Eusébio

Portugál személynév: az első, anyai családnév: Silva, a második, apai családnév: Ferreira.

Eusébio
Eusébio 1963-ban
Személyes adatok
Teljes név	Eusébio da Silva Ferreira
Születési dátum	1942. január 25.
Születési hely	Lourenço Marques, Portugál Birodalom (a mai Mozambik)
Halálozási dátum	2014. január 5. (71 évesen)
Halálozási hely	Lisszabon, Portugália
Halál oka	szívelégtelenség
Sírhely	Church of Santa Engrácia
Állampolgárság	portugál
Magasság	177 cm
Testtömeg	73 kg
Becenév	Fekete Párduc
Poszt	csatár
Klubadatok
Mezszám	10
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1957–1960 Sporting de Lourenço Marques 42 (77) 1960–1975 Benfica 301 (317) 1975 Boston Minuteman 7 (2) 1975 Monterrey 10 (1) 1975–1976 Toronto Metros-Croatia 21 (16) 1976 Beira-Mar 12 (3) 1976–1977 Las Vegas Quicksilvers 17 (2) 1977–1978 União de Tomar 12 (3) 1978–1979 New Jersey Americans 9 (2) Összesen 431 (423)
Válogatottság
1961–1973 Portugália 64 (41)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Eusébio témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Portugália színeiben Labdarúgás Világbajnokság bronz 1966, Anglia

Eusébio da Silva Ferreira, ismertebb nevén egyszerűen Eusébio (Lourenço Marques, 1942. január 25. – Lisszabon, 2014. január 5.^[1]) aranylabdás portugál labdarúgó. Beceneve a „Fekete Párduc”. 2009-ben neki ítélték Az UEFA elnökének díját.

Jellemzése

A portugál labdarúgás történetének egyik legnagyobb játékosa az akkor portugál gyarmatnak számító Mozambikban született és nevelkedett. Ő volt az első afrikai labdarúgó, aki világhírnévre tett szert. A Sportinghoz 1961-ben érkezett próbajátékra, de a Benfica emberei egyszerűen elrabolták a repülőgépről, és addig bújtatták, amíg elült a botrány. Edzője a magyar veterán, Guttmann Béla volt. Tehetségét sportemberként alkalmazta, mindig tisztességesen küzdött. Életpályájának emlékezetes stadionja a Wembley (BEK-döntő, világbajnokság).

Csapatban

1952-ben belépett a mozambiki Lourenço Marques-i Sportingba, amely az azonos nevű portugál óriásklub utánpótlásáról gondoskodott. 1961-től a Benfica játékosa volt. 1962-ben a bajnokcsapatok Európa-kupájának győztese lett. 1965-ben Európában az év legjobb játékosának választották.

A Benfica csapatánál eltöltött 15 szezon alatt tizenegy alkalommal lett portugál bajnok, mellette hétszer gólkirály címet is szerzett, valamint kétszeres portugál kupagyőztes.

Karrierjét befejezve, pályafutásának fennmaradó éveinek túlnyomó részét Észak-Amerikában töltötte, de megállapodni egyik csapatánál sem tudott.^[2]

A portugál válogatottban

1961-ben tagja lett a portugál labdarúgó-válogatottnak. 1966-ban a világbajnokságon 9 góljával gólkirály volt, a válogatott a harmadik helyen végzett.

Sikerei, díjai

Benfica

• Portugál bajnok (11): 1960–61, 1962–63, 1963–64, 1965–66, 1966–67, 1967–68, 1968–69, 1970–71, 1971–72, 1972–73, 1974–75
• Portugál kupa (5): 1962, 1964, 1969, 1970, 1972
• BEK-győztes (1): 1962

Toronto Metros-Croatia

• Észak-amerikai bajnok: 1976

Portugália

• Világbajnoki bronzérmes: 1966

Halála

2014. január 5-én szívelégtelenségben hunyt el lisszaboni otthonában.

Kitüntetései

• 1992-ben leleplezték szobrát a lisszaboni Estádio da Luz, a Benfica stadionja előtt.
• A róla készült film alcíme ez volt: Sua Majertade o Rej, vagyis Őfelsége, a király.

Jegyzetek

Források

• Futball Enciklopédia Carlton Books Ltd 1998