Halmstad

Halmstad
Halmstad címere
Halmstad címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi tartományHalland tartomány
MegyeHalland megye
KözségHalmstad község
Népesség
Teljes népesség71 422 fő (2020. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1687[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,01[2] km²
Összesen33,01[2] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 56° 40′ 26″, k. h. 12° 51′ 26″56.673972222222, 12.85727777777856.673972°N 12.857278°EKoordináták: é. sz. 56° 40′ 26″, k. h. 12° 51′ 26″56.673972222222, 12.85727777777856.673972°N 12.857278°E
Halmstad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmstad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halmstad kikötő-, egyetem-, valamint iparváros Svédország nyugati partján a Nissan folyó tölcsértorkolatánál. Halland megye és Halmstad község székhelye. Lakossága 55 688 fő.

Történelem

Halmstad városa 1307-ben kapta meg a városi rangot. Ennek 700 éves évfordulóját 2007-ben ünnepelte a város. Maradványok szerint a várost Övrabynél a Nissan folyó felső szakaszán alapították, eléggé közel a katonai épületekhez. A templom maradványai mind a mai napig láthatók egy kihalt téglagyár és egy korábbi szemétlerakó között.

A város 1320-ban költözött mai helyére. Abban az időben már két kolostor is volt a városban de a 15-ik században megépült a Szent Nikolai templom is. Halland a történelem során számos csata és ostrom helyszíne volt.

A Kalmari unió alatt - amely egy perszonálunió volt Svédország, Dánia és Norvégia között - Halmstadban lett végleg megválasztva a király.

A 16-ik század végén IV. Keresztély dán király elrendelte a város megerősítését. A 17-ik században megépült egy sarló alakú erőd, amely a Nissan folyóval együtt a védelem része volt.

1619 egy fontos dátum a város történelmében. Ez év márciusában II. Gusztáv Adolf svéd király és IV. Keresztély dán király a kastélyban találkozott egymással, ahol egy hétig ünnepelték az Älvsborg váltságdíj kifizetését. Ugyanezen én augusztusában Halmstadot tűzvész sújtotta.

1645-ben a Brömsebroi békének köszönhetően a dán uralom megszűnt és Halmstad újra Svédországhoz tartozott. Az 1658-as Roskildei béke véglegesítette ezt.

Az első svédországi "Munka ünnepe demonstrációra" szintén ebben a városban került sor 1897-ben.

2007 szeptemberében a város adott otthont a Solheim kupának.

Személyek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
  2. a b Tätorternas landareal, folkmängd och invanare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

További információk

Commons:Category:Halmstad
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmstad témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos oldal[halott link]
Sablon:Svédország 25 legnagyobb települése
  • m
  • v
  • sz
Svédország 25 legnagyobb települése
Svédország zászlaja
Stockholm (1 372 565)  •  Göteborg (549 839)  •  Malmö (280 415)  •  Uppsala (140 454)  •  Västerås (110 877)  •  Örebro (107 083)  •  Linköping (104 232)  •  Helsingborg (97 122)  •  Jönköping (89 396)  •  Norrköping (87 247)  •  Lund (82 800)  •  Umeå (79 594)  •  Gävle (71 033)  •  Borås (66 273)  •  Eskilstuna (64 679)  •  Södertälje (64 619)  •  Karlstad (61 685)  •  Täby (61 272)  •  Växjö (60 887)  •  Halmstad (58 577)  •  Sundsvall (50 712)  •  Luleå (46 607)  •  Trollhättan (46 457)  •  Östersund (44 327)  •  Borlänge (41 734)
Svédország címere
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap