Héber nyelv

Héber
עברית ivrit
TerületIzrael és környéke
Beszélők számakb. 9 millió fő
NyelvcsaládAfroázsiai
   Sémi
    Középső sémi
     Északnyugati sémi
      Kánaáni
       Héber
Írásrendszerhéber írás
Rangnincs a 100 legnagyobb közt
Hivatalos állapot
Hivatalos Izrael
GondozzaHéber Nyelvi Akadémia (האקדמיה ללשון העברית)
Nyelvkódok
ISO 639-1he
ISO 639-2heb
A Wikimédia Commons tartalmaz עברית ivrit témájú médiaállományokat.

A héber nyelv (héberül: עִבְרִית ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet héber ábécével írják.

Története

A héber nyelvet a zsidók már a Krisztus születése előtti századokban egyre kevésbé használták, a mindennapi élet nyelve a hellenizált, utóbb római fennhatóság alá kerülő Júdeában az arámi és a görög, ill. valamelyest a latin volt. A héber mindinkább liturgikus célokra szolgált, bár a diaszpórában szétszóródó zsidóság összekötő kapcsa mindig is a héber nyelv maradt. A közép- és újkor folyamán a zsidóság különböző nyelveket használt, annak megfelelően, hogy az egyes közösségek melyik ország vagy birodalom területén éltek. Kialakultak zsidó nyelvek is, amelyek közül a legismertebb a germán nyelvek közé tartozó jiddis, vagy az újlatin ladino.

A héber nyelv felújításának gondolata egybefonódik a zsidó nép azon vágyával és céljával, hogy visszatérhessen az ígéret földjére, és ott államot alapíthasson.

Az első és legnagyobb hatású lépéseket a litvániai Ben Jehuda tette meg, aki az 1880-as években elhatározta, hogy családjával kitelepül a Szentföldre, és azután csak héberül fog beszélni.

A héber nyelv modern változata az ivrit. A klasszikus, archaikus változat, amelyen a Héber Biblia (Ószövetség, Tanakh) is íródott, pedig a klasszikus héber, bibliai héber, esetleg óhéber.

Bővebben: Klasszikus héber nyelvtan

Források

  • Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. JATEPress, Szeged 1994
  • Radácsy László: Héber–magyar nagyszótár, 702 oldal, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 9637475680
  • Radácsy László: Magyar–héber nagyszótár, 470 oldal, Makkabi/Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9637475753

Irodalom

  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 164–204.
  • Gilád Zuckermann, 2003. Language Contact and Lexical Enrichment in Israeli Hebrew. Palgrave Macmillan (ISBN 9781403917232 / ISBN 9781403938695)

További információk

Tekintsd meg a Wikipédia héber nyelvű változatát!
  • Rácz Zoltán: Héber–magyar nyelvkönyv

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek
  • m
  • v
  • sz
keleti sémi
nyugati-
központi
sémi
észak-
nyugati
kánaáni
nyelvek
héber
  • tibériási
  • askenázi
  • szefárd
  • keleti (mizrahi)
  • jemeni
  • samaritánus héber
központi
arámi
nyelvek
korai
  • óarám
  • babiloni káld arám
  • birodalmi arám
  • bibliai arám
kései
  • targumi
  • babiloni dokumentáris arám
  • nabateus
  • palmyrai
  • arszacid
keleti
  • mandeus
  • ószír
  • kelet-mezopotámiai arám
    • Hatra
    • Assur
    • Tur Abdin
    • Tatian
nyugati
  • zsidó ópalesztin
  • pogány ópalesztin
  • keresztény ópalesztin
  • galileai arám
középarám
keleti
  • szír
  • babiloni zsidó arám
  • mandeus
nyugati
  • palesztinai zsidó arám
  • samaritánus arám
  • palesztinai keresztény arám
modern
keleti
  • újszír
  • asszír újarám
    • Urmia
    • Moszul
    • Hakkari
  • turójó
  • mlahszó
  • káld újarám
    • Alqos
    • Moszul
  • bohtani
  • szenájá
  • szurat
  • hértevin
nyugati
  • ma'alúlai újarám
  • modern mandeus
zsidó-
arám
  • lisanid nósán
  • szenájá
  • barzáni
  • kurdit
  • hula'ulá
  • lisána dení
  • lisán didán
déli sémi
keleti
etióp
nyelvek
északi
déli
köztes
  • amhara
  • argobba
  • harare
  • Keleti guráge nyelvek: szelti
  • z(w)aj
  • ulbare
  • woláne
  • inneqor
külső
n-
  • gafat
  • szoddó
  • goggot
tt-
  • meszmesz
  • muher
nyugati
guráge
  • maszqan
CPWG
centrális
  • ezha
  • chaha
  • gura
  • gumer
periferális
  • gyeto
  • inor
  • endegen
nyugati
  • Modern dél-arab nyelvek: bathari
  • harszúszi
  • hobjót
  • dzsibbali (sehri)
  • mehri
  • szokotri

A † az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli. Ma is élő nyelvek korábbi változatait, előzményeit * jelzi.

Sablon:Kihalt nyelvek
  • m
  • v
  • sz
Utód híján „kihalt” nyelvek1
Afroázsiai nyelvek
Egyiptomi ág
Berber ág
  • gvancs
  • szened
Csádi ág
  • adzsava
  • aujokava
  • kubi
  • tesenava
Kúsita ág
  • kvadza
  • kajla
Ausztronéz nyelvek
Maláj-polinéz nyelvek
  • tyam
  • niuatoputapu
Tajvani nyelvek
  • pazeh
Algonkin nyelvek
Keleti-algonkin nyelvek
  • mohikán
  • meszecsuszec
  • etcsemin
  • abenaki
  • nantikok
  • powhatan
Síksági-algonkin nyelvek
  • navathinehena
Indoeurópai nyelvek
  • óporosz
  • kur
  • poláb
  • szlovinci
Egyéb indoeurópai nyelvek
Finnugor nyelvek
Eszkimó-aleut nyelvek
Dravida nyelvek
  • arvi
Koiszan nyelvek
  • kvadi
Altáj nyelvek
Mongol nyelvek
  • khitán
Kaukázusi nyelvek
Szigetnyelvek
1Kihaltakon itt a beszélők elfogytával praktikus értelemben véget ért nyelvtörténetű nyelveket értjük.
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85059867
  • GND: 4023922-6
  • SUDOC: 027233618
  • NKCS: ph120658
  • BNF: cb11932008q
  • KKT: 00563057
  • Nyelvek A nyelvek portálja
  • zsidóság Zsidóságportál
  • ókor Ókorportál