Nags-e Dzsahán tér

Nags-e Dzsahán tér
Világörökség
Adatok
Ország	Irán
Világörökség-azonosító	115
Típus	kulturális világörökségi helyszín
Kritériumok	I, V, VI
Felvétel éve	1979
Elhelyezkedése
Nags-e Dzsahán tér Pozíció Irán térképén
é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 40″32.6575, 51.67777777777832.657500°N 51.677778°EKoordináták: é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 40″32.6575, 51.67777777777832.657500°N 51.677778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nags-e Dzsahán tér témájú médiaállományokat.

A Nags-e Dzsahán tér vagy Majdán (perzsául میدان نقش جهان [Meydân-e Naġš-e Ǧahân]) Iszfahán egyik leghíresebb emlékműve, a világ egyik legnagyobb főtere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter. A helyszín 1979-től az UNESCO Világörökség része. Nevének jelentése: „A világ képe”.

Leírása

A főteret még a 16-17. század fordulóján uralkodó I. (Nagy) Abbász (1588-1629) építette ki egy régi lovaglópályából, ünnepélyek felvonulási terének szánva. A tér egységes volta és szépsége első pillantásra szembetűnő; a teret körbevevő épületek drappos rózsaszínben játszó kétszintes árkádos falainak nagyvonalúságát, a túlzott szimmetriát finoman megbontó négy pompás épület nagyszerűsége, mely a négy ejvánra emlékeztető hangsúlyos pont.

Nagyon látványos a tér burkolata is, a virágok, fák, bokrok és a medence vizének tükröződő nyugalma is.

A téren jobbról a rézművesek boltjainak kis utcácskája található. Az árkádsor alatt pedig kis boltok csalogatnak.

Áli kapu

A tér hosszabbik nyugati oldalán van az Áli Kapu, melynek neve magyarul Fenséges kapu-t jelent.

Az első pavilont még Timur Lenk utódai építették, ezt Nagy Abbász sah a 16. század végén fejlesztette palotává. A hétszintes palotának 60 helyisége van. A termek falfestményei Abbász sah udvartartását ábrázolják. Sok életkép is található itt, és megcsodálható az iszfaháni díszítő motívumok gazdag világa. A palota külön érdekessége a zeneterem áttört, akusztikailag tökéletes megoldású álmennyezete.

A palota teraszáról páratlan látvány a tér kisugárzása, nyüzsgő élete. A terasz közepén egykor a hegyek vizével táplált szökőkút csobogott, mely mára sajnos már nem működik.

Sah-mecset

A teret délről Irán egyik legszínesebb és leglátványosabb épületcsoportja a Sah-mecset (Maszdzsed-e Sáh) zárja le, mely még az 1612-1630 közötti időkben épült.

A mecset sztalaktitboltozású bejárati íve fölé pompás minaretek magasodnak. A kupola mögötti zárt udvar a bejárati tengellyel zár be hegyesszöget. A templomegyüttes legjelentősebb motívuma a sabesztán, a fő imacsarnok, mely 54 méter magas, kupolás, minaretes, elől nyitott főcsarnok. A Sah-mecset együttes ma múzeumként látogatható. Régebben két medresze, két Korán-iskola egészítette ki. A diákok cellái máig jó állapotban maradtak az utókorra.

Lotfolláh sejk-mecset

A mecset Lotfolláh sejk nevét viseli. Az 1602-1619 között épült templomot a síita szentként tisztelt tudós doktorról nevezték el, és az uralkodó magántemplomának épült.

Főbejáratánál a kék szín különféle árnyalatai dominálnak, a főbejárati ív díszítése káprázatos. A faablak aprólékos rácsa szinte eltűnik a mozaik- és a kerámia díszítések sokaságában. Csak a főbejárat építése az időrabló mozaikfelrakásos díszítés miatt 4 évig tartott. Kupolája pedig aranyos-krémsárga fényben csillog. A mecsetnek sem minaretje, sem belső udvara nincs. A belső térben is a kupola díszítése az, mely először megragadja a tekintetet.

Bazár

A tér északi falához a bazár íves bejárata (Szár dáre kiszárjeh) simul. Ezen át jutunk a bazár főutcájába, ahol állandó mozgalmas élet folyik.

Ali minaretje

A bazár főutcája mellett Ali minaretje emelkedik . Ez Iszfahán legmagasabb ilyen jellegű tornya.

Források

• Szentirmai József: Irán (1979) ISBN 963-243-133-2
• Iszlám művészet és építészet. Főszerk. Peter Ferienabend. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9552 61 5