Heinrich Kostrba

Heinrich Kostrba
Született	1883. október 22. , Kuttenberg
Meghalt	1926. szeptember 24. (42 évesen) Prága
Állampolgársága	osztrák–magyar
Nemzetisége	cseh
Fegyvernem	gyalogság, légierő
Szolgálati ideje	1903-1926
Rendfokozata	százados
Egysége	Flik 8, Flik 4, Flik 23
Csatái	első világháború
Kitüntetései	Katonai érdemkereszt
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Kostrba témájú médiaállományokat.

Heinrich Kostrba vagy Jindrich Kostrba (Kuttenberg, 1883. október 22. – Prága, 1926. szeptember 24.) az Osztrák-Magyar Monarchia 8 légi győzelmet elérő pilótája volt az első világháborúban.

Élete

Heinrich Kostrba 1883. október 22-én született Kuttenbergben, régi cseh nemesi családban. A középiskola után katonai pályára lépett; szolgálatát 1903-ban kezdte kadétként a galíciai 57. gyalogezrednél. Később átkerült a 73. gyalogezredhez. 1911-ben előléptették főhadnaggyá, majd nem sokkal ezután kérte áthelyezését az akkoriban megalakított Légjárócsapatokhoz. Az első világháború kitörésekor Kostrba már képzett megfigyelőtiszt volt és az orosz frontra, a 8. repülőszázadba osztották be. Elsősorban felderítő és tüzérségi tűzirányítói feladatokat látott el. A keleti fronton 69 ellenséges terület feletti bevetést hajtott végre; eközben egyszer gépe meghibásodás miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania.

1915. március 1-én a századot áthelyezték az olasz hadszíntérre. Májusban Kostrba századosi kinevezést kapott. Július 22-én írásos dicséretben részesült egy merész, Velence fölött végrehajtott felderítésért. 1915 augusztusában elkezdte a pilótatanfolyamot és októberben már átvehette igazolványát. Ezután kinevezték a 4. repülőszázad főpilótájává, ahol az új Fokker A.III-as vadászgépekkel repülhetett. A vezetőség nagyon óvta a Fokkerekre felszerelt, légcsavarral szinkronizált géppuska titkát és sokáig megtiltották a pilótáknak, hogy átrepüljenek a front vonalán.

1916. február 18-án reggel tíz olasz Caproni Ca.1 bombázó indult bevetésre Laibach ellen (bár közülük három műszaki hiba miatt hamarosan visszafordult). A Haidenschaftban állomásozó vadászgépek megtámadták a köteléket. Kostrba Aisovizza közelében teljes lőszerkészlete (500 töltény) árán földre kényszerített egy ellenséges gépet; miután feltöltötte a benzintankját és géppuskáját, újra akcióba indult és félórával első légi győzelme után még két olasz bombázót sikerült lelőnie. Öröme azonban majdnem katasztrófával végződött, mikor a csata után egy kétüléses Albatros B.I-el megnézte az egyik zsákmányul ejtett Capronit; de eközben olyan alacsonyan repült, hogy nekiütközött egy fának.

1916 márciusában átkerült a 23. repülőszázadhoz. Június 7-én egy felderítőfeladat közben Frint János megfigyelőtiszttel közösen, Corno d'Aquilio fölött, egyórás légiharc után kilőtt egy olasz Farman repülőt. Június 29-én ismét Frinttel együtt repült, amikor egy nagyobb osztrák-magyar és egy olasz kötelék légicsatájában újból sikerült tripláznia: három Farman lelövésében vett részt. Utolsó győzelmét 1916. augusztus 20-án aratta egy újabb olasz Farman földre kényszerítésével. Novemberben visszavonták a hátországba és a bécsújhelyi 2. kiképzőszázad parancsnokságát kapta meg. Kostrba a háború után azt állította, cseh származása miatt nem bízott benne a hadvezetés, ezért került sor félreállítására.

1917 májusában visszakerült a 73. gyalogezredbe, mint a tartalék zászlóalj parancsnoka. Az olasz frontra kerültek, de Kostrba súlyosan megbetegedett és egy prágai kórházban ápolták. 1918 szeptemberében ő lett a prágai katonai rendőrség parancsnoka. Nem sokkal ezután letartóztatta Paul Kestraneket, a prágai katonai kerület vezetőjét, aki magyar és osztrák katonákkal meg akarta akadályozni a Cseh Köztársaság kikiáltását. Emiatt 1918. október 29-én halálos ítéletet mondtak ki rá, de a Monarchia előbb szétesett, minthogy az ítéletet végrehajthatták volna.

1918. október 30-án az alakuló cseh hadsereg repülőhadtestét Kostrbára bízták, aki decemberre a hazatérő cseh pilóták és elkobzott repülőgépek segítségével megalapította a légierő magvát. 1919 februárjában nézeteltérésbe keveredett a hadügyminisztériummal és felmentették; áprilisban a 98. gyalogezrednél kapott magas beosztást. Csak 1922-ben került vissza a légierőhöz, akkor is a chebi repülőiskola gazdasági igazgatójaként; később a 32. repülőszázad parancsnoka lett.

1926-ban leszerelt és felajánlották neki, hogy legyen a cseh nemzeti légitársaság igazgatója. 1926. szeptember 4-én azonban, miközben a jugoszláv légierő kötelékét kísérte Prágából Krakkóba, a felszállás után Aero típusú repülőgépe nekiütközött az egyik jugoszláv Breguet Br.19-nek, és a zuhanásban életét vesztette.

Kitüntetései

• Vaskoronarend III. osztály a hadidíszítménnyel és kardokkal
• Tiszti Ezüst Vitézségi Érem
• Katonai Érdemkereszt III. osztály hadidíszítménnyel és kardokkal
• Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
• Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
• Károly Csapatkereszt
• Katonai Jubileumi Kereszt
• 1312-1913 évi Emlékkereszt
• Vaskereszt II. osztály

Győzelmei

Források

• Heinrich Kostrba az Aerodrome honlapján (angol nyelven). Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2010. december 29.)
• szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 66-69. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1