Esztergomi érsekek listája

Az Esztergomi érsekek listája az esztergomi, illetve esztergom-budapesti érsekeket, azaz az Esztergomi, illetve Esztergom-Budapesti főegyházmegye vezetőit sorolja fel az egyházmegye megalapításától napjainkig.

Esztergomi érsekek (1001–1993)

Név Hivatali idő Megjegyzések
Magyarország missziós püspökei
Domonkos 1001–1001 Néhol korábban I. Domonkosként jelölték
Sebestyén 1001–1007 előtt Egyes elképzelések szerint Sebestyén azonos volt Radlával, ez azonban kizárt[1]
Radla[2] 1002–1007
Anasztáz (Asztrik) 1007–1036[3]
Sebestyén 1012–? vakságából való felépülését követően visszatért az érseki székbe[2]
Benedek 1046–1055
Nehemiás 1075–1077
Acha 1094–???? Csak a nevét említi egy Szent László korabeli oklevél
Szerafin 1095?–1104
Lőrinc 1105–1116 után halálának időpontja bizonytalan
Marcell 1119 körül a püspöki trónra lépés dátuma bizonytalan és halálának időpontja ismeretlen
Felicián 1127–1139
Makár 1142 körül a püspöki trónra lépés dátuma bizonytalan és halálának időpontja ismeretlen
Kökényes 1146 körül
"
Martyrius 1151–1158[4]
"
Bánfi Lukács 1158–1181 1156–1158 egri püspök
Miklós 1181–1183
Jób 1185–1203 1203-tól pápai legátus
Csák Ugrin 1204 Csak választott érsek.
Bár-Kalán nembeli Kalán 1204–1205 Az esztergomi káptalan szabálytalan választása alapján választott érsek.
Merániai János 1205–1223
Tamás 1224–1225 egri püspök
Róbert 1226–1239 veszprémi püspök
Rátót nembeli Mátyás 1239–1241 váci püspök, a muhi csatában esett el
Báncsa István 1243–1252 bíboros
Benedek 1253–1261
Szentgróti Fülöp 1262–1273
Benedek 1274–1276 budai prépost, csak a káptalan választja, pápai megerősítést nem kap
Kőszegi Péter ?
Monoszló Lodomér 1279–1297 1268-tól váradi püspök (Ladomér, illetve Monoszló nembeli Lodomér néven is)
Bicskei Gergely 1298–1303 székesfehérvári prépost, érseki kormányzó
Bői Mihály 1303–1304 zágrábi püspök
Tamás 1305–1321
Piast Boleszláv 1321–1328
Dörögdi Miklós 1329–1330 A káptalan érseknek választja, a széket elfoglalja, de útban a pápához rablók elfogják és fogvatartják, közben a pápa Telegdit választja érseknek.[5]
Telegdi Csanád 1330–1349
Vásári Miklós 1350–1358
Keszei Miklós 1358–1366
Telegdi Tamás 1367–1376
De Surdis János 1376–1378
Demeter 1378–1387 bíboros, 1379-től apostoli kormányzó
Kanizsai János 1387–1418
Hohenlohe György(wd) 1418–1420 apostoli kormányzó[6]
Borsnitzi János(wd) 1420–1421 ismert még Borsnitz János, illetve anyanyelvén Jan z Borsznic néven is[6]
Hohenlohe György(wd) 1420–1423 kommendába kapta[6]
Pálóci György 1423–1439 prímás
Szécsi Dénes 1440–1465 prímás, egri püspök (1439–1440), 1439. december 18-ától bíboros
Vitéz János 1465–1472 Várad püspöke is, 1472. április 2-ától Beckensloer János egri püspök felügyelete alatt
Beckensloer János 1474–1476 1476-ban az érsekség vagyonával együtt megszökik, és Mátyás ellen fordul: az esztergomi érseki címéről élete végéig nem mond le, de a tisztséget többé már nem töltheti be[2]
Aragóniai János(wd) 1480–1485 érseki kormányzó (adminisztrátor)
Estei Hippolit 1486–1497 hatéves, volt, mikor Mátyás kinevezte, ezért a pápa 1486. június 6-án csak mint adminisztrátort erősítette meg - utóbb méltóságát pápai jóváhagyással elcserélte Bakócz Tamással az egri püspökségre
Bakócz Tamás 1497–1521 egri püspök (1493–1497), 1500-tól bíboros
Szatmári György 1522–1524 Veszprém (1499–1501), Várad (1501–1505) és Pécs püspöke, néhol Szakmáry György néven
Szalkai László 1524–1526 egri püspök (1520/1523–1524)
Várdai Pál 1526–1549 egri püspök (1524–1526), 1543 és 1820 között az érseki székhely Nagyszombatban volt
Fráter György 1551 bíboros
Oláh Miklós 1553–1568 egri püspök (1548–1553)
Verancsics Antal 1569–1573 egri püspök (1557–1569)
Üresedés 1573–1596 a prímási szék betöltetlen, Telegdi Miklós az érseki helytartó
Fejérkövy István 1596 még beiktatása előtt meghalt
Kutassy János 1597–1601
Forgách Ferenc 1607–1615
bíboros
Pázmány Péter S.J. 1616–1637
"
Lósy Imre 1637–1642 egri püspök (1633 – 1637)
Lippay György 1642–1666 egri püspök (1637 – 1642)
Szelepcsényi György 1666–1685
kalocsai érsek
Széchényi György 1685–1695
"
Kollonich Lipót 1695–1707 győri püspök (1685–1695) és kalocsai érsek (1688/1689–1695), 1686-tól bíboros
Keresztély Ágost 1707–1725 győri püspök (1695–1725), 1706-tól bíboros, hercegprímás
Esterházy Imre 1725–1745 veszprémi püspök (1723 – 1725), hercegprímás
Csáky Miklós 1751–1757 kalocsai érsek, bíboros, hercegprímás
Barkóczy Ferenc 1761–1765 egri püspök (1744 – 1761), hercegprímás
Üresedés 1765–1776
Batthyány József 1776–1799 kalocsai érsek, bíboros, hercegprímás Mária Terézia 11 évig törvényellenesen várt a szék betöltésével
Üresedés 1799–1808
Lotaringiai-Habsburg Károly Ambrus 1808–1809 hercegprímás
Üresedés 1809–1819
Rudnay Sándor 1819–1831 bíboros, hercegprímás
Üresedés 1831–1838
Kopácsy József 1838–1847 hercegprímás
(Hám János) 1848–1849 Kinevezett érsek, de állását mégsem foglalta el[5]
Scitovszky János 1849–1866
bíboros, hercegprímás
Simor János 1867–1891
"
Vaszary Kolos O. S. B. 1891–1912
"
Csernoch János 1913–1927
"
Serédi Jusztinián György O. S. B. 1927–1945 bíboros, hercegprímás
Mindszenty József 1945–1974 bíboros, hercegprímás
Lékai László 1976–1986 bíboros, prímás
Paskai László 1987–1993 bíboros, prímás

Esztergom-budapesti érsekek (1993–napjainkig)

Név Hivatali idő Megjegyzések
Paskai László 1993. május 31. – 2002. december 7. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye létrejöttével vált esztergom-budapesti érsekké. 2002-ben lemondott
Erdő Péter 2002. december 7. – hivatalban Bíboros, prímás

Vitatott személyek

Az esztergomi érsekség (ma: Esztergom-Budapesti főegyházmegye) több mint ezer éves történelme során az utólag összeállított listák több olyan személyt tartalmaztak, akiknek a létezése, de legalábbis esztergomi érsek volta vitatott volt. Volt olyan érsek, akikről a mai történettudomány vélelmezi vagy bizonyítja a létezését, míg korábban mással azonosították, ugyanakkor más személynél előfordult, hogy korábban érseknek vélték, ám a mai egyháztörténet már úgy véli: ezt a beosztást nem viselhette.

  • Radla cseh katolikus főpapot ma már a harmadik érsekként tartjuk számon, korábban azonban a névhasonlóság okán a Szent Gellért kísérőjeként ismert Rasina apáttal azonosították,[7] illetve összemosták Sebestyénnel, akit sokáig Radla Sebestyénként tartottak számon. A Rasina apáttal való azonossága nem bizonyítható, a Sebestyénnel való egyezősége pedig kizárt.[2]
  • Domonkos/Domokos néven ötödik esztergomi érsekként (1037–1040) tartottak számon egy személyt (nem összekeverendő az első érsekkel, aki szintén Domonkosként ismertek, sőt, e feltételezett személytől való megkülönböztetésként I. Domonkosként), akiről még Mindszenty is megemlékezett.[8] A mai archontológiákból neve már kimaradt,[9] [10] feltehetően létező személy volt, aki azonban érseki tisztséget nem, vagy nem Esztergomban töltött be.[11]

Jegyzetek

  1. ↑ Érszegi Géza megjegyzése az alábbi könyvben: Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 17–18. o.  
  2. ↑ a b c d Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 17–18. o.  
  3. ↑ Körülbelüli dátum.
  4. ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 8. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2003. 776. p.
  5. ↑ a b Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa
  6. ↑ a b c C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885. Századok, CXXXVII. évf. 1. sz. (2003) 895–896. o. (fizetős hozzáférés)
  7. ↑ Szentpétery Imre: Sciptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. 1937, Budapest (1999-ben reprint)
  8. ↑ Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa 23. o. (1973)
  9. ↑ Katolikus Lexikon
  10. ↑ Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003.  
  11. ↑ Thoroczkay Gábor: Az első magyarországi érsekek kérdéséhez. Középkortörténeti tanulmányok, 1. sz. (1999) 129–142. o.

Források

  • Klaus-Jürgen Matz, Ki mikor uralkodott, kormányzott (Uralkodók táblái a világtörténelemhez; Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek), Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, 357–359, ISBN 9635478496 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
  • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]

További információk

  • Bartay Gusztáv-Bartay Ede: Magyarország prímásai. Buda, 1847
  • Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata. Bp., 1970
  • Beke Margit: Esztergomi érsekek 1001-2003. Bp., 2003
  • Zelliger Alajos: Esztergom vármegyei írók, vagyis Esztergom városában és vármegyében született, vagy működött írók koszorúja, Budapest, 1888
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, 1893. (elektronikus elérhetőség)
  • Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 1900. (elektronikus elérhetőség)
  • Az esztergomi bíborosi szék történetéhez
  • Az egyházmegye bíboros érsekei és bíborosi kinevezésük éve

Kapcsolódó szócikkek

  • vallás Vallásportál
  • Katolicizmus Katolicizmusportál