Hatti

Ebben a szócikkben a hettita nyelv hangzói az ÓKTCh. útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Hatti (hettita nyelven ḫa-at-ti, hurri nyelven DU URUḫa-at-tu-u/uḫ-ḫi vagy URUḫa-ad-du-ḫi-na) történelmi terület volt Anatóliában az ókorban. A területet eredetileg a hattik lakták, majd az i. e. 3. évezred végén a hettiták foglalták el. Hatti a hettiták idején elsősorban nem földrajzi, hanem politikai fogalom volt, több egymást követő állam, amelyek területe folyamatosan változott. A hettiták birodalma az i. e. 15-12. század között élte fénykorát. Fővárosuk Hattuszasz volt a mai Közép-Törökország területén. Földművelése öntözés nélküli.

A hettiták eredete, felfedezése

Bővebben: hettiták

A hettitákat csak a 19. század végén kezdték felfedezni. Először Charles Texier kezdett ásatni 1834-ben Boğazkalében, egy törökországi faluban. Itt találták meg az ókori Hattuszaszt, de ekkor még csak egy titokzatos népről beszéltek. Archibald Henry Sayce mondta ki először 1879-ben, hogy ez a nép a hettiták népe.

Bedřich Hrozný cseh tudós filológiai szempontokból kiindulva megállapította, hogy a hettita nép indoeurópai eredetű. Hogy miképp kerültek a területre, azt még nem sikerült kideríteni. Három fő álláspont van erre vonatkozóan: A mai Törökország eredeti lakosai; Európából érkeztek; a Kaszpi-tenger mellékétől indulva, több áramlatban szállták meg a vidéket. Hogy mikor kerültek Kis-Ázsiába, arról is viták folynak, de biztos hogy az i.e. 4 évezred vége és 3. évezred vége között.

Történetük

Bővebben: Hettita Birodalom

29 hettita királyt ismernek. Köztük az első Anittasz, aki egyesítette a hettita törzseket. I. Szuppiluliumasz Aleppótól Kargamışig terjesztette ki a birodalom területét, körötte vazallus államokkal. Muwatallisz király idején került sor az ókor egyik legnagyobb csatájára 1294-ben, Kádes-ban. III. Hattuszilisz örök baráti, megnemtámadási, be nem avatkozási szerződést kötött II. Ramszesszel.

I. e. 1200 körül nyugati vad törzsek törtek be a területre, ezzel egyidejűleg belső felkelések is voltak. Ez jelentette a Hettita Birodalom végét. Ezután kisebb hettita törzsek maradtak a területen, általában nagyobb államok vazallusaként, i. e. 717-ig, ekkor következett be a hettiták politikai vége.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

  • Hattians - First Civilizations in Anatolia

Kapcsolódó szócikkek

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Sablon:Kis-Ázsia államai
  • m
  • v
  • sz
Kis-Ázsia államai
i. e. 1200-ig
Acci •  Ahhijava •  Armatana •  Arzava •  Assuva •  Callara •  Calpa •  Calvar •  Cippaszla •  Hajasza •  Hajasa-Azzi •  Hapalla •  Hatti •  Hattuszasz •  Hettita Birodalom •  Isuva •  Kanis •  Karkisza •  Kaska •  Kizzuvatna •  Kusszara •  Kuvalijasz •  Landa •  Lukka •  Luszna •  Másza •  Melíd •  Millavanda •  Mira •  Nenassza •  Pala •  Parthahuina •  Pitasszasz •  Puruszhanda (Parszuhanta) •  Szeha •  Szuhmu •  Tegaramma •  Tipijasz •  Iyalanda •  Tummana •  Tuvanuva •  Urartu •  Vahszuszana •  Vilusza
i. e. 1200 – 717
Asszíria •  Danuna •  Diauehi •  Gurgum •  Khalitu •  Hatti •  Hilakku •  Isuva •  Kammanu •  Kária •  Kaska •  Kimmerek •  Kulha •  Kumaha •  Kúe •  Lukka •  Meliténé •  Muskhi •  Müszia •  Sam’al •  Sfard •  Supria •  Szuhmu •  Szupa •  Tabaal •  Tuvana •  Urartu •  Zabaha
i. e. 717 – 40
Adiabene •  Armenia Magna •  Armenia Mikra •  Bithünia •  Egyiptom •  Galatia •  Gogaréné •  Hérakleia •  Ibéria •  Iónia •  Kappadókia •  Kimmerek •  Kommagéné •  Kordüéné •  Knidosz •  Lüdia •  Lükaónia •  Lükia •  Matüéné •  Méd Birodalom •  Pamphilia •  Paphlagonia •  Pergamon •  Perzsa Birodalom •  Phrügia •  Piszídia •  Pontosz •  Rhodosz •  Római Birodalom •  Szeleukida Birodalom •  Szinópé •  Szóphéné •  Trapezusz •  Tróasz
i. e. 40 – i. sz. 375
Armenia Maior •  Bithynia •  Cappadocia •  Commagene •  Cordyene •  Galatia •  Lycaonia •  Palmyra •  Pamphylia •  Parthia •  Pergamon •  Pisidia •  Pontus •  Rhodus •  Római Birodalom •  Sophene •  Szászánida Birodalom
375 –
Abbászida Kalifátus •  Armenia •  Armenia Mikra •  Aydın •  Bagdadi kalifátus •  Bizánci Birodalom •  Çandar-Ogullari •  Danismend Emirátus •  Dulkadir •  Dzsanik •  Eretna •  Germiyan •  Hamdánida Kalifátus •  Hamíd •  Ílhánida Birodalom •  Ikóniumi (Rumi Szeldzsuk) Szultánság •  Isfendiar-Ogullari •  Kajszita Emirátus •  Karaman •  Kartli •  Kastamonu •  Kilikia •  Lakónia Menteşe •  Nagyszeldzsuk Szultanátus •  Nikaiai Császárság •  Oszmán Birodalom •  Pervang •  Philadelphia •  Saharmen •  Saruhan •  Sivas •  Taron •  Tekke •  Törökország •  Trapezunti Császárság •  Vanand
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap