Hedmark megye

Hedmark megye
Hedmark megye címere Hedmark megye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Norvégia
Székhely	Hamar
Polgármester	Arnfinn Nergård
Népesség
Teljes népesség	197 406 fő (2019. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület	27 397,845541405 km²
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′60.833333333333, 11.66666666666760.833333°N 11.666667°EKoordináták: é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′60.833333333333, 11.66666666666760.833333°N 11.666667°E
Hedmark megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hedmark megye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hedmark Norvégia egyik megyéje (norvégül fylke) az ország délkeleti Østlandet földrajzi régiójában.

Közigazgatási központja a 27 593 lakosú (2006) Hamar. Legjelentősebb városai Hamaron kívül Kongsvinger, Elverum és Tynset. Hedmark Norvégia 19 megyéje közül a harmadik legnagyobb, területe 27 397 km² (több mint háromszorosa a legnagyobb magyar vármegye, Bács-Kiskun területének.) Lakossága 192 680 fő (2011. okt 1.)^[2] +/- (Norvégiában a 11., csak mintegy négyötöde a legkevésbé népes magyar vármegye, Tolna népességének). Három hagyományos régiója Hedmarken, Østerdalen és az Odalen és Vinger régiókat is tartalmazó Solør.

Neve

Nevének óészaki nyelvű alakja Heiðmörk. Ennek előtagja, a heiðnir egy germán törzs neve. Utótagja, a mörk jelentése „erdős vidék, határvidék”). 1919-ig neve nem Hedmark fylke, hanem Hedemarkens amt volt.

Földrajz

Hedmark Østlandet északkeleti része. Határos Svédország Dalarna és Värmland megyéivel. Norvég szomszédai Sør-Trøndelag, Oppland és Akershus megyék. Oppland megyével együtt egyedülállók abban a norvég megyék közt, hogy nincs tengerpartjuk.

Legnagyobb tavai a Femunden és a Mjøsa. A megyén keresztülhalad Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.

Földrajzilag a következő területekre osztható: a Mjøsától keletre Hedmarken, Elverumtól északra Østerdalen és Elverumtól délre Glåmdalen.

Hedmark Norvégia egyik legkevésbé urbanizált vidéke. Lakosainak mintegy fele nem városokban él. A népesség főleg a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavától délkeletre elterülő mezőgazdasági vidéken koncentrálódik.

Norvégia faszükségletének legnagyobb részét Hedmark szolgáltatja. A fát hagyományosan a Glomma folyón úsztatták le a tengeren, ma teherautókon és vonaton szállítják.

Történelem

A kora vikingkorban, a Széphajú Harald (kb. 850 – kb. 933) előtti időkben Hedmark kis királyság volt. Királyai közül néhány:

• Halfdan Hvitbeinn
• Sigtryg Eysteinsson
• Eystein Eysteinsson, Sigtryg bátyja
• Halfdan the Black, Harald király apja, aki Sigtryg és Eystein legyőzése után lett Hedmark királya.

Hedmark eredetileg a nagy Akershus amt (megye) része volt, de 1757-ben Akershusról leválasztották Oplandenes amtot, amit aztán 1781-ben kettéválasztottak: Hedemarkes amtra, a mai Hedmark megye elődjére, illetve Kistians amtra (a mai Oppland megye).

Címere

Címere 1987-ben született, három barkespader nevű fakérgező szerszámot mutat.

Önkormányzat és közigazgatás

Hedmarkhoz a következő 22 község tartozik:

• Alvdal
• Eidskog
• Elverum
• Engerdal
• Folldal
• Grue
• Hamar
• Kongsvinger
• Løten
• Nord-Odal
• Os
• Rendalen
• Ringsaker
• Stange
• Stor-Elvdal
• Sør-Odal
• Tolga
• Trysil
• Tynset
• Våler
• Åmot
• Åsnes

Sport

Hedmark volt az 1994-es téli olimpia helyszíne.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos honlapja Archiválva 2008. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben