egy hónapos csecsemő.

• december 21. – Megalakul a Boross-kormány.^[16]
• december 30. – Izrael és a Vatikán elismerik egymást, felveszik a diplomáciai kapcsolatot.

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1993-ban

1993 a filmművészetben

1993 a tudományban

1993 a légi közlekedésben

1993 a vasúti közlekedésben

1993 az irodalomban

• Somlyó György – Füst Milán vagy a lesütött szemű ember (tanulmány), Balassi
• Lois Lowry – Az emlékek őre^[17]

1993 a zenében

• Ace of Base: The Sign
• Aerosmith: Get a Grip
• Amanda Lear: Cadavrexquis
• Atilla, Isten kardja – rockopera
• 2 Unlimited: No Limits
• Beck: Golden Feelings
• Bee Gees: Size Isn’t Everything
• Blind Guardian: Tokyo Tales
• Billy Joel: River of Dreams
• Bonanza Banzai: Régi és új
• Bonnie Tyler: Silhouette in Red
• Haddaway: The Album
• Carole King: Colour of Your Dreams
• Céline Dion: The Colour of My Love
• Culture Beat: Serenity
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Nyugati pályaudvar
• Deep Purple: The Battle Rages On
• Depeche Mode: Songs of Faith and Devotion
• DJ BoBo: Dance with Me
• Edda Művek: Edda Művek 13.
• Eros Ramazzotti: Tutte storie
• George Michael: Five Live
• Guns N’ Roses: “The Spaghetti Incident?”
• Janet Jackson: janet.
• Jam & Spoon: Tripomatic Fairytales 2001 / Tripomatic Fairytales 2002
• Jamiroquai: Emergency on Planet Earth
• Hip Hop Boyz: Soul a rap
• Kim Wilde: The Singles Collection 1981–1993 / The Remix Collection
• Kovács Ákos: Karcolatok / So Much Larger
• Laura Pausini: Laura Pausini
• Lenny Kravitz: Are You Gonna Go My Way
• Manhattan: Hazatérés
• Marcus Miller: The Sun Don’t Lie (november 18.)
• Mariah Carey: Music Box
• Meat Loaf: Bat Out of Hell II. Back Into Hell
• Motörhead: Bastards
• Napoleon Boulevard: Jó lenne, ha jó lenne
• Nirvana: In Utero
• Los del Río: A mí me gusta
• Take That: Everything Changes
• Pa-dö-dő: Tessék dudálni!
• Pearl Jam: Vs.
• Pet Shop Boys: Very
• Presser Gábor-Dés László: Nagy utazás
• Robert Plant: Fate of Nations
• Sárközi Anita: Exclusive
• Shakira: Peligro
• Sepultura: Chaos A.D.
• Sting: Ten Summoner’s Tales
• Szandi: Szandi 5
• Taylor Dayne: Soul Dancing
• Texas: Ricks Road
• The Connells: Ring
• The Offspring: Ignition
• Tolcsvay László: Kapcsolj át!
• Toni Braxton: Toni Braxton

1993 a sportban

• Alain Prost megszerzi negyedik Formula–1-es világbajnoki címét a Williams-Renault csapattal.
• A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe.

1993 a jogalkotásban

1993 a televízióban

• Január 2-án debütálnak a Magyar Televízió 1-es csatornáján a Szerencsekerék, és a Mindent vagy Semmit! című nagyszabású vetélkedőshow-k
• Március 8-án az amerikai MTV először sugározza a Beavis és Butt-headet.
• Június 30-án az Magyar Televízió elkezdi sugározni a Kisváros című televíziós sorozatot.
• November 5-én a Magyar Televízió bemutatja a Kerekek és lépések című sorozatot.

1993 új világörökségi helyszínei

Születések 1993-ban

Január

• január 1. – Jon Flanagan angol labdarúgó
• január 2.
  • Marcel Schrötter német motorversenyző
  • Bryson Tiller amerikai énekes és dalszövegíró
• január 4. – angol motorversenyző
• január 5. – Franz Drameh angol színész
• január 6.
  • Opitz Petra magyar színésznő
  • Jesús Corona mexikói labdarúgó
• január 7. – Jan Oblak szlovén labdarúgó
• január 9.
  • Ashley Argota amerikai színésznő és énekes
  • Aminata Savadogo litván énekesnő és dalszövegíró
• január 12.
  • Zayn Malik brit énekes
  • Szijjártó András magyar közgazdász
  • D.O. dél-koreai énekes
  • Aika Mitsui japán énekesnő
• január 13. – Max Whitlock szertornász
• január 15. – Paulina Vega kolumbiai színésznő
• január 16.
  • Orosz Szilveszter magyar jégkorongozó
  • Ember Márk magyar színész
• január 18.
  • Morgan York amerikai színésznő
  • Juan Fernando Quintero argentin labdarúgó
• január 19.
  • Biczó Bence magyar úszó
  • João Mário portugál labdarúgó
• január 22.
  • Rio Haryanto indonéz autóversenyző
  • Tommy Knight angol színész
• január 23. – Ósima Rjóta japán labdarúgó
• január 25. – Döbrösi Laura magyar énekes- és színésznő
• január 26.
  • Cameron Bright kanadai színész
  • Florian Thauvin francia labdarúgó
• január 27. -Taro Daniel japán teniszjátékos
• január 28. – Will Poulter angol színész
• január 29. – Kyary Pamyu Pamyu japán modell és előadóművész
• január 31. – Ku Boncshan dél-koreai íjász

Február

• február 3. – Getter Jaani észt énekesnő
• február 4. – Jesper Tolvers svéd műugró
• február 6. – Tinashe amerikai színésznő és énekesnő
• február 7.
  • David Dorfman amerikai színész
  • Diego Laxalt uruguayi válogatott labdarúgó
• február 9.
  • Parimarjan Negi indiai sakk játékos
  • Endó Vataru japán labdarúgó
• február 10. – Mia Khalifa libanoni-amerikai pornográf színésznő
• február 11. – Hörður Björgvin Magnússon izlandi labdarúgó
• február 12.
  • Benik Afobe angol labdarúgó
  • Rafinha Alcântara brazil labdarúgó
  • Jennifer Stone amerikai színésznő
• február 13. – Alex Sawyer angol színész
• február 14.
  • Shane Harper amerikai színész és énekes
  • Alberto Rosende amerikai színész
• február 17.
  • Sam Oldham brit tornász
  • Marc Márquez spanyol MotoGP világbajnok
• február 18. – Kentavious Caldwell-Pope amerikai kosárlabdázó
• február 19.
  • Victoria Justice amerikai énekesnő, színésznő
  • Patrick Johnson amerikai színész
• február 23. – Kasumi Ishikawa japán asztalitenisz játékos
• február 25. – Mary Beth Dunnichay amerikai műugró
• február 27. – Alphonse Aréola francia labdarúgó
• február 28. – Emmelie de Forest dán énekesnő, a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál nyertese

Március

• március 1. – Josh McEachran angol labdarúgó
• március 2.
  • Mariya Yaremchuk ukrán pop énekesnő
  • Pandelela Rinong maláj műugró
• március 3. – Antonio Rüdiger német labdarúgó
• március 4.
  • Jenna Boyd amerikai színésznő
  • Bobbi Kristina Brown amerikai énekesnő († 2015)
• március 5.
  • Frederico Rodrigues Santos brazil labdarúgó
  • Harry Maguire angol labdarúgó
  • Youssouf Sabaly szenegáli labdarúgó
• március 7.
  • Mary Earps angol labdarúgókapus
  • Misek Levente magyar kosárlabdázó^[18]
  • Jackson Irvine ausztrál labdarúgó
• március 9. – Suga dél-koreai rapper, dalszövegíró és zenei producer
• március 10. – Jack Butland angol labdarúgó
• március 11. – Anthony Davis amerikai kosárlabda játékos
• március 13. – Schoblocher Barbara magyar énekesnő
• március 15.
  • Alia Bhatt brit születésű indiai színésznő és énekes
  • Paul Pogba francia labdarúgó
  • Mark Scheifele kanadai jégkorongozó
• március 19. – Hakím Zíjes marokkói labdarúgó
• március 23.
  • I Hjonu (színművész) dél-koreai színész
  • Roberto Carballes Baena spanyol teniszjátékos
• március 29. – Thorgan Hazard belga labdarúgó
• március 30. – Anitta brazil énekes és táncos
• március 31. – Connor Wickham angol labdarúgó

Április

• április 3. – Pape Moussa Konaté szenegáli labdarúgó
• április 10. – Sofia Carson amerikai színésznő és énekes
• április 12. – Ryan Nugent-Hopkins kanadai jégkorongozó
• április 13. – Hannah Marks amerikai színésznő
• április 14.
  • Graham Phillips amerikai színész és énekes
  • Josephine Skriver dán modell
• április 15. – Madeleine Martin amerikai színésznő
• április 16. – Chance the Rapper amerikai rapper
• április 19. – Sebastian de Souza angol színész
• április 22.
  • Ryu Hwa-young dél-koreai rapper, táncos, modell és színésznő
  • Filip Helander svéd labdarúgó
• április 24. – Ben Davies walesi labdarúgó
• április 25. – Raphaël Varane francia labdarúgó
• április 30. – Arnór Ingvi Traustason izlandi labdarúgó

Május

• május 2. – Kővári Dániel magyar golfozó
• május 4. – Bedő Krisztián világbajnok magyar válogatott vízilabdázó
• május 6. – Naomi Scott angol színésznő és énekesnő
• május 9. – Bonnie Rotten amerikai pornográf színésznő és modell
• május 10. – Babos Tímea magyar teniszezőnő, Kristina Mladenoviccsal a 2018-as Australian Open – női páros első magyar teniszvilágbajnoka, a 2018-as tajpeji WTA-tornán egyesben a világelső, háromszoros junior Grand Slam-tornagyőztes, kétszeres olimpikon.
  • Halston Sage amerikai színésznő
• május 11. – Maurice Harkless amerikai-Puerto Ricó-i kosárlabda játékos
• május 13.
  • Romelu Lukaku belga labdarúgó
  • Stefan Kraft osztrák síugró
  • Debby Ryan amerikai színésznő, énekesnő
• május 14.
  • Rakaczki Bence labdarúgó, a Diósgyőri VTK kapusa († 2014)
  • Miranda Cosgrove amerikai színésznő, énekesnő
• május 16.
  • IU dél-koreai színésznő és énekesnő
  • Atticus Mitchell kanadai színész és zenész
• május 17. – Kenneth Omeruo nigériai labdarúgó
• május 18. – Jessica Watson ausztrál hajós
• május 20. – Caroline Zhang amerikai műkorcsolyázó
• május 24.
  • Oliver Davis amerikai színész
  • Guillermo Varela uruguayi labdarúgó
• május 29. – Maika Monroe amerikai színésznő

Június

• június 3. – Andrea Santarelli olasz párbajtőrvívó
• június 6. – Frida Gustavsson svéd modell
• június 7.
  • George Ezra angol énekes és dalszövegíró
  • Park Ji-yeon dél-koreai énekesnő és színésznő
• június 16.
  • Laudon Andrea magyar szinkronszínésznő, modell
  • Pak Pogom dél-koreai színész
• június 21. – Sinem Ünsal török színésznő
• június 22. – Loris Karius német labdarúgó
• június 26. – Ariana Grande amerikai színésznő és énekesnő
• június 28. – Bradley Beal amerikai kosárlabda játékos
• június 29.
  • Harrison Gilbertson ausztrál színész
  • Lorenzo James Henrie amerikai színész
  • Jessa Rhodes amerikai pornográf színésznő

Július

• július 1. – Raini Rodriguez amerikai színésznő
• július 3.
  • PartyNextDoor kanadai rapper, zenei producer, énekes és dalszerző
  • Vincent Lacoste francia színész
• július 9. – Emily Hirst kanadai színésznő
• július 18.
  • Lee Tae-min dél-koreai énekes
  • Nabil Fekir francia labdarúgó
• július 20.
  • Alycia Debnam-Carey ausztráliai színésznő
  • Lucas Digne francia labdarúgó
• július 26.
  • Taylor Momsen amerikai színésznő
  • Elizabeth Gillies amerikai színésznő
• július 27. – Jordan Spieth amerikai golfjátékos
• július 28.
  • Harry Kane angol labdarúgó
  • Cher Lloyd angol énekesnő
• július 29.
  • Ilja Olegovics Kutyepov orosz labdarúgó
  • Jamie Maclaren ausztrál labdarúgó
• július 30. – André Gomes portugál labdarúgó

Augusztus

• augusztus 1. – Leon Thomas III amerikai színész és énekes
• augusztus 3. – Yurina Kumai japán énekesnő
• augusztus 4. – Saido Berahino angol labdarúgó
• augusztus 5. – Sverrir Ingi Ingason izlandi labdarúgó
• augusztus 6. – Hopper Penn amerikai színész, Sean Penn fia
• augusztus 8. – Miskolczi Márk magyar jégkorongozó
• augusztus 9. – Panajótisz Szamilídisz görög úszó
• augusztus 10. – Andre Drummond amerikai kosárlabda játékos
• augusztus 11.
  • Alirezá Dzsahánbahs iráni labdarúgó
  • Alyson Stoner amerikai színésznő, énekes és táncos
• augusztus 12.
  • Saido Berahino angol labdarúgó
  • Ewa Farna lengyel énekesnő
  • Luna dél-koreai énekesnő és színésznő
• augusztus 13.
  • Artur Gacsinszkij orosz műkorcsolyázó
  • Johnny Gaudreau amerikai jégkorongozó
• augusztus 15. – Alex Oxlade-Chamberlain angol labdarúgó
• augusztus 16. – Cameron Monaghan amerikai színész
• augusztus 17.
  • Ederson Moraes brazil labdarúgó
  • Ju Szungho dél-koreai színész
  • Sarah Sjöström svéd úszónő
• augusztus 18.
  • Jung Eun-ji dél-koreai énekesnő és színésznő
  • Maia Mitchell ausztrál színésznő és énekesnő
• augusztus 26. – Keke Palmer amerikai színésznő és énekesnő
• augusztus 29.
  • Liam Payne brit énekes
  • Lucas Cruikshank amerikai színész
• augusztus 30. – Paco Alcácer spanyol labdarúgó

Szeptember

• szeptember 1.
  • Ilona Mitrecey francia énekesnő
  • Megan Nicole youtube személyiség, énekesnő és dalszerző
  • Silje Norendal norvég hódeszkás
• szeptember 3. – Dominic Thiem osztrák teniszjátékos
• szeptember 4.
  • Marco Fichera olasz párbajtőrvívó
  • Yannick Ferreira Carrasco belga labdarúgó
• szeptember 5. – Gage Golightly amerikai színésznő
• szeptember 13. – Niall Horan ír énekes
• szeptember 15. – Dennis Schröder német kosárlabda játékos
• szeptember 16. – Peter Šrámek magyar énekes
• szeptember 18. – Patrick Schwarzenegger Arnold Scwarzenegger fia, színész és modell
• szeptember 20.
  • Kyle Anderson kínai kosárlabdázó
  • Julian Draxler német labdarúgó
• szeptember 21. – Ante Rebić horvát labdarúgó
• szeptember 23. – Zach Tyler Eisen amerikai szinkronszínész
• szeptember 26. – Michael Kidd-Gilchrist amerikai kosárlabda játékos
• szeptember 27. – Mónica Puig Puerto Ricó-i tenisz játékos
• szeptember 29. – Carlos Salcedo mexikói labdarúgó

Október

• október 2. – Michy Batshuayi belga labdarúgó
• október 6. – Ricardo Pereira portugál labdarúgó
• október 8.
  • Angus T. Jones amerikai színész
  • Palvin Barbara magyar modell és színésznő
  • Molly Quinn amerikai színésznő
  • Garbiñe Muguruza spanyol tenisz játékos
• október 9. – Scotty McCreery amerikai énekes
• október 13. – Tiffany Trump Donald Trump lánya
• október 16. – Wílmar Barrios argentin labdarúgó
• október 23. – Taylor Spreitler amerikai színésznő
• október 29. – India Eisley amerikai színésznő
• október 30. – Marcus Mariota amerikai futball játékos

November

• november 13. – Julia Michaels amerikai énekesnő és dalszerző
• november 14.
  • Luis Gil amerikai labdarúgó
  • Samuel Umtiti francia labdarúgó
• november 15. – Paulo Dybala argentin labdarúgó
• november 16. – Nélson Semedo portugál labdarúgó
• november 24.
  • Hande Erçel török színésznő és modell
  • Ívi Adámu görög-ciprusi énekesnő
• november 25. – Danny Kent angol motorversenyző
• november 29. – David Lambert amerikai színész
• november 30. – Lost Frequencies belga DJ és zenei producer

December

• december 5. – Ross Barkley angol labdarúgó
• december 7. – Jasmine Villegas amerikai énekesnő
• december 8. – AnnaSophia Robb amerikai színésznő, modell
• december 13. – Abdiel Arroyo panamai labdarúgó
• december 16. – Jyoti Amge indiai színésznő
• december 18. – Ana Porgras román tornász
• december 20.
  • Andrea Belotti olasz labdarúgó
  • Isabel Durant ausztrál színésznő
• december 22.
  • Meghan Trainor amerikai énekesnő, dalszerző és zenei producer
  • Raphaël Guerreiro portugál labdarúgó
• december 27. – Olivia Cooke angol színésznő

Halálozások 1993-ban

Bővebben: Halálozások 1993-ban

• június 22. – Pat Nixon, az Amerikai Egyesült Államok first ladyje (1969–1974) és second ladyje (1953–1961) (* 1912)
• december 2. – Pablo Escobar kolumbiai drogbáró (* 1949)

Nobel-díjak

Fizikai	Russell A. Hulse és Joseph Hooton Taylor Jr. amerikai fizikusok
Kémiai	Kary B. Mullis amerikai és Michael Smith kanadai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Richard J. Roberts angol és Phillip Allen Sharp amerikai kémikusok
Irodalmi	Toni Morrison amerikai írónő
Béke	Nelson Mandela és Frederik Willem de Klerk
Közgazdasági	Robert Fogel és Douglass C. North amerikai közgazdászok

Jegyzetek

Források

• ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2