Gyertyánpatak

Gyertyánpatak (Hrabovčík)
Gyertyánpatak címere
Gyertyánpatak címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1548
PolgármesterSergej Vasilenko
Irányítószám090 41
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület7,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″49.281667, 21.55694449.281667°N 21.556944°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″49.281667, 21.55694449.281667°N 21.556944°E
Gyertyánpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánpatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyertyánpatak (1899-ig Hrabovcsik, szlovákul: Hrabovčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 3 km-re dél-délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története

A falu a 16. században keletkezett akkor, amikor területére a pásztorjog alapján ruszinokat telepítettek. 1548-ban „Hrabochyk” alakban említik először. 1567-ben „Hraboczik” a neve. 1618-ban a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. század második évtizedében főként a járványok miatt teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 52 házában 299 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABOVCSIK. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, földgyei középszerűek, réttyei hasznosak.[2]

1828-ban 63 háza volt 475 lakossal, akik főként idénymunkákból éltek. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabovcsik, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 5 romai, 564 görög kath., 8 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Ut. p. Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett.

A háború után sok lakója kivándorolt. A faluban elterjedt volt a kosárfonás mestersége. Lakói részben Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 349, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 329 lakosából 279 szlovák 29 ruszin és 19 ukrán volt.

2011-ben 333 lakosából 255 szlovák, 44 ruszin és 14 ukrán volt.

Nevezetességei

További információk

  • Községinfó
  • Gyertyánpatak Szlovákia térképén
  • Az eperjesi görögkatolikus püspökség honlapján
  • Fotógaléria
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Felsővízközi járás
  • m
  • v
  • sz
A Felsővízközi járás települései
Szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap