Erzsébet Krisztina magyar királyné

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Erzsébet Krisztina
Uralkodóház	Braunschweig–Wolfenbüttel
Született	1691. augusztus 28. Braunschweig
Elhunyt	1750. december 21. (59 évesen) Bécs
Nyughelye	Császári kripta
Édesapja	Lajos Rudolf braunschweig–lüneburgi herceg
Édesanyja	Öttingeni Krisztina Lujza
Házastársa	VI. Károly német-római császár és magyar király
Gyermekei	Mária Terézia osztrák uralkodónő Mária Anna lotaringiai hercegné
Rang	császárné és királyné
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet Krisztina témájú médiaállományokat.

Erzsébet Krisztina (németül: Elisabeth Christine; Braunschweig, Braunschweig–Lüneburg, 1691. augusztus 28. – Bécs, Ausztria, 1750. december 21.), a Welf-házból származó braunschweig–wolfenbütteli hercegnő, aki VI. Károly császárral kötött házassága révén német-római császárné, német, magyar és cseh királyné 1711-től férjének 1740-ben bekövetkezett haláláig. Korának nevezetes szépsége volt, valamint ő volt a leghosszabb ideig regnáló német-római császárné. Miután egyetlen fiúgyermeke kisgyermekként elhunyt, férjének örököse legidősebb leányuk, Mária Terézia lett.

Élete

Édesapja Lajos Rudolf braunschweig–lüneburgi uralkodó herceg (1671–1735), édesanyja Krisztina Lujza öttingeni hercegnő (1671–1747).

Erzsébet Krisztinát 13 éves korában eljegyezték Károly osztrák főherceggel (1685–1740), I. Lipót császár ifjabbik fiával (a későbbi VI. Károly német-római császárral). A frigy létrejöttében különösen nagy szerepet játszott Erzsébet Krisztina ambiciózus nagyapja, Antal Ulrik braunschweig–wolfenbütteli herceg, valamint Károly főherceg sógornője, József trónörökös főherceg felesége, Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő.

Kezdetben a protestáns Erzsébet Krisztina elutasította a házasságot. I. Lipót császár azonban 1705 májusában elhunyt, örökébe Károly főherceg bátyja, József főherceg lépett, I. József császár néven. Bár neki csak leánygyermekei voltak, de még számolni lehetett fiú örökös születésével. A Habsburg-ház háborúba szállt a Bourbon Franciaországgal a spanyol Habsburgok trónjának megszerzéséért. Károly főherceg a császár jelöltje volt a spanyol királyi trónra. Erzsébet Krisztina hercegnő hajlandónak mutatkozott a házasságkötésre. Majdnem pontosan két évvel József főherceg trónra lépése után, 1707. május 1-jén a hercegnő Bambergben áttért a római katolikus vallásra, 1708 nyarán pedig követte vőlegényét Hispániába, ahol Károly a spanyol örökösödési háborúban Anglia és Hollandia támogatásával XIV. Lajos francia király unokája, Anjou Fülöp herceg ellen küzdött a kasztíliai-aragón (spanyol) trónért. Erzsébet Krisztina 1708 júliusában érkezett Katalóniába, majd augusztus 1-jén Barcelonában feleségül ment Károlyhoz.

1711. április 17-én váratlanul meghalt Károly főherceg bátyja, I. József német-római császár és magyar király. Mivel fiúörököst nem hagyott maga után, a trónt Károly főherceg, a Habsburg-dinasztia egyetlen férfi tagja örökölte. Károly főherceg 1711. szeptember 27-én Bécsbe indult, ahol az interregnum alatt anyja, az özvegy Pfalz–Neuburgi Eleonóra anyacsászárné kormányzott régensként. Erzsébet Krisztina királyné ezalatt Barcelonában maradt, és férje távollétében az Aragón Korona országainak a régenseként intézte az ügyeket.

Károly főherceget 1711 decemberében német-római császárrá választották, majd 1712. május 22-én Pozsonyban Keresztély Ágost szász herceg, prímás Károly főherceget magyar királlyá koronázta. A császárné 1713-ban hagyta el véglegesen Barcelonát, amikor a Bourbon-ház térnyerése miatt a Habsburg-párt helyzete ingataggá vált Hispániában. Erzsébet Krisztinát 1714. október 18-án koronázták magyar királynévá Pozsonyban.^[1] Erzsébet Krisztina és Károly elsőszülött fia 1716-ban született meg, de néhány hónaposan meghalt. Az egyetlen fiúgyermek után három leányuk született. Károly császár szívós tárgyalások sorát folytatta az európai uralkodókkal, hogy fogadják el idősebb leányát, Mária Terézia főhercegnőt Ausztria, Magyar- és Csehország trónörököseként (Pragmatica sanctio).

1711 és 1740 között a Gonzaga Eleonóra királyné által alapított Csillagkeresztes Rend védnökasszonya volt, ami a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyok kitüntetése és szervezete volt.

Erzsébet Krisztina 1740. október 20-án özvegyen maradt. Károly császár halálával férfi ágon kihalt a Habsburg-ház. Örökösének, Mária Teréziának az osztrák örökösödési háborúban fegyverrel, sok veszteség árán kellett megvédenie koronáját. Az özvegy anyacsászárné a vejének, I. (Lotaringiai) Ferenc császárnak és leányának, Mária Terézia főhercegnőneknek, Magyar- és Csehország királynőjének uralkodása alatt visszavonultságban élt Ausztriában. Férjét tíz évvel élte túl, 1750. december 21-én hunyt el Bécsben. Élete végén búskomorságban szenvedett. A Habsburgok hagyományos temetkezőhelyén, a kapucinusok bécsi templomának kriptájában (Kapuzinergruft) temették el.

Gyermekei

• Lipót János (Bécsújhely, 1716. április 13. – Bécs, 1716. november 4.), osztrák főherceg, kisgyermekként meghalt.
• Mária Terézia (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.), osztrák főhercegnő, Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar királynő, I. Ferenc német-római császár felesége.
• Mária Anna (Bécs, 1718. szeptember 18. – Brüsszel, 1744. december 16.), osztrák főhercegnő, Károly Sándor lotaringiai herceg (1712–1780) felesége.
• Mária Amália (Bécs, 1724. április 5. – Bécs, 1730. április 19.), osztrák főhercegnő, gyermekkorban meghalt.

Jegyzetek