Gertler Viktor

Gertler Viktor
Született	1901. augusztus 24.[1][2][3] Budapest
Elhunyt	1969. július 5. (67 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Sörös Erzsébet (1911–2006)
Szülei	Gertler Adolf Berger Friderika
Foglalkozása	filmrendező
Kitüntetései	Kossuth-díj (1957) Magyarország Kiváló Művésze díj (1966)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/9-1-146)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.

Életpályája

Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő és Berger Friderika (1880–1943) fia.^[5][6] Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)^[7] kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta.^[8] Érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. Tanulmányait 1923-ban fejezte be, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.^[9] Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér. A II. világháború alatt Brüsszelben élt, a háború után tért haza. 1945–1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.

Filmjei

• Táncol a kongresszus (1931 – vágó)
• Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
• Mária nővér (1936)
• A férfi mind őrült (1937)
• Marika (1937)
• Úri világ (1938)
• A leányvári boszorkány (1938)
• Elcserélt ember (1938 – forgatókönyvíró is)
• Hazugság nélkül (1945)
• Szabad május elseje Budapesten (1945)
• Díszmagyar (1949)
• Úri muri (1949)
• Becsület és dicsőség (1951)
• Ütközet békében (1951)
• Állami áruház (1953)
• A bűvös szék (1954)
• Én és a nagyapám (1954)
• Gázolás (1955)
• Dollárpapa (1956)
• Pázmán lovag (1956)
• Éjfélkor (1957)
• Láz (1957)
• Felfelé a lejtőn (1958)
• Vörös tinta (1958)
• A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
• Az aranyember (1962)
• Egy ember, aki nincs (1963)
• Özvegy menyasszonyok (1964)
• És akkor a pasas… (1966)
• Az utolsó kör (1968)

Díjai

• Kossuth-díj (1957)
• Kiváló művész (1966)

Könyve

• Az én filmem (1942 – önéletrajz)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Kárpátinfo^{[halott link]}

További információk

• Arckép^{[halott link]}
• Telegdy Lajos: Az „Ellopott szerda” hangosfilm felvételei Törökszentmiklóson