Freeman Dyson

Freeman Dyson
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Született	Freeman John Dyson[1] 1923. december 15.[2][3][4][5] Crowthorne[6]
Elhunyt	2020. február 28. (96 évesen)[7][8] Princeton[9][1]
Állampolgársága	brit amerikai (1957–)
Házastársa	Verena Huber-Dyson (1950–1958)[1]
Gyermekei	Esther Dyson George Dyson
Szülei	Mildred Atkey George Dyson
Foglalkozása	matematikus elméleti fizikus magfizikus professzor statisztikus fizikus
Iskolái	Winchester College (1928–1932) Twyford School (1932–1936) Winchester College (1936–1941) Trinity College (1941–1945) Cambridge-i Egyetem (–1946)
Kitüntetései	honorary doctor of Yeshiva University a Princetoni Egyetem díszdoktora a Glasgow-i Egyetem díszdoktora Harkness Fellowship (1947) Royal Society tagja (1952)[10] Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1965)[11] Lorentz-medál (1966)[1] Hughes-érem (1968)[1] Max Planck-érem (1969)[1] J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1970) Josiah Willard Gibbs Lectureship (1972)[1] Harvey-díj (1977)[12] fizikai Wolf-díj (1981) Andrew Gemant Award (1988)[13] Matteucci-érem (1989) Oersted Medal (1991)[14] Enrico Fermi-díj (1993)[1] Joseph A. Burton Forum Award (1998)[15] Templeton-díj (2000)[1] Pomeranchuk Prize (2003) Great Immigrants Award (2007)[16] Henri Poincaré-díj (2012)
Halál oka	zuhanás okozta halál
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. – Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.

Családja

Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.

Életrajza

Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.

A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.

1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.

1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.

Díjai, kitüntetései

• Lorentz-érem 1966-ban
• Max Planck-érem 1969-ben
• Enrico Fermi-díj 1993-ban
• Templeton-díj 2000-ben

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Dyson-gömb
• Dyson-fa

További információk

• Freeman J. Dyson honlapja
• A Google-videó: kérdező: Robert Wright, szerkesztő: Greg Dingle