Szőnyi Erzsébet

Szőnyi Erzsébet
A Magyar Örökség-díj átadásakor (2004)
Született	1924. április 25. Budapest
Elhunyt	2019. december 28. (95 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar[2]
Házastársa	Gémes Lajos (h. 1948)
Gyermekei	két gyermek
Szülei	Szőnyi Jenő Piszanoff (Pisanov) Alice[3]
Foglalkozása	zeneszerző zenetudós zenepedagógus egyetemi oktató karmester
Iskolái	Szilágyi Erzsébet Gimnázium (1934–1942) Országos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1942–1947) Párizsi Konzervatórium (1947–1948)
Kitüntetései	Erkel Ferenc-díj (1959)[1] Apáczai Csere János-díj (1994)[1] Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1995, 2004)[1] Magyarország Kiváló Művésze díj (2000)[1] Magyar Örökség díj (2004)[1] Kossuth-díj (2006)[1] a Nemzet Művésze (2014)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Erzsébet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőnyi Erzsébet, Steidl (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2019. december 28.)^[4] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.

Életútja

Édesapja művészetkedvelő banktisztviselő volt: főként festett, rajzolt, de énekelt is, amihez a kíséretet édesanyja adta. A család egyetlen gyermeke, Szőnyi Erzsébet Benczúr Aglájánál (Benczúr Gyula unokahúgánál^[5]) kezdte zongoratanulmányait.

1934 és 1942 között a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte el a középiskolát, ahol Sztojanovits Adrienne tanítványa volt. Az intézmény neves kórusát zongorán kísérte. Magánúton összhangzattant tanult Laurisin Miklósnál. Első szerzeményei is a gimnáziumi évek alatt keletkeztek.

1942 és 1945 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bárdos Lajos és Vásárhelyi Zoltán irányításával elvégezte a középiskolai énektanárképző és karvezető szakot. 1943-tól 1947-ig Kodály Zoltántól etnomuzikológiát tanult, mellette 1944–46-ban zongora szakot is végzett Szegedi Ernőnél, kamarazene-tanára Weiner Leó volt. Ferencsik Jánostól a vezénylés alapjait sajátította el. 1945-től 1947-ig Bárdos javaslatára Viski János zeneszerzés-növendéke volt, az egyetlen lány a szakon.

Első szerzői sikerét a Munkás Dalosszövetség 1947-es jeligés pályázatának megnyerésével aratta, amivel Kodály mellett felesége, Sándor Emma érdeklődését is felkeltette. Az 1947–48-as tanévben francia állami ösztöndíjjal a párizsi Conservatoire-on Tony Aubin osztályában tanult, Nadia Boulanger, illetve Olivier Messiaen műveivel ismerkedett. Itteni tanulmányait I. divertimentója, saját maga által vezényelt bemutatójával zárta, amire megkapta a Prix de Composition-t.

Akadémiai tanulmányai mellett 1945-től a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ének-zene tanára volt, alkalmanként Kodályt helyettesítette a főiskolai népzene órákon. 1948 és 1981 között a Zeneakadémián tanított, ahol 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. Első pedagógiai munkáját 1954-ben írta. Éveken át vezette a Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykórusát.

1961-től állt kapcsolatban a Zenei Nevelés Nemzetközi Társaságával (ISME), a szervezet 1964-es budapesti konferenciáján elnökségi tagjává választották. Negyven éven át szervezője volt az először 1967-ben megrendezett esztergomi Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemnek. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke volt. 1992–96-ig a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának elnöke. A hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke és a Kóta tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja volt.

Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője volt.

1994 óta a törökbálinti zeneiskola viseli a nevét. Nagy odaadással és figyelemmel kísérte a zeneiskolában folyó nevelő-oktató munkát. 2003-tól vezetésével rendezték meg a Szőnyi Erzsébet Regionális Szolfézsversenyt, amelyen a térség zeneiskoláinak szolfézstanulói vesznek részt. 2005-ben létrehozta a Zenélő Gyermekekért Alapítványt. 2006-ban Törökbálint képviselő-testületétől Volf György-díjat kapott, 2009-ben a város díszpolgára lett.

Díjai, elismerései

• 1947 Munkás-Dalosszövetség pályázat I. díj
• 1948 Rózsavölgyi-díj
• 1948 Prix de Composition du Conservatoire, Paris
• 1954 Vercelli, Viotti verseny
• 1959 Erkel Ferenc-díj
• 1964 Miskolc Város Művészeti Díja
• 1966 Szigetvárért Emlékplakett (Zrínyi)
• 1969 Veszprém Város Díja
• 1976 Arezzo verseny
• 1977 Budapest Főváros Művészeti Díja
• 1993 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 1994 Apáczai Csere János-díj
• 1995, 2004 Bartók–Pásztory-díj
• 2000 Kiváló művész
• 2001 Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály-díj
• 2004 Magyar Örökség díj
• 2006 Kossuth-díj
• 2006 Volf György-díj, Törökbálint
• 2006 díszdoktori cím Pittsburgh Dusquesne Egyetemén
• 2008 Hegyvidék díszpolgára
• 2009 Törökbálint díszpolgára
• 2011 Prima díj
• 2014 A Nemzet Művésze
• 2019 Budapestért díj

Főbb művei

Színpadi művek

• Pantomim (balett, 1949)
• Kerti mese (mesebalett, 1949)
• A tücsök és a hangya (mesebalett, 1953)
• Dalma (opera, Jókai Mór nyomán Kováts Edit, 1953)
• A makrancos királylány (gyermekopera, Kováts Edit, 1955, ősbemutató: Magyar Rádió, 1961. február 27.)
• Firenzei tragédia (opera, Oscar Wilde drámája Kosztolányi Dezső fordításában, 1957, ősbemutató: Koppenhága, 1960 [koncertszerűen, németül, ford. Max Maierfeld], színpadi bemutató: Meiningen, 1960. február 25. [németül], magyarországi bemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1970. június 12.)
• A képzelt beteg (musical, Molière nyomán Illyés Gyula, 1961)
• Kis rongyos (zenés játék gyermekeknek, Fáy Hildegard szövege, 1962)
• Száz cifra ködmön (zenés játék, Mikszáth Kálmán nyomán Benedek András, 1965)
• Az aranyszárnyú méhecske (gyermekopera, Orbán Éva szövege, 1974)
• Vidám sirató egy bolyongó porszemért (zenés játék, Sütő András–Weöres Sándor, 1979)
• Az igazmondó juhász (meseopera, Donászy Magda, 1979)
• Adáshiba (opera, Szakonyi Károly, 1980, ősbemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1982. május 7.)
• Elfrida (madrigálopera, Arany László, 1984, ősbemutató: Magyar Rádió, 1987. augusztus 24.)

Oratórikus művek

• A didergő király (gyermekoratórium, Móra Ferenc–Orbán Éva, 1959)
• A hazug katona (oratórium, Török Sándor, 1960)
• Tinódi egri summája (ifjúsági oratórium, Tinódi Lantos Sebestyén szövegeire, 1964)
• József Attila kantáta (1968)
• Népdalkantáta (Lukin László, 1971)
• Radnóti kantáta (1974)
• Gyulai névtelen éneke (oratórium, ismeretlen szerző szövege, 1983)
• Béla király a Bükkben (oratórium, Hárs Ernő, 1986)

Zenekari művek

• Parlando és giusto (1947)
• I. divertimento (1948)
• II. divertimento (1951)
• Intermezzo (fúvószenekarra, 1954)
• Reggel a hegyekben (fúvószenekarra, 1956)
• Orgonaverseny (1957–58, ősbemutató a prágai nemzetközi orgonaversenyen, 1958)
• Trio concertino (ifjúsági zenekarra, 1958)
• Overtura piccola (ifjúsági zenekarra, 1962)
• Toborzó (fúvószenekarra, 1963)
• Piccola instructione (ifjúsági zenekarra, 1964)
• Musica festiva (szvit, 1965)
• Prelűd és fúga (1969)
• Lento és allegro (ifjúsági zenekarra, 1969)
• Három ötlet négy tételben (zongorára és zenekarra, 1980)
• Zenetörténeti séta kilenc tételben (ifjúsági zenekarra, 1986)

Egyházi zene

• Missa misericordiae – az Irgalom miséje (latin mise nőikarra, zenekarra, orgonára) Készült: a Kodály Nőikari Találkozó alkalmából 1966-ban.
• Missa misericordiæ. Requiem férjem és fiaim emlékére (vegyeskarra és orgonára, latin és magyar szövegre, 2011)
• Szent Erzsébet-mise (egyszólamú, magyar nyelvű)
• motetták: A Lélekhez, Stabat Mater (Babits Mihály fordítására)

és más egyházi ihletésű művek.

Kórusművek

• Új várak épültek (Ady Endre, 1947)
• Három leánykar (Kriza János, 1947)
• Balatoni képek (Sárhelyi Jenő, 1953)
• Katonadal (férfikarra, Balassi Bálint, 1956)
• Due sonetti di Petrarca (vegyeskarra, hárfára és klarinétra, 1960)
• Anekreoni dalok (vegyeskarra, 1962)
• Sirató. Elégia Kodály Zoltánért (női karra, fuvolára, brácsára és cimbalomra, népi szövegekre, 1967)
• Vakáció előtt (gyermekkarra, Szabó Lőrinc, 1969)
• A tintásüveg (gyermekkarra, Petőfi Sándor, 1970)
• Öt japán dal (gyermekkarra, Kosztolányi Dezső, 1971)
• Óda a jelenhez (vegyeskarra, Pablo Neruda, 1979)
• Tájkép három változatban (vegyeskarra, Juhász Gyula, 1983)
• Mint forró csontok a máglyán (vegyeskarra, Babits Mihály, 1983)
• Motetta a lélekről (vegyeskarra és orgonára, újszövetségi szövegekre, 1983)
• Dániel éneke
• Frühzeitiger Frühling
• Három változat
• Jelek
• Korai tavasz
• Réten szaladoztunk
• Valami hívot az éj közepén
• Veni Creator Spiritus

Egyéb zeneművek

• Kórusok John Gracen Brown verseire
• Három gyermekkar Hárs Ernő verseire
• Húsz magyar népdal (két fuvolára és gitárra) 1978
• Szonáta (nagybőgőre és zongorára) 1982
• Francia szvit (mélyhegedű-zongora)
• Evokáció (zongorára és orgonára) 1985
• Fantázia (hárfa)
• további kórusok és kamaraművek.

Könyvek

• A zenei írás-olvasás módszertana I-IV., 1954, gyakorló füzetekkel (megjelent magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven)
• Kodály's Principles in Practice, 1973 (megjelent angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven)
• Öt kontinensen a zene szolgálatában; Gondolat, Bp., 1979
• Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei és munkássága; TIT, Bp., 1982
• Kodály Zoltán nevelési eszméi, 1987
• Zenei nevelési irányzatok a XX. században, 1989
• Kodály Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén. A Nemzetközi Kodály Konferencia (1997. IX. 22-24.) Zenepedagógiai Szekciójának anyaga; szerk. Szőnyi Erzsébet; Kodály Intézet, Kecskemét, 1999
• Hiszek a zene erejében... Szőnyi Erzsébet zeneszerzővel beszélget Mezei Károly; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)

Diszkográfia

• 1984-ben szerzői lemeze (LP) jelent meg: 5 Preludes; Trio Sonata; 3 ideas in 4 Movements; Radnóti Cantata (Hungaroton, SLPX 12623)
• 2004-ben szerzői CD-je jelent meg: Concerto per organo e orchestra; Hungaroton, Bp., 2004
  • Műsora, Hungaroton HCD 32246:

Orgonaverseny (Concerto per organo e orchestra); Hat középkori himnusz Sík Sándor fordításában (Six medieval hymns on translations by Sándor Syk); Hárfás kvintett (Quintet for Harp and String Quartet); Dalok Lanza del Vasto verseire (Songs on poems by Lanza del Vasto); Jeruzsálemi képek – szvit két zongorára (Pictures of Jerusalem – suite for 2 pianos)

• Hangfelvételek a Magyar Rádió archívumában.

Jegyzetek

Források

• Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkai Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. 472–473. l. ISBN 9633305403
• Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakalauz. 1945–2014. Dunaszerdahely–Pozsony, 2015. Kalligram. 1017–1019. l. ISBN 9788081018701
• Így láttuk Kodályt. Ötvennégy emlékezés. Centenáriumi, bőv. kiad. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest, 1982. Zeneműkiadó. 288–298. l. ISBN 9633303788
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
• Németh Amadé: A magyar opera története (1785–2000). H. é. n. Anno Kiadó. ISBN 9633750954
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. III. köt. 468–469. l.
• Varga Bálint András: Contemporary Hungarian Composers. 5th rev. enlarged ed. Budapest, 1989. Editio Musica Budapest. pp. 390–398 ISBN 9633306868
• Dr. Márkus Miklósné Natter-Nád Klára életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
• A Magyar Művészeti Akadémia tagja
• MR Kincsestár
• Hungaroton
• Interjú: Új Ember 2000.
• Köszöntő 2004.
• Interjú: Nagy Moszkitó 2006.
• Születésnap a Zeneakadémián
• Oldala a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján.

További információk

• Pintér Csilla Mária: Szőnyi Erzsébet; 2. bőv. kiad.; BMC, Bp., 2014 (Magyar zeneszerzők)
• Jerry L. Jaccard: Dallamok és disszonanciák. A zene nagykövete: Szőnyi Erzsébet; ford. Terts István; Nap, Bp., 2016 (Álarcok)