I. Harald norvég király

Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Harald.

I. Harald
Harald átveszi a királyságot apja kezeiből
Westfold királya
Uralkodási ideje
863 – 872
Elődje	III. Halfdan
Utódja	nem volt
Norvégia királya
Uralkodási ideje
872 – 931
Elődje	nem volt
Utódja	I. Erik
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Yngling-ház
Született	852 Kelet Norvégia
Elhunyt	933 (81 évesen) Rogaland vagy Drontheim vagy Trondheim[1]
Nyughelye	Haugesund
Édesapja	III. Halfdan
Édesanyja	Ragnhild Sigurdsdotter
Házastársa	Gyda Eiriksdatter Åsa Håkonsdatter Svanhild Øysteinsdotter Ragnhild Eiriksdatter Åshild Ringsdatter Snøfrid Svåsesdotter
Gyermekei	I. Erik norvég király I. Haakon norvég király Halfdan Haraldsson the Black Bjørn Farmann Olaf Haraldsson Geirstadalf Halvdan Hålegg Guttorm Haraldsson Halfdan Hvide (?) Sigrød Haraldsson Ólöf árbót Haraldsdóttir Rørek Haraldsson Sigtrygg Haraldsson Frode Haraldsson Torgils Haraldsson Ragnar Rykkel Sigurd Rise Gudrød Ljome Ragnvald Rettilbein, King of Hadeland Ulfljotr Haraldsson Gudrød Skirja Ring, King in Hedemarken and Gundbransdalen Dag Haraldsson Ingegard (?) Ingeborg (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Harald Halfdansson vagy Széphajú vagy Szőke Harald^[2] (óészakiul: Haraldr Hárfagri, norvégül: Harald Hårfagre^[2]), (852–933^[3][4]) a norvég törzsek (és ezzel Norvégia^[5]) egyesítője^[6] és Norvégia első királya 872 és 931^[7] között.

Élete

Harald apja, III. (Fekete) Halfdan halála után (863-ban) számos apró királyságot örökölt Vestfoldban,^[8] melyeket az öröklés vagy hódítás útján szerzett. Saját terjeszkedését azzal kezdte, hogy leverte a hegyvidéki felkelést.^[9] 866-ban kezdte meg sikeres terjeszkedéseinek sorozatát. A Haakonnal, Lade urával kötött egyezség nyomán folytathatta a nyugati tartományok meghódítását,^[9] elfoglalta Trondheim környékét.^[10] Ám a déli kiskirályok összefogtak ellene,^[10] de Harald a hafrsfjordi csatában^[11] legyőzte őket,^[10] és egyesítette Norvégiát.^[10] Harald hódításai, kegyetlen uralma^[3] és adórendszere elől sok nemzetségfő vándorolt ki követőivel együtt a Brit-szigetekre, Shetland-szigetekre, a Hebridákra, az Orkney-szigetekre, Feröerre, Skóciába és a környező területekre, sőt talán Izlandra is, amelyet uralkodása idején fedeztek fel a vikingek^[9] (874-től kezdik benépesíteni^[6]), Harald uralmát azonban később folyamatosan fenyegették külső támadásaikkal. A király nagy vagyonra tett szert a parti kereskedelem ellenőrzésével, szigorúan megszervezett uralma azonban csak a délnyugat-norvégiai területekre szorítkozott, a többi országrész fölött alacsonyabb rangú vezetőkön keresztül gyakorolta hatalmát.^[12] Legfontosabb közigazgatási tette a tartományi rendszer (a lagtingok) kialakítása volt.^[13] Uralkodása alatt csatolták Norvégiához a skót-szigeteket,^[3] de terjeszkedésének fő iránya Izland volt, ahol norvég telepeket hozott létre.^[14]

Élete végén kapcsolatba került Aethelstan wessexi királlyal, aki térítőket küldött hozzá, Helgrimet és Osfridet.^[10] Uralkodásának késői szakaszát számos fiának viszályai jellemezték;^[10] hat feleségétől és két ágyasától 23 gyermeke született, akik közt még életében felosztotta országát.^[2][14] Amikor megöregedett, kedvenc fiának, I. (Véreskardú) Eriknek adta át a hatalmat,^[10] Angliába ment,^[3] ahol rövid időre két ízben is York uralkodója lett.^[3] 81 éves korában, 933-ban halt meg. Utódai csekély megszakítással 1319-ig uralkodtak Norvégiában.^[2]

Egyéb

• Harald életéről azok a korabeli költemények közlik a leghitelesebb adatokat, amelyeket Izlandon foglaltak írásba a XIII. században;^[10] uralkodását emellett más, kevésbé megbízhatónak tekintett, XII. és XIII. századi, izlandi és norvég történeti munkák is tárgyalják.^[13]

Gyermekei^[15]

• Első Feleségétől, Asa Haakonsdottertől, Nagy Haakon nagynénjétől 4 fia született:
  • (Vikeni) Guttorm
  • (Trondelageni) Fekete Halfdan
  • (Trodenlageni) Sigroed
  • Halfdan Hvide
• Második feleségetől, Gydától, Hordalandi Erik király leányától 5 gyermeke született:
  • Alof Aarbod
  • Rorik
  • Sigtrygg
  • Frode
  • Thorgils
• Harmadik feleségétől, Svanhildtől, Hedemarkeni Eystein leányától három gyermeke született:
  • (Vigeni) Olaf
  • (Vestfoldi) Björn
  • (Hedemarkeni) Ragnar Rykkil
• Negyedik feleségétől, Snaefriedtől, Finnen Svase leányától 5 gyermeke született:
  • (Hadeflykei) Sigurd Hrise
  • Halfdan Haaleg
  • Godroed Ljome
  • (Hadelandi) Ragnvald
  • (Hedemarkeni) Ring
• Ötödik feleségétől, Alvhildtól, Ringerikei Ring Dagsson leányától 3 gyermeke született:
  • (Hedemarkeni) Dag
  • Gudroed Skirja
  • Ingegerd
• Hatodik feleségétől, Haithabu-i Ragnhildtól, I. Horik dán király leányától egy gyermeke született:
  • Erik
• Ezenkívül ismerjük még 2 törvénytelen gyermekét is:
  • Haakon
  • Ingeborg ∞ Halfdan Jarl

Jegyzetek

1. ↑ Harald I. Schönhaar, König von Norwegen (um 870-933) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
2. ↑ ^{a b c d} Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 502. oldal
3. ↑ ^{a b c d e} Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 95. oldal
4. ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 796. oldal
5. ↑ Világtörténelmi Enciklopédia II. , 791. oldal
6. ↑ ^{a b} Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 115. oldal
7. ↑ http://www.kongehuset.no/c26982/artikkel/vis.html?tid=27626
8. ↑ [1]
9. ↑ ^{a b c} Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából, Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 246. oldal)
10. ↑ ^{a b c d e f g h} Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
11. ↑ A középkori történészek 872-re datálták az ütközetet, a mai történettudomány azonban 10–20 évvel későbbre teszi. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 246. oldal)
12. ↑ Uralkodók és dinasztiák, 246–247. oldal
13. ↑ ^{a b} Uralkodók és dinasztiák, 247. oldal
14. ↑ ^{a b} Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 9. kötet, 210. oldal
15. ↑ Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek

• Norvég kiskirályságok a 9. században
• Norvég királyok családfája
• Norvégia uralkodóinak listája

Előző uralkodó: nem volt

Norvégia uralkodója 872 – 931

Következő uralkodó: I. Erik