Gombaszögi Ella

Gombaszögi Ella
SzületettGrün Erzsébet
1894. december 27.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1951. november 12. (56 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaNágel Pál (1888–?) személyi tőzsdés (h. 1924–1927)[4]
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1913)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (33-1-51/a)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek1913 – 1951
Tevékenységszínész
  • IMDb
  • PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszögi Ella témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gombaszögi Ella, Grün Erzsébet (Budapest, 1894. december 27. – Budapest, 1951. október 12.)[5] magyar színésznő. Gombaszögi Frida, Margit és Irén testvére.

Pályája

Grün József és Weisz Róza leányaként született. A Gombaszögi (Grün) lányok közül négyen színésznők lettek. A fennmaradt legendárium azt tartotta róluk, hogy Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább. Heltai Jenő róluk mintázta a "Tündérlaki lányok" c. művét. Elsőéves volt a Színiakadémián, mikor 1913-ban szerződtette a Vígszínház.[6] 1924. április 17-én Budapesten házasságot kötött a nála hat évvel idősebb Nágel Pál bankárral,[7] akitől 1927-ben elvált.[8] 1924-től 1929-ig a Magyar Színház tagja volt. 1929 és 1939 között szerepekre szerződött. Játszott a Belvárosi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Király Színházban, a Magyar Színházban, a Komikusok Kabaréjában, a Vígszínházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész Színházban és a Pesti Színházban. 1939-től 1940-ig a Dunaparti Színház, 1940-től 1941-ig pedig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Zsidó származása miatt nem léphetett színpadra 1941 és 1944 között. 1945 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, a Royal Revü Varietében, a Vígszínházban, a Belvárosi Színházban, a Medgyaszay Színházban, a Pesti Színházban és a Művész Színházban. 1947-től 1949-ig a Vígszínház, 1949-től - haláláig - 1951-ig a Madách Színház tagja volt. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást, leggyakrabban Kabos Gyula partnereként. Első filmszerepe az 1933-ban készült Kísértetek vonata, utolsó filmszerepe pedig az 1951-ben készült Déryné című filmben volt. 1951-ben szereptanulás közben, okuláréval a szemén, otthon érte a halál. Osztrovszkij "Farkasok és bárányok" című drámájának Murzaveckaja szerepével a kezében hunyt el.[9]

Gombaszögi Ella sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-51/a. Pásztor János alkotása.

Színpadi szerepeiből

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 17; ugyanitt húsz színházi felvételen is látható.[10]

  • Ben Johnson: Volpone....Canina, a kurtizán
  • Bús Fekete László: Születésnap....Mademoiselle
  • Szomory Dezső: Hermelin....Sári
  • Emőd Tamás – Török Rezső: A harapós férj....Lina
  • Szép Ernő: Vőlegény....Mariska
  • Molnár Ferenc: Az ördög....Elza
  • Heltai Jenő: A tündérlaki lányok....Sári
  • Hunyady Sándor: Lovagias ügy....Gizike
  • Eisemann Mihály: Meseáruház....Mici
  • Osztrovszkij: Jövedelmező állás....Kukuskina
  • Lope de Vega: A kertész kutyája....Anarda
  • Mikszáth Kálmán – Benedek András – Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Krisztina
  • J. Gow – A. D'Ussea: Mélyek a gyökerek....Bella, a néger anya
  • Lengyel Menyhért: Tihamér....Cica
  • Kornyejcsuk: Bodzaliget - Aha Scsuka
  • Noël Coward: Vidám kísértet....Madame Árkádia, a jósnő
  • Osztrovszkij: Farkasok és bárányok....Murzaveckája
  • Vaszary János: Hölgyek és urak....Elvira

Fővárosi Operettszínház

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella - Violetta, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Filmjei

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/gombaszogi-ella
  2. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  4. ↑ Gombaszögi Ella (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  5. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 167/1951. folyószáma alatt.
  6. ↑ 110 éve született Gombaszögi Ella
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 216/1924. folyószáma alatt.
  8. ↑ Budapesti kir. tszék 39.635/1927. sz. ítélet.
  9. ↑ Színészkönyvtár. [2009. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
  10. ↑ 2012. március 1-i lekérdezés

Források

Külső hivatkozások

Nemzetközi katalógusok
  • filmművészet Filmművészetportál
  • Zsidóság Zsidóságportál