Haszan-tavi csata
Haszan-tavi csata | |||
Konfliktus | Szovjet–japán határkonfliktusok | ||
Időpont | 1938. július 29. – augusztus 11. | ||
Helyszín | Haszan-tó, Szovjetunió | ||
Eredmény | Szovjet győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
Haszan-tavi csata Pozíció Korea térképén | |||
é. sz. 42° 26′ 09″, k. h. 130° 36′ 40″42.43590556, 130.6110055642.435906°N 130.611006°EKoordináták: é. sz. 42° 26′ 09″, k. h. 130° 36′ 40″42.43590556, 130.6110055642.435906°N 130.611006°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszan-tavi csata témájú médiaállományokat. |
Szovjet–japán határkonfliktusok |
---|
Haszan-tó • Halhin-Gol |
Sablon:Hadjárat
|
0. Lengyel–ukrán háború | 1918. | 11. 01. - 1919. 07. 18. |
1. Versailles-i békeszerződés | 1919. | |
2. Lengyel–szovjet háború | 1919. | 02. 14. - 1921. 03. 18. |
3. Trianoni békeszerződés | 1920. | |
4. Rapallói egyezmény | 1920. | november 12. |
5. Francia–lengyel katonai szövetség (en) | 1921. | február 16. |
6. Rigai béke (en) | 1921. | március 18. |
7. Menetelés Rómába | 1922. | október 28 - 29. |
8. Korfui összetűzés (olasz-görög) (en) | 1923. | aug. - szept. |
9. Müncheni sörpuccs | 1923. | november 8. |
10. A Ruhr-vidék francia–belga megszállása (en) | 1923. | - 1925. |
11. Libia megszállása - Második olasz–líbiai háború (en) | 1923. | - 1932. |
12. Mein Kampf (Harcom) megjelenése | 1925. | |
13. Dawes-terv (en) | 1924. | |
14. Locarnói egyezmény | 1925. | december 01. |
15. Young-terv (en) | 1929. | |
16. Nagy gazdasági világválság | 1929. | október 24. – 1941. |
17. Mandzsúria japán lerohanása (en) | 1931. | 09. 18. - 1932. 02. 26. |
18. Mandzsukuo megszállása | 1931 | – 1942. |
19. Sanghaj-i január 28-i összetűzés (en) | 1932. | 01. 28. – 03. 03. |
20. Szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény | 1932. | július 25. |
21. Genfi leszerelési világértekezlet (en) | 1932. | 02.02. - 1934.06.11. |
22. Első hopeji hadjárat/A nagy fal védelme (en) | 1933. | 01.01 - 05.31. |
23. Belső-mongóliai hadjárat (en) | 1933. | - 1936. |
24. Hitler lesz a kormányfő és az államfő is egyben | 1933. | - 1934. |
25. A tanggui fegyverszünet (en) | 1933. | május 31. |
26. Németország újrafelfegyverzése elindul (en) | 1933. | július 12. |
27. Olasz–szovjet egyezmény (en) | 1933. | szeptember 2. |
28. Belső-mongóliai hadjárat (en) | 1933. | ápr.- 1936. dec. |
29. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet (en) | 1933. | október 14. |
30. Németország kilép a Nemzetek Szövetségéből (en) | 1933. | okt. 19. - nov. 12. |
31. Német–lengyel megnemtámadási egyezmény | 1934. | január 26. |
32. A Saar-vidéki népszavazás/visszatérés Németországhoz | 1935. | január 13. |
33. Kötelező sorozás kezdődik Németországban újra (en) | 1935. | március 16. |
34. Francia–szovjet segítségnyújtási szerződés (en) | 1935. | május 2. |
35. Szovjet–csehszlovák segítségnyújtási szerződés (en) | 1935. | május 16. |
36. He-Umezu egyezmény (en) | 1935. | 06. 10. - 1937. 07. 07. |
37. Angol–német tengerészeti egyezmény (en) | 1935. | június 18. |
38. December 9-i megmozdulások Pekingben (en) | 1935. | december 9. |
39. Második olasz–etióp háború (abesszíniai háború) | 1935. | 10. 3.- 1937. 02. 19. |
40. A Rajna-vidéki bevonulás (en) | 1936. | március 7. |
41. Spanyol polgárháború kezdete | 1936. | júl. 17. - 1939. ápr. 1. |
42. A Berlin–Róma-tengely (német–olasz egyezmény) | 1936. | október 27. |
43. Antikomintern paktum | 1936. | november 25. |
44. Suiyuan hadjárat (en) | 1936. | október - november |
45. Hsziani válság (en) | 1936. | december 12-26. |
46. Második kínai–japán háború | 1937. | - 1945. |
47. A USS Panay-incidens (en) | 1937. | december 12. |
48. Ausztria bekebelezése (Anschluss) | 1938. | március 12. |
49. Májusi válság (német–cseh határ) (en) | 1938. | május 19 - 23. |
50. Haszan-tavi csata/Csangkufengi összecsapás | 1938. | júl. 29. - aug. 11. |
51. Német–csehszlovák kisháború (Ordnersgruppe) (en) | 1938. | szeptember 16 - 17. |
52. Müncheni egyezmény | 1938. | szeptember 29. |
53. A Szudéta-vidék Birodalomhoz csatolása (en) | 1938. | október 01 - 10. |
54. Első bécsi döntés | 1938. | november 02. |
55. A Szlovák Köztársaság kikiáltása | 1939. | március 14. |
56. Csehszlovákia német megszállása (en) | 1939. | március 15. |
57. Litvánia náci megfenyegetése, Memel elcsatolása (en) | 1939. | március 20 - 22. |
58. Magyar–szlovák kis háború | 1939. | március 23 - 31. |
59. A spanyol polgárháború végső hadműveletei (en) | 1939. | március 26. - április 1. |
60. Danzigi válság (en) | 1939. | március - augusztus |
61. Angol függetlenségi garancia Lengyelországnak (en) | 1939. | március 31. |
62. Albánia olasz lerohanása (en) | 1939. | április 7-12. |
63. Szovjet–angol–francia tárgyalások Moszkvában (en) | 1939. | ápr. 15.- aug. 21. |
64. Német–olasz barátsági és katonai szerződés | 1939. | május |
65. Halhín-goli csata | 1939. | május - szeptember |
66. Molotov–Ribbentrop szerződés | 1939. | augusztus 23. |
67. Lengyelország német lerohanása | 1939. | szept. 1. - okt. 6. |
A Haszan-tavi csata (1938. július 29. – augusztus 11.) vagy Csangkufeng incidens (oroszul Хасанские бои [Haszanszkije boji], kínaiul és japánul 張鼓峰事件; pinjin átírással Zhānggǔfēng Shìjiàn, japán latin betűs átírással Chōkohō Jiken) egy szovjet–japán fegyveres összecsapás volt Mandzsukuo határán a Kvantung-hadsereg és a Vörös Hadsereg egységei között. A háborús indok határvita volt a két állam között, ami egy japán félreértésen alapult. Ugyanis a Kvantung-hadsereg vezérkara azt hitte, hogy a Szovjetunió megsértette az Orosz Birodalom és a Kínai Császárság által aláírt Pekingi szerződésben meghatározott határvonalat.
Háttér
A 20. század első felében Mandzsúria a Kína, Oroszország és Japán közötti harc színtere volt, hiszen a területre mindhárom fél igényt tartott. Kína az állam részének tekintette, Japánnak az itt található nélkülözhetetlen nyersanyagokra volt szüksége, még Oroszország számára a Kínai keleti vasútvonal miatt volt értékes, hiszen csak ez a vasútvonal kötötte össze a szárazföldön Vlagyivosztok nagy hadikikötőjét az ország többi részével. A terület birtoklásáért több jelentősebb konfliktust is vívtak a fentebb említett államok: az 1894–95-ös első kínai–japán háborút, az 1904–05-ös orosz–japán háborút és a kínai-szovjet konfliktust. A területet végül a Japán Birodalom szerezte meg 1931-ben, a mukdeni incidens után, létrehozva itt Mandzsukuo bábállamát. A japánok és az oroszok a közelmúlt eseményei miatt igen bizalmatlanok voltak egymással szemben, és így igen kis félreértések is konfliktushoz vezethettek a két fél között. A japán vezetés olyannyira készült a szovjetek elleni háborúra, hogy a mandzsúriai határvidékre japánok tömegeit telepítette azon célból, hogy a hadjáratoknak itt lesz az ellátási területe élelmiszerben és emberanyagban is.
A csata
1938. július 6-án a Kvantung-hadsereg hírszerzése egy szovjet rádióadást fogott el, amit a főhadiszállásról küldtek. Az üzenetben arra utasították a Vörös Hadsereg helyi parancsnokait, hogy katonáikkal foglalják el a Haszan-tótól nyugatra lévő stratégiai magaslatokat, köztük a vitatott hovatartozású Csangkufeng magaslatot, ugyanis innen remekül látható a közeli Nadzsin városa és a stratégiai fontosságú vasútvonal, amely összeköti Koreát és Mandzsúriát.[2] A következő két hétben szovjet katonák szállták meg a helyet, és elkezdték annak megerősítését. Figyelőárkok, ágyúállások, drótakadályok és kommunikációs épületek épültek ezen idő alatt.
A Japán Koreai Hadsereg vezetősége kezdetben nem tett semmit, figyelmen kívül hagyva a szovjet jelenlétet. A Kvantung-hadsereg azonban, amelynek illetékessége szintén kiterjedt a magaslatra, nyomást gyakorolt a Koreai Hadsereg tisztjeire, hogy lépjenek fel a szovjetek ellen. Ezek után a Koreai Hadsereg az ügyet Tokióba vitte, azt ajánlva a kormánynak, hogy fogalmazzon meg hivatalos tiltakozást a Szovjetunióhoz. A moszkvai japán katonai attasé ennek megfelelően azt követelte az orosz kormánytól, hogy vonuljanak ki Haszan-tótól keletre lévő Bezimjannaja (сопка Безымянная, kínaiul: Sacsaofeng) és Zaozjornaja (сопка Заозёрная, kínaiul: Csangkufeng) hegyekről, mivel ezek már Mandzsukuo részét képezik. A követelést elutasították.
Július 29-én került sor az első japán támadásra, amelyet sikeresen visszavertek, azonban július 31-én a szovjetek voltak kénytelenek visszavonulni, és a japánok megszállták a magaslatokat. Japán források szerint a szovjetek 30 halottat és 200 sebesültet vesztettek.[3] A japán 19. hadosztály, mandzsukuói egységekkel kiegészülve megtámadta a 39. lövészhadtestet (amely a 32., 39. és 40. lövészhadosztályokból és a 2. gépesített dandárból állt).[4] A csata egyik parancsnoka volt Szató Kotoku ezredes is, aki a 75. gyalogezredet irányította. Egysége egy éjszakai támadás során kiűzte az oroszokat a dombról. Az ő általa alkalmazott taktikát a Japán Császári Hadsereg felső vezetése is átvette, és később ez lett a megerősített állások elfoglalásának általános formája.
A japán sikerekre válaszul a Távol-keleti Front vezetője, Vaszilij Konsztantyinovics Blücher újabb egységeket dobott át a harctérre, amelyek augusztus 2. és 9. között kiszorították a japánokat a magaslatokról. Augusztus 10-én a japán miniszterelnök békét kért, és 11-én a harcoló felek beszüntették a csatározásokat.
Következmények
A japán hadvezetést mélyen lesújtotta az itt elszenvedett vereség, ezért a Kvantung-hadsereg parancsnokai szinte keresték az esélyt a visszavágásra. Így egy másik határvita kapcsán hatalmas erőket mozgósítottak, és ez végül a Halhin-goli csatához vezetett.
A szovjet felső vezetés a nagy veszteségeket kizárólag Blücher inkompetenciájának tulajdonította. Október 22-én letartóztatta az NKVD és később halálra kínozták.
Galéria
- Álcázott szovjet tankok a csatában
- Japán katonák Koreában lelőtt szovjet gép roncsait vizsgálják
- Támadásban a szovjet katonák
- Japán katonák a Csangkufeng (Zaozjornaja) magaslaton
- Szovjet tüzérek a csata szünetében
- Japán katona kilőtt T–26-ost vizsgál
- Zsákmányolt szovjet géppuskák
Jegyzetek
További információk
- Hadtudományi portál
- Történelemportál