Għajnsielem

Għajnsielem
A plébániatemplom
Għajnsielem címere Għajnsielem zászlaja
Mottó: Ob fontem prosperitas[1]
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Francis Cauchi (Nemzeti Párt, 1994 óta)
Irányítószám	GSM
Testvérvárosok	Lista Tolfa (Olaszország, 2003)
Ünnep	Loreto-i Miasszonyunk (augusztus utolsó vasárnapja)
Népesség
Teljes népesség	3200 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	516 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 01′ 37″, k. h. 14° 17′ 25″36.026944444444, 14.29027777777836.026944°N 14.290278°EKoordináták: é. sz. 36° 01′ 37″, k. h. 14° 17′ 25″36.026944444444, 14.29027777777836.026944°N 14.290278°E
Għajnsielem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Għajnsielem témájú médiaállományokat.

Għajnsielem helyi tanácsának területe Málta Għawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) szigetein terül el, a Fliegu t'Għawdex (Gozo csatorna) partján. Lakossága 2580 fő. Nevének jelentése békés forrás; angol neve Ainsielem volt. Għajnsielem községen kívüli részei: Mġarr kikötőfalu és Kemmuna szigete.

Története

A terület első lakott része Mġarr kikötője volt, maga Għajnsielem az utolsó volt Gozo településeinek a sorában, az 1667-es összeírásban még nem szerepel. Mġarrnak (Mugiarro) ekkor 14 háztartásban 57 lakosa volt.^[3] Ám a területen lévő források sok betelepülőt vonzottak, így 1710-ben Ramón Perellos nagymester árkádos épületet épített föléjük hat mosómedencével. A név első írott formája hain selem (1587). Lakói kezdetben a Citadella, majd Nadur egyházközségéhez tartoztak. Brichelot és Bremond 1718-as térképén nem szerepel, csupán a Chambray erőd (Forte de Gorza) és Mġarr ix-Xini (Migiar Scini) neve tűnik fel. 1820-ra - egy Mária-jelenés hatására - megépült az első kápolna, 1855. január 26-án pedig Għajnsielem önálló egyházközség lett. 1848-ban lebontották a Garzes-tornyot, anyagából épült meg a kikötőt Nadurral összekötő út hídja.

A második világháborút követően a település minden irányban növekedésnek indult. 1954-ben a tér bővítése érdekében lebontották a történelmi árkádot, és eltemették a település nevét adó forrást. 1976-ra elkészült a St. Joseph Band Club épülete, amely szokásos zenei funkcióján kívül a község kulturális életének központja is lett. 1978-ban felszentelték a több mint ötven évig épült új plébániatemplomot. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

Mġarr

Nem tévesztendő össze a maltai Mġarr-ral.

Bővebben: Mġarr (Gozo)

Mġarr apró falu Gozo kikötőjében, a sziget legfontosabb kikötője, a maltai kompok végállomása. A kompkikötő modern berendezéseinek (parkoló, utasterminál) építése jelenleg is zajlik.

Koordinátái: 36° 1' 28.56", 14° 17' 47.00"

Comino

Bővebben: Comino

A sziget leginkább vadregényes volta, strandjai, barlangjai és történelmi emlékei miatt ismert. Lakóinak száma 4. A tenger által pusztított gránitban évszázadokig búvóhelyet találtak a muszlim kalózok. A lovagok vadászterületnek használták. Azóta lakott.

A Santa Marija Tower a sziget őrtornya volt. Gozo lakói kérték az aragóniai kormányzót, hogy biztosítsa Comino védelmét, ám az összegyűlt pénz végül Alfonz király hadjárataira ment el. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend érkezése után két évvel bízták meg Piccino firenzei építészt a torony megtervezésével, aki azonban Valletta építkezésében is segédkezett, így a torony befejezetlen maradt. Végül az 1614-es török támadás után Alof de Wignacourt nagymester fejeztette be. A torony falai 6 méter vastagok, több mint 30 méter magasak, az épület 60 méterrel emelkedik a tenger fölé.

Népessége

Lakói földműveléssel és halászattal foglalkoztak. Lakóinak száma 1667-ben 54 (még csak Mġarr), 1861-ben 942, 1901-ben 1333, ám ekkor a kivándorlás miatt megállt a növekedés. A háború utáni népességrobbanás megduplázta a lakosság létszámát.

Önkormányzata

Għajnsielem öttagú helyi tanács irányatásával működik. A jelenlegi, hetedik tanács 2012 óta van hivatalban. Eddigi egyetlen polgármestere Francis Cauchi (Nemzeti Párt, 1994-).^[4]

Nevezetességei

Mġarr nevezetességeit lásd a község szócikkében.

Plébániatemplom

A régi templom hamar kicsinek bizonyult a község számára, ezért attól nem messze földet vásároltak, és Ugo Mallia építészt megbízták a tervek elkészítésével. 1922-ben kezdődött az alapozás. Az építkezés többször leállt, leghosszabb időre 1939 és 1946 között. Több építészcsere után végül 1978-ra készült el a templom.

A régi plébániatemplom

A templom építése egy Mária-jelenéshez köthető, ahol a Loretoi Szent Szűz felszólította az egyik környékbelit, hogy építsenek templomot neki. A templom 1810 és 1820 között épült. A népesség növekedése miatt a templomot kétszer kibővítették (1867, 1877).

Egyéb nevezetességei

• Szt. Antal ferences rendház
• St. Ċilja (St. Cecilia) Tower
• St. Ċilja-kápolna: a középkor végén épült. A 20. században már csak állattartásra használt kápolna 2007-ben tűz áldozata lett, felújítása 2010 januárjában fejeződött be,^[5] a tervek szerint kiállítótérként fog működni.
• Tal-Qiegħan és L-Imrejżbiet: feltehetőleg egyetlen újkőkori település elszórt maradványai a község nyugati határában. Állapotuk miatt sem eredeti méretük, sem funkciójuk nem rekonstruálható biztosan. A kis plató délkeleti sarkán két, egymással szögben érintkező falszakasz áll, 40 méterre délre meglehetősen szabályos, 10 méter átmérőjű körben kövek vannak. A helyi tanács már 1996-ban védettséget kért rájuk, érdemi lépések azóta sem történtek
• Ix-Xatt l-Aħmar (Vörös-öböl)
• A Tal-Qiegħan melletti kereszteződésről szól a Borġ Għarib halottja című népies legenda,^[6] és a település forrásáról is fennmaradt két történet^[7]

Kultúra

Band clubja a St. Joseph Band Club.

Egyéb szervezetei:

• Għaqda ta' l-Armar
• Għaqda Drammatika
• St. Anthony Centre
• Fireworks Association

Rádióadója a Radju Lawretana^[8]

Sport

Labdarúgó-csapata az Għajnsielem Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság ezüstérmese.

Közlekedés

Málta felől a menetrend szerinti komppal illetve Valletta és a luqai repülőtér felől hidroplánnal^[9] közelíthető meg. Az mġarri kikötőből a 301-es, 303-as és 323-as busz jár Rabat buszpályaudvarára.

Komoly tervek készültek egy híd építésére Cominón keresztül a máltai Marfa és Għajnsielem között, ám a lakosság tiltakozása miatt a tervet elvetették. 2011-ben egy alagút ötlete vetődött fel.

Jegyzetek

Források

• Għajnsielem Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 21.)
• Local councils: Għajnsielem (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 18.)

További információk

• Grand Hotel Malta, Mġarr (angol nyelven)
• Comino Hotels & apartements (angol nyelven)