Golesztán palota

Golesztán palota
TelepülésTeherán
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • palota
  • kultúrkincs
Alapadatok
Alapterület53000 m²
Teljes terület262000 m²
Világörökség-azonosító1422
Elhelyezkedése
Golesztán palota (Irán)
Golesztán palota
Golesztán palota
Pozíció Irán térképén
é. sz. 35° 40′ 47″, k. h. 51° 25′ 13″35.679722222222, 51.42027777777835.679722°N 51.420278°EKoordináták: é. sz. 35° 40′ 47″, k. h. 51° 25′ 13″35.679722222222, 51.42027777777835.679722°N 51.420278°E
Térkép
Golesztán palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golesztán palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Golesztán palota (újperzsa: کاخ گلستان) az iráni uralkodócsalád épületcsoportjainak egyike. A Teheránban található palota a 18. század vége, a 19. század eleje körül épült, és az Iszlám Köztársaság megalakulásáig az iráni uralkodó hivatalos székhelye volt.

Története

A Golesztán palota (Virágok Palotája) Teherán történelmi emlékeinek egyik darabja, amely az iráni uralkodócsalád épületcsoportjaihoz, Teherán(Arg) régi fellegvárához tartozik. Az Arg a Szafavida dinasztia (1502–1736), I. Tahmászp (1524–1576) uralkodása idején épült, később a Zand dinasztia megalapítója, Karim (kb. 1750–1779) újította fel és bővítette ki. A Kádzsár Aga Mohamed kán Teheránt választotta fővárosának, és a fellegvár a Kádzsárok (1794–1925) székhelyévé vált. Az udvar és a palota a Kádzsárok hivatalos rezidenciája lett, melyet 1865-ben Haji Abul Haszan Mimar Navai alakított át mai formájára. A Golesztán palotát 1925–1979 között, Reza Pahlavi korában csak hivatalos fogadásokra használták, a Pahlavi-dinasztia pedig saját palotáját Niavaranban építette fel (Niavaran komplexum). Teheránban vannak más paloták is, például a Szádábád palota, mely a sah nyári rezidenciája, és az újonnan létrehozott Niavaran palota is.

A Golesztán palotában a legfontosabb szertartás 1925-ben, Reza Pahlavi sah koronázása, majd 1967-ben fia, Mohammad Reza Pahlavi, Irán utolsó sahjának koronázása volt a „Márvány trón”on.

Reza Pahlavi sah idejében, 1925 és 1945 között az épületkomplexum nagy részét a sah parancsára lebontották, a régi épületek helyén az 1950-es és 1960-as évek modern stílusú kereskedelmi épületeket emeltek. A Golesztán palota megmenekült, ma múzeum található benne. A a Golestan palotát 2013. június 23-án az UNESCO felvette a világörökségi helyszínek listájára is.

A Golesztán palota egyik terme, mely ma fotómúzeumként működik

Galéria

  • A Golesztán palota kertjének részlete
    A Golesztán palota kertjének részlete

Források

  • A goleattán palota [1] Archiválva 2016. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A golesztán palota belseje
  • A perzsa kultúra emlékei

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Irán világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Irán
Kulturális
Bam fellegvára és a környező kultúrtáj  · Biszotun  · Csogá Zanbil romjai  · Golesztán palota  · Fársz tartomány szászánida városai (Bisápur, Firuzábád, Szarvesztán)  · Lotfolláh sejk-mecset  · Nags-e Dzsahán tér  · Örmény kolostorok Iránban  · Paszargadai  · Perszepolisz romjai  · Perzsa kertek  · Sustar történelmi hidraulikus vízrendszere  · Szafi ad-Dín sejk derviskolostora és síremléke  · Szoltánije  · Taht-e Szolejmán  · Tebriz történelmi bazáregyüttese  · Mejmand kézműves falu  · Szúza  · Perzsa qanatok · Gonbad-e Kávusz · Sor-i-Szoktha  · Jazd történelmi központja  · Transziráni vasút  · Uranamat kultúrtáj  · Perzsa karavánszerájok
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 3820156317459602350009
  • LCCN: n98039258
  • világörökség Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap