Fogyasztás

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk a fogyasztásról szól. Hasonló címmel lásd még: Fogyasztáselmélet (egyértelműsítő lap).

A közgazdaságtanban a fogyasztás a javak emberek általi felhasználását jelenti. A fogyasztás során – amint a szóból is látszik – az elfogyasztott jószág fogy, vagyis veszít valamit az értékéből. A fogyasztást „végző” személyt a jószág fogyasztójának nevezzük.

A fogyasztás célja – ha önkéntes döntésen alapul – az emberi szükségletek kielégítése.

A fogyasztás fogalma mind a mikroökonómiában, mind a makroökonómiában alapvető fontosságú. Előbbi esetében egyetlen személynek vagy egy jószág piacának, utóbbinál a teljes gazdaságnak a fogyasztása lehet vizsgálatok tárgya.

A fogyasztás egyben egy társadalom jólétének ha nem is jó, de a valóságot legjobban közelítő mutatószáma, hiszen a fogyasztás szintje utal arra, hogy az emberi szükségletek mennyire vannak kielégítve az adott társadalomban.

A fogyasztás az aggregált kereslet egyik összetevője. Ebből következik, hogy a fogyasztás változásai jelentős hatással vannak a gazdaság egészének ingadozására.

2021-ben és ’22-ben az Európai Unióban a magyarországi fogyasztás az utolsó előtti helyre, az utolsó helyre a bulgáriai került.^[1]