Erzsébet (keresztnév)

Ez a szócikk a keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Erzsébet (egyértelműsítő lap).

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִישֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִישָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség”, „Isten a tökéletesség”.^[1]

Rokon nevek

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Böske, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

Névnapok

november 19.^[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.^[2]

Gyakorisága

Az Erzsébet Magyarországon a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult a névadásban, de még gyakori, a 2000-es években azonban már nem szerepel a 100 leggyakrabban adott női név között.^[1][3][4]

Ugyanakkor a teljes népességet tekintve az Erzsébet név még mindig a második leggyakrabban viselt női név a Mária után, 2019-ben összesen több mint 200 000 nő neve volt.

Idegen nyelvi változatai

• Elisabeth, Else (német)
• Elizabeth, Elisabeth, Eliza, Liza, Betty (angol)
• Elisabetta (olasz)
• Élisabeth (francia)
• Eliabel (francia)
• Alžbeta (szlovák)
• Alžběta (cseh)
• Elżbieta (lengyel)
• Jelizaveta (orosz)
• Eliszavet, Ελισάβετ (görög)
• Isabel (spanyol)

Híres névviselők

„Erzsébet” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Erzsébetek

• Erzsébet vagy Eliseba, Mózes sógornője a Bibliában
• Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyja a Bibliában

Magyarok

• Árpád-házi Szent Erzsébet
• Báthori Erzsébet nemesasszony
• Cseszneky Erzsébet grófnő, mecénás
• Csézi Erzsébet énekesnő
• Galambos Erzsi színművész
• Galgóczi Erzsébet író
• Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes
• Házy Erzsébet operaénekes
• Heirits Erzsébet kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező
• Kertész Erzsébet író
• Komlóssy Erzsébet operaénekes
• Kovács Erzsi énekesnő
• Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornásznő
• Kútvölgyi Erzsébet színművész
• Márkus Erzsébet olimpiai ezüstérmes súlyemelő
• Máthé Erzsi színművész
• Milassin Erzsébet válogatott labdarúgó
• Nagy Erzsébet újságíró
• Pártos Erzsi színművész
• Pásztor Erzsi színművész
• Sándor Erzsi operaénekes
• Simor Erzsi színművész
• Schaár Erzsébet szobrász
• Spéter Erzsébet, az Erzsébet-díj alapítója
• Szőnyi Erzsébet zeneszerző
• Szontagh Erzsébet, a csetneki csipke egyik létrehozója
• Viski Erzsébet kajakozó

Uralkodók és családtagjaik:

• Łokietek Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége
• Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
• Szilágyi Erzsébet, Mátyás király édesanyja
• I. Erzsébet angol királynő
• Erzsébet brit királyné, II. Erzsébet brit királynő anyja
• II. Erzsébet brit királynő
• Erzsébet orosz cárnő
• Erzsébet magyar királyné (Sisi)
• Erzsébet Mária főhercegnő (Rudolf trónörökös lánya)
• Erzsébet belga királyné
• Wiedi Erzsébet román királyné

Egyéb Erzsébetek

Vezetéknévként

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.^[2]

Földrajzi névként

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

• Szenterzsébet, több település illetve településrész neve
• Erzsébet település Baranya vármegyében
• Pesterzsébet, Budapest városrésze
• Erzsébet-sziget, dunai sziget Komáromnál
• Erzsébetváros, több település neve, illetve városrésze
• Erzsébetháza, Erzsébetkápolna községek Szlovákiában
• Erzsébetliget, Erzsébettelep, Erzsébettelek, Budapest városrészei
• Béta település Romániában

A művészetekben

• Szent Erzsébet vagy Erzsébet asszony a szereplője, mint lányát férjhez adó anya, egy várkörjáró játék-sorozatnak
• Világszép Erzsébet, Tündérszép Erzsébet, mesealakok
• Szemérmetes Erzsók a szereplője Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposzának
• Számtalan festmény és oltárkép készült a középkorban Erzsébetről, Keresztelő Szent János anyjáról vagy Árpád-házi Szent Erzsébetről. Ez utóbbiról a leghíresebb ábrázolás a kassai székesegyházban látható szárnyasoltár, mely a legnagyobb festett szárnyasoltár, és a szent életét mutatja be.

A népnyelvben

• Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád vármegyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.^[2]
• kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)^[2]
• boglyasperzsi a neve egy virágfajtának^[2]
• büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak^[2]
• erzsipaszuly, erzsibab, a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak^[2]
• bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek^[2]
• kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak^[2]

Egyéb

• Erzsébet-apácák, betegápoló nővérek
• Erzsébet híd több híd neve
• Erzsébet tér több tér neve
• Erzsébet körút, út Budapesten
• Erzsébet-kilátó, budapesti kilátó a János-hegyen
• Erzsébet-díj, magyar kulturális díj

Jegyzetek

Források

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250