Elbeszélő költemény

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.

Régebbi meghatározása

A 19. század végi A Pallas nagy lexikona szerint:

• mind az a verses elbeszélés, ami az eposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Toldit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.^[1]

Története

Magyarországon a 18. században jelent meg, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Fazekas Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Arany László, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.

A magyar irodalomban

Hosszabb terjedelműek

• Fazekas Mihály: Lúdas Matyi^[2] (1804)
• Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831)
• Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitéz^[3] (1845), Az apostol (1848)
• Arany János: Az elveszett alkotmány (1845), Toldi^[4] (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73)
• Arany László: A délibábok hőse^[5] (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)

Közepes epika körébe sorolhatóak

• Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
• Babits Mihály: Jónás könyve (1938)
• Garay János: Az obsitos (1843)

Modern változat

• Varga Domokos György: Tévé a tanyán^[6][7] (2015)

A világirodalomban

• Milton: Elveszett paradicsom (Paradise lost) (1667)
• Byron: Childe Harold (1812) (verses regény)
• Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Elbeszélő költemény témájú médiaállományokat.

• Enciklopédia Fazekas
• Kislexikon ^{[Tiltott forrás?]}
• Feladatsor a Sulineten^{[halott link]}

További információk

Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!

• Feladatsor a Sulineten^{[halott link]}
• Petőfi elbeszélő költeményei Archiválva 2013. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben