Harkivi terület

Harkivi terület (Харківська область)
A Harkivi terület címere
A Harkivi terület címere
A Harkivi terület zászlaja
A Harkivi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
SzékhelyHarkiv
Járások száma27 járás, 7 járási jogú város
Települések száma17 város, 61 városi jellegű település, 1683 falu
Alapítás éve1932. február 27.
RendszámAX
Népesség
Teljes népesség2 598 961 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség92,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31 415 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkivi terület témájú médiaállományokat.

Harkivi terület (Харківська область) közigazgatási egység Ukrajna északkeleti részén, székhelye Harkiv. Területe 31,4 ezer km², népessége 2,782 millió fő. Északnyugaton a Szumi, nyugaton a Poltavai, keleten a Luhanszki, délnyugaton a Dnyipropetrovszki, délkeleten a Donecki területtel, északon Oroszországgal határos. 1932. február 27-én hozták létre.

Földrajz

A terület középső részén a Sziverszkij-Donyec fut, ez a Közép-orosz-hátság déli határa. A harkivi terület többnyire sztyeppvidék, északnyugaton erdős sztyepp is előfordul – tölgyesekkel és más lombhullató fafajokkal. A talajok igen termékenyek, ezért a természetes növénytakaró helyén szántóföldi gazdálkodás folyik (az árkos talajerózió gyakori jelenség a területen, főleg a hátságon).

Természetvédelem

2004-ben alapították 14 315 ha területű Homilsanszki erdő nemzeti természetvédelmi területet (Національний природний парк Гомільшанські ліси),[2] 2009-ben alapították az 5244 ha-os Szlobozsanszkij nemzeti természetvédelmi területet (Національний природний парк Слобожанський).[3]

Népesség

A falusi népesség aránya viszonylag magas, bár 1939 óta folyamatosan csökken.

A népesség összetétele 2001-ben.[4]

  • ukrán 70,7%
  • orosz 25,6%
  • fehérorosz 0,5%
  • moldáv 0,5%
  • krími tatár 0,5%
  • bolgár 0,4%
  • magyar 0,3%
  • román 0,3%
  • lengyel 0,3%
  • zsidó 0,3%
  • örmény 0,3%
  • grúz 0,2%
  • azeri 0,2%

Közigazgatás

A Harkivi terület 27 járásra oszlik, 17 városa és 61 városi jellegű települése van. A falvak száma 1683.[5]

Nagyobb városai és lakosságuk a 2001-es népszámlálás alapján:[6]

  • Harkiv (Харків) 1,470,902 fő
  • Lozova (Лозова) 64,041 fő
  • Izjum (Ізюм) 56,114 fő
  • Csugujiv (Чугуїв) 36,789 fő
  • Pervomajszkij (Первомайський) 32,523 fő
  • Kupjanszk (Куп'янськ) 32,449 fő
  • Balaklija (Балаклія) 32,408 fő
  • Merefa (Мерефа) 25,018 fő

  • Ljubotin (Люботин) 24,173 fő
  • Krasznohrad (Красноград) 22,670 fő
  • Vovcsanszk (Вовчанськ) 20,695 fő
  • Derhacsi (Дергачі) 20,258 fő
  • Bohoduhiv (Богодухів) 18,224 fő
  • Zmijiv (Зміїв) 17,063 fő
  • Barvinkove (Барвінкове) 12,998 fő
  • Valki (Валки) 10,381 fő

Gazdaság

A termőterület kb. ⅔-n őszi búzát és kukoricát termesztenek, ipari növények közül a cukorrépa, napraforgó, kender és dohány termesztése jelentős. Számottevő a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés, fejlett a tejtermelés.

A legfontosabb gazdasági alakulat azonban a hatalmas harkivi ipari városkörzet, ahol a terület lakosságának a fele él. A többi település kisebb, iparuk pedig főként mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoz fel. Sebelinka és Jefremivka környékén földgázt termelnek ki.

Jegyzetek

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення Українина 1 січня 2022. Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. Park honlapja
  3. A park kapcsolati oldala[halott link]
  4. népesség. [2013. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
  5. közigazgatási adatok[halott link]
  6. Harkovi népszámlálási adatok

További információk

  • A Harkivi Területi Állami Közigazgatási Hivatal honlapja (ukránul) Archiválva 2017. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nemzetközi katalógusok
Sablon:Ukrajna közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Ukrajna közigazgatási egységei
Autonóm köztársaság
Területek (Oblaszty)
Területi jogú városok
  1. Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.