Esztergályos Károly

Esztergályos Károly
Született1941. május 19. (82 éves)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
GyermekeiEsztergályos Krisztina (1975)
Esztergályos Máté (1987)
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1960–1965)
Kitüntetései
  • IMDb
  • PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Esztergályos Károly (Budapest, 1941. május 19. –) Balázs Béla-díjas magyar színházi- és filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész. Esztergályos Cecília Kossuth-díjas színésznő bátyja, Esztergályos János lapszerkesztő, nemzetgyűlési képviselő unokája.

Élete

Esztergályos Károly gyermekorvos és Geréb Borbála fotóművész gyermekeként született.

1960–1965 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

1963-ban rendezte első játékfilmjét. 1965–2002 között a Magyar Televízió rendezője volt. 1975–1992 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusaként filmrendezést és filmszínészetet.

Húga Esztergályos Cecília színésznő. Első felesége Venczel Vera,[3] második felesége Deák Krisztina rendező volt, akitől született a lánya, Krisztina (1975), harmadik házastársa Radványi Dorottya, tőle egy fiú, Máté (1987) jött a világra.[4]

Színházi rendezései

  • Molière: Tartuffe (1988)
  • Léon–Stein: A víg özvegy (1988)
  • Schiller: Don Carlos (2001)
  • Thompson: Aranytó (2001)
  • Goldman: Az oroszlán télen (2003)
  • Racine: Bereniké (2003)
  • Heltai Jenő: A tündérlaki lányok (2004)
  • Andrzejewski: Sötétség borítja a földet (2004)
  • Albee: Nem félünk a farkastól (2005)
  • Bergman: Jelenetek egy házasságból (2012)
  • Zilahy: Halálos tavasz (2013)

Filmjei

Rendezőként

  • Boldog új évet! (1962)
  • Találkozás (1962)
  • Egy csónak visszafordul (1963)
  • Diniz királynő és Lancelot lovag (1965)
  • Az asszony beleszól (1965)
  • Látszat és valóság (1966)
  • Társasjáték (1967)
  • A Morrison-ügy (1967)
  • Temettünk (1968)
  • Kyra Georgijevna (1968)
  • Két nap júliusban (1968)
  • A szájkosár (1969)
  • Talpig úriasszony (1970)
  • Vasárnapok (1971)
  • Rézpillangó (1971)
  • Diagnózis (1972)
  • Felhőfejes (1972)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • Aranyliba (1972)
  • Portugál királylány (1973)
  • …és a holtak újra énekelnek (1973)
  • Orosz asszony (1973)
  • Összeesküvés (1973)
  • János király (1975)
  • Oszlopos Simeon (1975)
  • Nyina naplója (1977)
  • Cseresznyéskert (1979)
  • IV. Henrik király (1980)
  • Hínár (1981)
  • A helytartó (1981)
  • Hamlet (1983)
  • Caligula helytartója (1984)
  • Nóra (1986)
  • Beszélgetések a hóhérral (1988)
  • István király (1992)

Rendező-forgatókönyvíróként

  • Paradicsomi játékok (1968)
  • Krisztina szerelmese (1969)
  • Egy önérzet története (1969)
  • Pillangó (1971)
  • Május 1. New Yorkban (1971)
  • Bolond és szörnyeteg (1973)
  • Kaputt (1974)
  • Meztelenül (1977)
  • Kísértés (1977)
  • Operabál 13 (1977) (1981-ben adták le)
  • Szerelmeitek emléke (1978)
  • Szerelmem, Elektra (1980)
  • Tanúkihallgatás (1981)
  • Az út vége (1982)
  • A bukás (1986)
  • Bevégezetlen ragozás (1986)
  • Hajnali párbeszéd (1986)
  • A végtelenek a párhuzamosban találkoznak (1986)
  • Dráma a vadászaton (1987)
  • Szövegek (1987)
  • Sárga pipacsok (1989)
  • Levelek a zárdából (1989)
  • Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1990)
  • Júdea helytartója (1991)
  • Boldog ünnepeink (1991)
  • Hanna (1993)
  • Fáklya (1993)
  • Így írtok ti (1994)
  • Feltámadás Makucskán (1995)
  • Fekete karácsony (1995)
  • Nemkívánatos viszonyok (1997)
  • Ebéd (2004)
  • Örkény lexikon (2006)
  • Férfiakt (2006)
  • Májusi zápor (2008)
  • Szégyen – Töredék a huszadik századból (2010)

Könyv

  • Meztelen képernyő. A TV aranykora; fotó Inkey Alice, Kiss Júlia, Kende Tamás; Sirály!, Bp., 2005

Díjai

Származása

Esztergályos Károly családfája[6][7]
Esztergályos Károly
(Budapest, 1941. máj. 19.)
rendező, forgatókönyvíró 		Apja:
Esztergályos Károly
(Budapest, 1909. jún. 21.–
Budapest, 1973. júl. 3.)
orvos 		Apai nagyapja:
Esztergályos János[8]
(Dunaföldvár, 1873. dec. 5.–
Budapest, 1941. máj. 4.)
országgyűlési képviselő, szerkesztő 		Apai nagyapai dédapja:
Esztergályos Antal
Apai nagyapai dédanyja:
Aczél Anna
Apai nagyanyja:
Panyik Cecília[9]
(Galánta, 1873. nov. 21.–
Budapest, 1937. aug.) 		Apai nagyanyai dédapja:
Panyik József
Apai nagyanyai dédanyja:
Safranyik Szabina
Anyja:
Geréb Borbála

(1928-ig Goldberger)[10]

(Budapest, 1911. szept. 23. –

Budapest, 1984. nov. 2.)

Anyai nagyapja:
Goldberger Vilmos[11]

(1915-től Geréb)

(1885. júl. 27. – 1915. nov. 2.)

könyvelő

Anyai nagyapai dédapja:
Goldberger Lajzer Illés
Anyai nagyapai dédanyja:
Weisz Jozefa
Anyai nagyanyja:
Márkus Ilona

(Budapest, 1887. ápr. 11. – ?)

tanítónő, telefonközpontos

Anyai nagyanyai dédapja:
Márkus Zsigmond
Anyai nagyanyai dédanyja:
Briller Jozefa

Jegyzetek

  1. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. ↑ Hot!/Lőrincz Lili: 40 éve házas! Venczel Vera, az Egri csillagok Vicája magánéletéről mesélt (magyar nyelven). femina.hu, 2012. október 26. (Hozzáférés: 2016. június 4.)
  4. ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 454, 1999
  5. ↑ Esztergályos Károly. Nemzeti Filmintézet (Hozzáférés: 2021. február 1.)
  6. ↑ OSZK gyászjelentések
  7. ↑ Esztergályos János és Panyik Cecília házassági bejegyzése, Budapest, VI., 1898/237. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  8. ↑ Esztergályos János (1873–1941) gyászjelentése. [2015. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  9. ↑ Esztergályos Jánosné, Panyik Cecília (1873–1937) gyászjelentése. [2015. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  10. ↑ Édesanyja, Geréb Borbála névváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 328734/1928 Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 185. kép 2. karton
  11. ↑ Goldberger Vilmos és Márkus Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 115/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 20.)

Források

  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Külső hivatkozások

Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1965-ben oklevelet szerzett hallgatói
  • m
  • v
  • sz
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1965-ben oklevelet szerzett hallgatói
Színészek
Bősze György •  Győrffy László •  Kardos Gábor •  Kertész Péter •  Meszléry Judit •  Osztovics Cecília •  Parragi Mária

Osztályvezető tanár: Békés András

Balázs Péter •  Bálint András •  Drahota Andrea •  Ernyey Béla •  Farkas Gabi •  Fodor Zsóka •  Gönczöl András •  Moór Marianna •  Orbán Tibor •  Pálfi Gabriella •  Tóth Gabriella •  Tóth Sándor
Osztályvezető tanár: Szinetár Miklós

Almási Éva •  Balogh Zsuzsa •  Csikos Sándor •  Csomós Mari •  Dániel Vali •  Harkányi János •  Horváth László •  Juhász Jácint •  Kozák András •  Szabó Éva •  Szersén Gyula •  Szilágyi Tibor

Osztályvezető tanár: Simon Zsuzsa
Filmoperatőrök
Andor Tamás •  Darvas Máté •  Dobay Sándor •  Dobray György •  Kende János •  Lukács Lóránt •  Zsóka Zoltán  •  Hartyun Balabanian
Osztályvezető tanár: Illés György
TV-operatőrök
Baranyi István •  Bíró Miklós •  Butskó György •  Gyöngyösi Lajos •  Németh Attila •  Somogyi Tibor •  Szabados Tamás •  Szilágyi Virgil
Televíziórendező
Dömölky János •  Esztergályos Károly •  Hajdufy Miklós •  Horváth Ádám •  Nemere László •  Szücs László
Osztályvezető tanár: Máriássy Félix, Makk Károly
Kis- és dokumentumfilm-rendező
Diramerian Hartyun Carlo •  Dr. Kárpáti György •  Fazekas Lajos •  Gyarmathy Lívia •  Hartyun Balabanian •  Kocsis Mihály •  Kovács Nándor •  Neményi Ferenc •  Reisenbüchler Sándor •  Sándor Pál •  Simó Sándor •  Szerkiszian Hartyun •  Szíjj Miklós •  Ventilla István
Osztályvezető tanár: Herskó János
Évfolyamok · 1959 · 1960 · 1961 · 1962 · 1963 · 1964 · 1965 · 1966 · 1967 · 1968 · 1969 · 1970 ·
Nemzetközi katalógusok
  • Filmművészet Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap