Gordon Gollob

Gordon Gollob
Gordon Gollob
Született	1912. június 16.[1] Graz, Ausztria
Meghalt	1987. szeptember 7. (75 évesen) Sulingen, Németország
Állampolgársága	német osztrák
Nemzetisége	német
Fegyvernem	Luftwaffe (Wehrmacht)
Szolgálati ideje	1933-1945
Rendfokozata	ezredes
Egysége	ZG 76, JG 3, JG 54, JG 77, Luftflotte 5
Csatái	II. világháború
Kitüntetései	A Vaskereszt Lovagkeresztje tölgyfalombokkal, kardokkal és briliánsokkal
Iskolái	Theresianum Katonai Akadémia Grazi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Gollob témájú médiaállományokat.

Gordon MacGollob (Bécs, 1912. június 16. – Sulingen, 1987. szeptember 7.) osztrák vadászrepülőgép-pilóta. Neve onnan származik, hogy skót származású édesapja úgy vélte, ha be akar lépni a német hadseregbe, nevének hangzását németesebbé kell tennie. Egyike volt annak a 27 embernek, akik kiérdemelték a Vaskereszt Lovagkeresztjének tölgyfalombokkal, kardokkal és briliánsokkal ékesített darabját. 150 igazolt győzelmét 340 bevetés alatt érte el, ebből 144-et a keleti fronton.

Ifjúsága

Gollob Grazban született. 1933-ban belépett az osztrák Szövetségi Hadseregbe, mint tüzér. Egy évvel később fejezte be a kiképzést. A nevelő egysége a Schulstaffel A. Mikor Ausztria csatlakozott Németországhoz, Gollob belépett a Luftwaffehoz főhadnagyi rangban. 1939. március 15-én csatlakozott a 3./ZG 76-hoz.

A második világháború

A ZG 76 a lengyel határ közelében állomásozott. 1939. szeptember 1-jén, a Fall Weiss^[2] hadművelet alatt bevetésre került. Gollob első győzelmét itt szerezte.

1940. április 8-án kinevezték Staffelkapitännak a 3./ZG 76. elére. Az egység részt vett a Weserübung hadműveletben,^[3] ahol Gollob kettővel növelte győzelmeinek számát. Még ebben az évben lelőtt egy Spitfire-t az angliai csata alatt. Ezek után átképzést kapott éjszakai repülésre és a II./JG 3-hoz került. A JG 3 a Csatorna feletti harcokban vett részt, ahol remek teljesítményt nyújt ezért Staffelkapitännak nevezik ki a 4./JG 3.

1941-ben az egységet keletre irányították, hogy részt vegyen a Barbarossa hadműveletben. Pár nappal az invázió megkezdte után Gollob már százados volt és ezután két nappal századparancsnoknak nevezték ki a II./JG 3-nál. Augusztusban, a gyengének bizonyult szovjet légierő ellen nagyobb sikereket ért el. 18 gépet lő le. Szeptember 18-án, 42. győzelmekor, megkapta a Lovagkeresztet. Októberben 37 győzelmet könyvelhetett el magáénak, volt olyan nap amikor kilenc repülőgépet lőtt le. Október 26-án, 85. győzelmekor, megkapta a tölgyfalombokat. Decemberben a frontszolgálat véget ért Gollobnak. Az egységét visszarendelték, hogy véleményezzék a Bf 109 új verzióját.

A krími harcok alatt a JG 77 feladata volt a Kercsi-szoros bombázása. A JG 77-et olyan szakértők vezették, mint Gollob vagy Heinrich Bär. Versengés alakult ki Gollob és Bär között. Mindkettejük próbálja felülmúlni a másikat. Május 20-án megszerezte 100. győzelmét, ezért megkapta a kardokat a Lovagkeresztjéhez. Két hónappal később már 150 győzelemnél tartott. Ezzel ő lett a Luftwaffe legeredményesebb pilótája. Augusztus 29-én megkapta a briliánsokat, amit addig csak ketten birtokoltak.

1944 őszén a Nowotny kommandó tagja lett, repülte a Me-262-est is.

Parancsnoki beosztás

1942. október 1-jén, a most már ezredes Gollobot áthelyezték a Jagdfliegerführer 3 ezredhez. Október 15-én Jagdfliegerführer 5-höz került, ahol egy taktikai vadászgép-különítményt felügyelt Északnyugat-Franciaországban.

1944 áprilisában csatlakozott a JG 44 személyi állományához. Novemberben, az ardenneki offenzíva alatt, Galland kijelölte egy különleges harci kommandó vezetésére. Januárban a pilóták főparancsnoka lett a Bodenplatte hadművelet alatt.

A háború után

Miután kiszabadult a hadifogságból, csak a Repülőgép magazinnak élt. 1948-ban a Verband der Unabhängigen (VdU) csoport vezetője volt. Két fia és egy lánya született. 1987. szeptember 7-én hal meg Alsó-Szászországban Diepholz körzetben, Sulingenben.

Kitüntetései

• Frontvonali érdemrend arany fokozata gyémántokkal
• A becsület serlege
• Pilóta és megfigyelő kitűző
• krími pajzs (Crimea Shield)
• Vaskereszt első- és másodosztályú
• A Vaskereszt lovagkeresztjének tölgyfalombokkal, kardokkal és briliánsokkal tulajdonosa
  • Lovagkereszt (1941. szeptember 18.)
  • 38. Tölgyfalombok (1941. október 26.)
  • 13. Kardok (1942. június 23.)
  • 3. Briliánsok (1942. augusztus 30.)

Jegyzetek

Források

• Életrajz és a győzelmeinek listája Archiválva 2012. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben