Hetilap

A hetilap olyan általános sajtótermék, amely rendszerint hetente egyszer vagy kétszer jelenik meg.[1]

Jellege

A hetilapok átmenetet képeznek a napilapok és a havonta, vagy annál ritkábban megjelenő folyóiratok között. A hetilapok az információkat lassabban, de elmélyültebben, összefoglaló módon dolgozzák fel. A hetilapoknál gyakoribb, hogy az olvasóközönség csak egy rétegéhez szólnak; például fiatalokhoz vagy nőkhöz, esetleg, hogy tematikusabbak: szakirányú tartalmuk révén csak bizonyos érdeklődési körű olvasók számára adják ki; például egy sportág (autósport), vagy egy gazdasági, politikai ágazat, mint az ingatlanpiac vagy a külpolitika híreit dolgozzák fel.[2]

Az ilyen újságok általában kisebb forgalmúak, mint a napilapok, és sokszor kisebb közösségekben, nagyvárosokban, vagy bizonyos meghatározott területeken jelennek meg.[3] A földrajzilag tematizált hetilapok jellemzően kisebb területeket fednek, például egy, vagy több kistelepülést, nagyvárost vagy egy egész megyét.

Az első hetilap az 1609-ben indult németországi Avisa volt.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Bárdos, Zsuzsanna (2009. április 13.). „Holé Katalin: Europol és jogállam – Biztonságunk ára (Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. 225 oldal)”. Debreceni Jogi Műhely 6 (2). DOI:10.24169/djm/2009/2/8. ISSN 1786-5158.  
  2. ↑ Gombó Pál: Sajtóismeret. Budapest: Tankönyvkiadó. 1977. 18. o.  
  3. ↑ Henrik Hargitai: Solitudo, [Solitudines]. 2015. 2018–2019. o. ISBN 9781461431336 Hozzáférés: 2019. augusztus 25.  
  4. ↑ (1988. október 1.) „Kurt Koszyk. <italic>Pressepolitik für Deutsche 1945–1949</italic>. (Geschichte der deutschen Presse, number 4; Abhandlungen und Materialen zur Publizistik, number 10.) Berlin, F.R.G.: Colloquium. 1986. Pp. 522. DM 79”. The American Historical Review. DOI:10.1086/ahr/93.4.1078. ISSN 1937-5239.