I. Miksa bajor választófejedelem

I. Miksa
Herzog von Bayern Kurfürst von Bayern
Bajorország hercege
Uralkodási ideje
1597 – 1623
Elődje	V. Vilmos
Utódja	Ferdinánd Mária
Rajnai Palotagrófság választófejedelme
Uralkodási ideje
1623 – 1648
Elődje	V. Frigyes
Utódja	I. Károly Lajos
Bajorország választófejedelme
Uralkodási ideje
1623 – 1651
Elődje	nem volt
Utódja	Ferdinánd Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wittelsbach
Született	1573. április 17.[1] München
Elhunyt	1651. szeptember 27. (78 évesen)[2][3][4][5][6] Ingolstadt
Nyughelye	Szent Mihály-templom (München)
Édesapja	V. Vilmos bajor herceg
Édesanyja	Renáta lotaringiai hercegnő
Testvére(i)	Albert VI, Duke of Bavaria Philipp of Bavaria Ferdinánd kölni hercegérsek Mária Anna bajor hercegnő Bajori Magdaléna hercegnő
Házastársa	Lotaringiai Erzsébet Renáta hercegnő
Házastársa	Mária Anna főhercegnő
Gyermekei	Ferdinánd Mária Miksa Fülöp Jeromos
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Miksa (München, 1573. április 17. – Ingolstadt, 1651. szeptember 27.) bajor herceg 1597-től, bajor választófejedelem 1623-tól haláláig. A harmincéves háború katolikus oldalán harcolók egyik vezéralakjaként ismeretes.

Élete

Miksa herceg 1573-ban született, apja V. Vilmos bajor herceg (1548–1626), anyja Renáta lotaringiai hercegnő (1544–1602) volt, I. Ferenc lotaringiai herceg leánya. Szülei házasságából tíz gyermek született:

• Kristóf (*/† 1570), kisgyermekként meghalt
• Krisztina (1571–1580), gyermekként meghalt
• Miksa (1573–1651), trónörökös herceg
• Mária Anna (1574–1616), aki 1600-tól Ferdinánd osztrák főherceg, a későbbi II. Ferdinánd német-római császár felesége lett.
• Fülöp Vilmos (1576–1598), Regensburg hercegpüspöke és bíboros diakónusa
• Ferdinánd (1577–1650), Köln választófejedelme, Liège, Münster, Hildesheim és Paderborn hercegpüspöke
• Eleonóra Magdolna (1578–1579), kisgyermekként meghalt
• Károly (1580–1587), gyermekként meghalt
• Albrecht bajor herceg (1584–1666), aki 1612-ben Mechthild von Leuchtenberg (1588–1634) hercegnőt vette feleségül
• Magdolna (1587–1628), aki 1613-ban Wolfgang Vilmos pfalz-neuburgi herceg felesége lett.

Szigorú jezsuita nevelésben részesült, és 1597-ben lemondott édesapját követte Bajorország élén. Miksa első tetteként rendbe tette az eladósodott állam pénzügyeit, és megbízható alapokra helyezte az államigazgatást. Módosította a törvénykönyvet, ütőképes hadsereget szervezett, megszigorította ellenőrzését az egyház és birtokai fölött.

1610-ben a Protestáns Unió ellensúlyozására létrehozta a Katolikus Ligát. Ezt ugyan később átszervezte, hogy gátat szabjon a Habsburg-ház befolyásának, a kitörő harmincéves háborúban 1619-ben mégis Ausztria segítségére sietett. 1620-ban legyőzte a cseheket protestáns királyukkal – egyébként Miksa távoli rokonával, – V. Frigyessel együtt. Tettéért Ausztria hálából neki ígérte Pfalzot, egyéb területekkel együtt.

1622–1623-tól Miksa hadvezére, Johann von Tilly megszerezte Felső- és Rajnai Pfalzot, így a választófejedelemséget is. 1626-ban Miksa serege kiűzte a dán behatolókat az északi német területekről. Ennek ellenére Miksa pozíciója veszélybe került, amikor a Habsburg-ház Albrecht von Wallenstein vezetésével létrehozták az önálló császári hadsereget. Miksa 1630-ban kierőszakolta Wallenstein elbocsátását és seregének feloszlatását, de Svédország hadbaléptekor Wallenstein visszakerült előbbi helyére. Miksa mesterkedéseinek következtében 1634-ben Wallensteint ismét elbocsátották.

Eközben 1632-ben Bajorország területe az új svéd támadók kezére került, és csak 1634-ben, a nördlingeni csata után szabadult fel. Miksa ezek után már megelégedett azzal, hogy saját országát megvédje, és 1647-ben – francia és svéd győzelmeket követően – különbékét volt kénytelen kötni a harcoló ellenfelekkel. Miksa megérte a harmincéves háború végét, és az 1648-as vesztfáliai béke értelmében megtartott választófejedelemségét és Felső-Pfalzot, de a rajnai tartományokat vissza kellett adnia V. Frigyes fiának, I. Károly Lajos pfalzi választófejedelemnek.

Miksa 54 évnyi uralkodása után, 78 éves korában hunyt el. Mivel a fia csak későn született meg, Ferdinánd Mária mindössze 15 évesen örökölte édesapja hagyatékát.

Jegyzetek

Források

• Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 481. oldal

Kapcsolódó szócikkek

• Bajorország uralkodóinak listája

Előző uralkodó: V. Vilmos

Bajorország uralkodója 1597 – 1623 hercegként

Következő uralkodó: nem volt

Előző uralkodó: V. Frigyes

Rajnai palotagróf 1623 – 1648

Következő uralkodó: I. Károly Lajos

Előző uralkodó: nem volt

Bajorország uralkodója 1623 – 1651 választófejedelemként Wittelsbach

Következő uralkodó: Ferdinánd Mária