Föníciai nyelv

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Föníciai
Pōnnīm, Dabarīm Kanaʿnīm
Beszélikholt nyelv, tovább él pun nyelvként
TerületKözel-Kelet, az egykori Fönícia és gyarmatai: a mai Libanon, Izrael, Tunézia, Mediterráneum, Ibériai-félsziget, Málta, Dél-Franciaország, Ciprus, Szicília.
Beszélők száma0 fő
NyelvcsaládAfroázsiai nyelvcsalád
   sémi ág
    nyugati csoport
     északnyugati alcsoport
      kánaáni nyelvek
       föníciai nyelv
ÍrásrendszerFöníciai ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalossehol nem hivatalos
Gondozzanincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2phn
ISO 639-3phn
A Wikimédia Commons tartalmaz Pōnnīm, Dabarīm Kanaʿnīm témájú médiaállományokat.

A föníciai nyelv egy olyan nyelv, amelyet eredetileg az egyiptomiul Pūtnak, a föníciaiul, héberül valamint arámiul Kánaánnak, továbbá görögül és latinul Föníciának nevezett part menti területen beszéltek. A nyelv a sémi nyelvek közé, azon belül a kánaáni nyelvek csoportjába tartozik; közel áll a héberhez és az arámihoz, olyannyira, hogy ábécéje megegyezik az óhéber ábécével, és a föniciai feliratokat óhéber tudással meg lehet érteni. A terület, ahol egykor beszélték, ma Libanonhoz, Szíriához és Izraelhez tartozik.

A nyelvet anyanyelvként beszélők a föníciait Pōnnīmnak vagy Kana'nīmnak hívták.

A nyelvet csupán néhány feliratból (például Ahiram koporsója, Kilamuva sírja) és pár soros, más nyelvű könyvekbe írt glosszákból ismerjük. Ugyan néhány római szerző alkotott föníciai nyelven is, ezek az iratok azonban csak fordításokban maradtak fenn, az eredetijük elveszett.

Írás

Bővebben: Föníciai írás

Források

Irodalom

  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 148-157.

További információk

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Sablon:Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek
  • m
  • v
  • sz
keleti sémi
nyugati-
központi
sémi
észak-
nyugati
kánaáni
nyelvek
  • föníciai
  • pun
  • tibériási
  • askenázi
  • szefárd
  • keleti (mizrahi)
  • jemeni
  • samaritánus héber
központi
arámi
nyelvek
korai
  • óarám
  • babiloni káld arám
  • birodalmi arám
  • bibliai arám
kései
  • targumi
  • babiloni dokumentáris arám
  • nabateus
  • palmyrai
  • arszacid
keleti
  • mandeus
  • ószír
  • kelet-mezopotámiai arám
    • Hatra
    • Assur
    • Tur Abdin
    • Tatian
nyugati
  • zsidó ópalesztin
  • pogány ópalesztin
  • keresztény ópalesztin
  • galileai arám
középarám
keleti
  • szír
  • babiloni zsidó arám
  • mandeus
nyugati
  • palesztinai zsidó arám
  • samaritánus arám
  • palesztinai keresztény arám
modern
keleti
  • újszír
  • asszír újarám
    • Urmia
    • Moszul
    • Hakkari
  • turójó
  • mlahszó
  • káld újarám
    • Alqos
    • Moszul
  • bohtani
  • szenájá
  • szurat
  • hértevin
nyugati
  • ma'alúlai újarám
  • modern mandeus
zsidó-
arám
  • lisanid nósán
  • szenájá
  • barzáni
  • kurdit
  • hula'ulá
  • lisána dení
  • lisán didán
déli sémi
keleti
etióp
nyelvek
északi
déli
köztes
  • amhara
  • argobba
  • harare
  • Keleti guráge nyelvek: szelti
  • z(w)aj
  • ulbare
  • woláne
  • inneqor
külső
n-
  • gafat
  • szoddó
  • goggot
tt-
  • meszmesz
  • muher
nyugati
guráge
  • maszqan
CPWG
centrális
  • ezha
  • chaha
  • gura
  • gumer
periferális
  • gyeto
  • inor
  • endegen
nyugati
  • Modern dél-arab nyelvek: bathari
  • harszúszi
  • hobjót
  • dzsibbali (sehri)
  • mehri
  • szokotri

A † az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli. Ma is élő nyelvek korábbi változatait, előzményeit * jelzi.

Sablon:Kihalt nyelvek
  • m
  • v
  • sz
Utód híján „kihalt” nyelvek1
Afroázsiai nyelvek
Egyiptomi ág
Berber ág
  • gvancs
  • szened
Csádi ág
  • adzsava
  • aujokava
  • kubi
  • tesenava
Kúsita ág
  • kvadza
  • kajla
Ausztronéz nyelvek
Maláj-polinéz nyelvek
  • tyam
  • niuatoputapu
Tajvani nyelvek
  • pazeh
Algonkin nyelvek
Keleti-algonkin nyelvek
  • mohikán
  • meszecsuszec
  • etcsemin
  • abenaki
  • nantikok
  • powhatan
Síksági-algonkin nyelvek
  • navathinehena
Indoeurópai nyelvek
  • óporosz
  • kur
  • poláb
  • szlovinci
Egyéb indoeurópai nyelvek
Finnugor nyelvek
Eszkimó-aleut nyelvek
Dravida nyelvek
  • arvi
Koiszan nyelvek
  • kvadi
Altáj nyelvek
Mongol nyelvek
  • khitán
Kaukázusi nyelvek
Szigetnyelvek
1Kihaltakon itt a beszélők elfogytával praktikus értelemben véget ért nyelvtörténetű nyelveket értjük.
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85101028
  • GND: 4120310-0
  • NKCS: ph330282
  • BNF: cb11947410s
  • KKT: 00563095
  • Nyelvek A nyelvek portálja
  • ókor Ókorportál