Gwynedd

Gwynedd
A Tremadog-öböl látképe
Gwynedd címere
Közigazgatási adatok
Ország	Egyesült Királyság
Országrész	Wales
Székhely	Caernarfon
Legnagyobb település	Bangor
ISO-kód	GB-GWN
ONS-kód	00NC
GSS-kód	W06000002
Népességi adatok
Teljes népesség	124 560 fő (2019)[1]
Népsűrűség	49,14 fő/km²
A walesi nyelv elterjedtsége	68,7 %
Terület	2534,9252 km²
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 52° 50′, ny. h. 3° 55′52.833333333333, -3.916666666666752.833333°N 3.916667°W
Gwynedd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gwynedd témájú médiaállományokat.

Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); [ˈɡʊɨnɛð] (walesi)) megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.

Földrajza

A szűkebben értelmezett Gwynedd területe mindössze 1130 km² (Világjárók), magában foglalja a Llŷn-félszigetet (Lleyn-félsziget) és a Snowdownia Nemzeti Park nagy részét. Négy vára — I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven — a Világörökség része. Itt magaslik Wales legmagasabb hegye, az 1085 m-es Snowdon.

Északnyugati partjait a Menai-szoros választja el Anglesey szigetétől.

Története

Gwynedd független kelta királysága az 5. században alakult, miután a rómaiak kivonultak Britanniából. A királyság a 13. századig, állt fenn; ekkor I. Eduárd angol király bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt a nyolc, 1974. április 1-jén megalkotott walesi megyének.

A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.

A megyét öt járásra osztották: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.

Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek: Caernarfonshire és Merionethshire. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.

Települések

A legnagyobb városok és lakosságuk (2001) ^[forrás?]:

Gazdaság

Wylfában atomerőmű üzemel.

Walesi nyelvű lakosság

2001 előtt a walesi anyanyelvűek száma megfogyatkozott, majd újra nőni kezdett. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyerekek 94%-a beszél walesiül.

Politika

2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:

• Elfyn Llwyd (Plaid Cymru)
• Betty Williams (Munkáspárt)
• Hywel Williams (Plaid Cymru)

Oktatás

• Bangor Egyetem

Híres gwyneddiek

• Wayne Hennessey labdarúgó (Wolverhampton Wanderers)
• Owain Fôn Williams labdarúgó
• Duffy, soul énekesnő
• Bryn Terfel operaénekes
• Hedd Wyn (Ellis Evans), költő
• Bryn Fôn énekes, színész
• Clough Williams-Ellis építész

Fontosabb látnivalók

I. Eduárd király várai és városfalai:

• Beaumarisi vár
• Harlechi vár
• Caernarfoni vár
• Conwyi vár

Snowdownia Nemzeti Park — a Snowdon csúcsára fogaskerekű vasút visz föl.

• Ffestiniogi keskeny nyomtávú hegyivasút.

Kapcsolódó cikkek

• Gwynedd uralkodóinak listája
• I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
• A Pendragon legenda

Jegyzetek

Források

• Gwynedd.com
• Llywelyn Garth Celyn – The Royal Line of Gwynedd
• Bangor University
• Világjárók: John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 272.