Fejérkövy István

Fejérkövy István
Veszprém, Nyitra, majd Esztergom püspöke
Fejérkövy István sírköve
Született	1522 Kóny
Elhunyt	1596. november 20. (74 évesen) Pozsony ?
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1572. október 27. – 1587. augusztus 13. (Veszprém)
Püspökségi ideje 1587. augusztus 13. – 1596. július 17. (Nyitra)
Püspökségi ideje 1596. július 17. – november 20. (Esztergom)
Előző püspök Következő püspök Verancsics Antal Kutassy János
Fejérkövy István a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérkövy István témájú médiaállományokat.

Fejérkövy István, más írásmóddal Fejérkői, Feyérkeöy, Fehérkövy (Kóny, 1522 – Pozsony (?), 1596. november 20.) magyar katolikus főpap, királyi helytartó.

Életútja

1559 és 1563 között győri kanonok és székesegyházi főesperes, aki az iskolaügy fejlesztésével tűnt ki. Gregoriancz Pál püspökkel együtt a káptalan iskolája számára megszerezték a kihalt johanniták kónyi birtokát. Miksa magyar király pannonhalmi kormányzó főapáttá (1567–1593. július 13.), később a bakonybéli és a dömölki apáttá nevezte ki.^[1] A tűzvész által elpusztított pannonhalmi monostort úgy tudta helyreállíttatni, hogy az apátság birtokait elzálogosította.^[2]

1571. január 26. és 1573. május 15. között knini címzetes püspök, 1572. október 27-étől veszprémi megyés püspök, 1575-től megkapta a lövöldi karthauzi kolostort is.1579-től királyi alkancellár, 1587. január 2-ától a pozsonyi magyar kamara elnöke. 1587. augusztus 13. és 1595 között nyitrai megyés püspök.^[1] Az áthelyezést jóváhagyó bulla 1588. december 19-én kelt.^[2] az egyházmegyét Radovich Péter kanonok, káptalani helynök kormányozta.^[1]

1588-ban királyi helytartóvá nevezték ki, és ezt a tisztséget haláláig megtartotta, azonban helyette ténylegesen gróf Cseszneky János győri kapitány járt el.^[2] 1596. július 17-étől Rudolf magyar király esztergomi érsekké nevezte ki. Pápai megerősítést egyik püspökségre sem kapott.

Utóda a knini címzetes püspökségen 1573. május 15-étől Mossóczy Zakariás, 1587. december 22-étől Veszprémben és 1596. július 10-étől Nyitrán Forgách Ferenc, Esztergomban 1597. január 22-étől Kutassy János.^[1]

Emlékezete

Első nagyobb szabású nyomtatott imádságos könyvünk, a Pázmány Péter-féle Imádságoskönyv (Graz, 1606) valószínű forrása az ő Imádságoskönyve lehetett (Prága, 1594), de ez utóbbi sajnos elveszett, mai példánya nem ismert, csak egy 18. sz. utalásból tudunk létezéséről.^[3]

2019 júniusában szülőfalujában, Kónyban emléktáblát avattak tiszteletére.^[4]

A kónyi önkormányzat rendszeresen megjelenő kulturális lapjában, a Kónyi Kisbíróban az avatás kapcsán összefoglaló, modern írás jelent meg róla és az eseményről.^[5]

Jegyzetek