Anatólia

Ez a szócikk a félszigetről szól. Hasonló címmel lásd még: Anatólia (keresztnév).
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése a Török Köztársaságon belül
Műholdkép Kis-Ázsiáról

Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή, "Αnatolé" vagy Ανατολία, "Anatolia"; törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Török Köztársaság területén található. A görög szó „napkeletet” jelent. A Kis-Ázsia elnevezés az ókori latin Asia Minor megnevezésből származik, amely viszont valószínűleg egy nyugat-anatóliai kis királyság, Asszuva nevéből alakult ki.

Földrajz

Bővebben: Törökország földrajza
A Török Köztársaság domborzati térképe

Anatólia hídszerűen helyezkedik el Európa és Ázsia fő területei között. Az Anatóliai-fennsík egy nagy, félszáraz fennsík, amit dombok és hegyek szegélyeznek, és amik sok helyen korlátozzák a kijutást a termékeny, sűrűn lakott tengerparti vidékekhez.

Az anatóliai terep szerkezetileg összetett. Egy központi hegytömb, ami magas hegyvonulatokból, köztük bemélyedésekből áll, amiket friss üledék borít, s együtt egy durva felszínű fennsíkot alkotnak, két gyűrt lánchegység közé ékelődik, amik keletre egymás felé tartanak. Az igazi alföld néhány parti sávra korlátozódik a Fekete-tenger és a Földközi-tenger partján. A sík vagy lankás föld ritka, és nagyrészt a Kızılırmak – ókori nevén Halüsz vagy még korábban Marasszanta – deltáját, Kilikia parti síkságát, a Gediz és a Büyük Menderes (ókori Hermosz és Nagy-Maiandrosz folyók völgyét, és néhány belső anatóliai felföldet jelent a Tuz Gölü (Sós-tó) és a Konya-medence környékén.

A Fekete-tenger menti vidéknek meredek, sziklás partja van, ahol a folyók vízesésekkel haladnak át a parti szurdokokon. Néhány nagyobb folyónak, amik mélyen bevágják a Pontuszi-hegységet (Dogukaradeniz Daglari), vannak mellékfolyói, amik széles, magasan fekvő medencékben folynak. A partról a belföld elérése néhány szűk völgyre korlátozódik, mivel a hegygerincek – nyugaton 1500–1800 m, keleten 3–4000 m a Kaçkar-hegységben – majdnem összefüggő falat alkotnak a part és a belső részek között. A magasabb, északnyugati lejtők többnyire sűrű erdővel benőttek. Ezen természeti körülmények miatt a Fekete-tenger partja történelmileg el volt választva Anatóliától.

Történelem

Bővebben: Anatólia történelme

Mivel Anatólia Ázsia és Európa kereszteződésénél található, kulcsfontosságú szerepet játszott a történelem során, és az őskortól kezdve számos civilizáció bölcsőjeként funkcionált: újkőkori kerámia előtti civilizációk (Çayönü, Nevali Cori, Göbekli Tepe, Karain), keramikus civilizációk (Çatalhöyük, Hacilar) és a mersini civilizáció, a kalkoitikum(i. e. 5500–3000) idejéből Alacahöyük, Alisar, Canhasan, Karaz, a korai bronzkorból (i. e. 3000–2000) Ahlatlibel, Eskíyapar, Etíyokusu, Ferzant, Beycesultan, Bolu, Elmali, Emirdag, Hasanoglan, Horoztepe, Kalinkaya, Karaoglan, Karayavsan, Kültepe, Mahmatlar, Merzifon, és az asszír kereskedőkolóniák korából (i. e. 1950–1750): Bogazköy, Ilica, Inandik, Köylütolu. Trója településtörténete az újkőkorszakban kezdődik és folyamatosan tart a vaskorig.

A történelem folyamán számos nép telepedett le vagy foglalta el – hosszabb, rövidebb időre – Anatólia területét, közöttük például: a kolkhisziak, hattik, lúviak, hettiták, frígek, kimmerek, lüdök, perzsák, kelták, tabálok, műszök, görögök, pelaszgok, örmények, rómaiak, gótok, kurdok, bizánciak, mongolok, arabok, szeldzsuk törökök, oszmán törökök.

A történeti források szerint beszéltek itt indoeurópai és sémi nyelveket, de más bizonytalan eredetűeket is. Egyes tudósok szerint Anatólia az indoeurópai nyelvcsalád bölcsője, a hettita és lúvi nyelvek archaikus voltából kiindulva. Más tudósok szerint az ősi etruszk népcsoport is anatóliai származású.

Anatólia lakossága jelenleg többségében török anyanyelvű, aminek kezdete a 11. századi szeldzsuk hódításra megy vissza, bár a területen egészen a 20. századig több etnikum is együtt élt. A trákiai törököket Anatóliába telepítették át a Balkán-háborúk idején, a lausanne-i békeszerződés értelmében pedig a Törökországban élő görög kisebbség nagy részét Görögországba telepítették át, míg a Görögországban élő törököket az anyaországba telepítették vissza. Anatólia délkeleti részén nagy számú kurd kisebbség él, míg északkeleten örmények és grúzok is laknak.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Angol Wikipedia
  • Britannica Hungarica
Sablon:Kis-Ázsia államai
  • m
  • v
  • sz
Kis-Ázsia államai
i. e. 1200-ig
Acci •  Ahhijava •  Armatana •  Arzava •  Assuva •  Callara •  Calpa •  Calvar •  Cippaszla •  Hajasza •  Hajasa-Azzi •  Hapalla •  Hatti •  Hattuszasz •  Hettita Birodalom •  Isuva •  Kanis •  Karkisza •  Kaska •  Kizzuvatna •  Kusszara •  Kuvalijasz •  Landa •  Lukka •  Luszna •  Másza •  Melíd •  Millavanda •  Mira •  Nenassza •  Pala •  Parthahuina •  Pitasszasz •  Puruszhanda (Parszuhanta) •  Szeha •  Szuhmu •  Tegaramma •  Tipijasz •  Iyalanda •  Tummana •  Tuvanuva •  Urartu •  Vahszuszana •  Vilusza
i. e. 1200 – 717
Asszíria •  Danuna •  Diauehi •  Gurgum •  Khalitu •  Hatti •  Hilakku •  Isuva •  Kammanu •  Kária •  Kaska •  Kimmerek •  Kulha •  Kumaha •  Kúe •  Lukka •  Meliténé •  Muskhi •  Müszia •  Sam’al •  Sfard •  Supria •  Szuhmu •  Szupa •  Tabaal •  Tuvana •  Urartu •  Zabaha
i. e. 717 – 40
Adiabene •  Armenia Magna •  Armenia Mikra •  Bithünia •  Egyiptom •  Galatia •  Gogaréné •  Hérakleia •  Ibéria •  Iónia •  Kappadókia •  Kimmerek •  Kommagéné •  Kordüéné •  Knidosz •  Lüdia •  Lükaónia •  Lükia •  Matüéné •  Méd Birodalom •  Pamphilia •  Paphlagonia •  Pergamon •  Perzsa Birodalom •  Phrügia •  Piszídia •  Pontosz •  Rhodosz •  Római Birodalom •  Szeleukida Birodalom •  Szinópé •  Szóphéné •  Trapezusz •  Tróasz
i. e. 40 – i. sz. 375
Armenia Maior •  Bithynia •  Cappadocia •  Commagene •  Cordyene •  Galatia •  Lycaonia •  Palmyra •  Pamphylia •  Parthia •  Pergamon •  Pisidia •  Pontus •  Rhodus •  Római Birodalom •  Sophene •  Szászánida Birodalom
375 –
Abbászida Kalifátus •  Armenia •  Armenia Mikra •  Aydın •  Bagdadi kalifátus •  Bizánci Birodalom •  Çandar-Ogullari •  Danismend Emirátus •  Dulkadir •  Dzsanik •  Eretna •  Germiyan •  Hamdánida Kalifátus •  Hamíd •  Ílhánida Birodalom •  Ikóniumi (Rumi Szeldzsuk) Szultánság •  Isfendiar-Ogullari •  Kajszita Emirátus •  Karaman •  Kartli •  Kastamonu •  Kilikia •  Lakónia Menteşe •  Nagyszeldzsuk Szultanátus •  Nikaiai Császárság •  Oszmán Birodalom •  Pervang •  Philadelphia •  Saharmen •  Saruhan •  Sivas •  Taron •  Tekke •  Törökország •  Trapezunti Császárság •  Vanand
  • földrajz Földrajzportál
  • Törökország Törökország-portál