Regensburg

A településen világörökségi helyszín található

Regensburg
Regensburg címere Regensburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Pfalz
Járás	Felső-Pfalz
Rang	járási jogú város
Polgármester	Joachim Wolbergs (SPD)
Irányítószám	93001–93059
Körzethívószám	0941
Rendszám	R
Testvérvárosok	Lista Aberdeen (1955–) Bressanone (1969–) Clermont-Ferrand (1969–) Plzeň (1993–) Odessza (1990. november 4. – ) Csingtao (2009–) Budapest I. kerülete (2005. május 26. – ) Tempe (1978–)
Népesség
Teljes népesség	157 443 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1 947,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	343 m
Terület	80,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016666666667, 12.08333333333349.016667°N 12.083333°EKoordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016666666667, 12.08333333333349.016667°N 12.083333°E
Regensburg Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Regensburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regensburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa. A városban található a Regensburgi egyházmegye püspöki széke.

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.^[2]

Fekvése

Münchentől kb. 125 km-re észak-északkeletre, Nürnbergtől 105 km-re délkeletre található, a tőle északra fekvő Bajor-erdő és a nyugatra lévő Frank-Alb találkozásánál, a Duna völgyében, a Duna két partján.

Éghajlata

Regensburg (1991–2020) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,3	4,7	10,3	16,5	20,7	24,2	26,1	25,8	20,3	13,9	6,9	2,9	14,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,9	−2,5	0,5	3,8	8,1	11,7	13,4	13,2	9,2	5,3	1,5	−1,6	5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	48	37	44	36	60	80	77	73	50	49	48	54	657
Havi napsütéses órák száma	48	80	131	187	216	226	234	221	159	98	45	38	1681
Forrás: World Meteorological Organization[3]

Története

A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt az i. e. 1. században, tőlük ered a település első elnevezése: Radasbona. Az i. sz. 1. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet Marcus Aurelius idején kibővítettek az egyre erősödő germán támadások miatt. A 8. századtól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben Nagy Károly frank király a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a Kárpát-medencét megszállva tartó avarok ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az augsburgi csata magyar vezéreit, Lélt, Bulcsút és Súrt. Kálti Márk krónikája szerint a Lech-mezején levert csapatok vezéreit, "Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat" Regensburgban "fojtották meg a bitófán". 792-től országos jelentőségű történelmi nemzetgyűlések színhelye is volt a város. A középkor folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát Bajorországon belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betöltötte a 13. századig. 1135-1146 között felépült a mai is létező kőhíd a Dunán, amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. 1245-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt 1486-1496 között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.

A reformáció során a polgárok nagy része elfordult a katolikus egyháztól, és Luther tanait kezdte követni, azonban három kolostor és a római katolikus püspökség tovább működött a városban.

1663 és 1803 között a Birodalmi Gyűlés (Immerwährender Reichstag) székhelye volt.

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a város elvesztette szabad jogállását, és Károly Theodor mint regensburgi fejedelem felügyelete alá került. 1809-ben a napóleoni csapatok a város közelében összecsaptak a visszavonuló osztrák erőkkel.

Bővebben: Regensburgi csata

1810. május 22-én a Regensburg fejedelemség (Fürstentum Regensburg) a Bajor Királysághoz került.

A második világháború alatt a városban repülőgépeket gyártottak, így a település gyakori célpontja volt a bombázásoknak.

2006-ban a regensburgi óvárost a világörökség részének nyilvánították

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A3-as és az A93-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Regensburg Hauptbahnhof

Sport

A város labdarúgócsapata, a SSV Jahn Regensburg 2012-13-as szezontól a Bundesliga második osztályában szerepelhet, miután osztályozó mérkőzésen kivívta a jogot erre (Bundesliga2). Ebben a csapatban megfordult korábban Tölcséres András is. A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Látványosságok

Bővebben: Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal

• Szent Péter-katedrális, melyet a 13. században kezdtek építeni gótikus stílusban, de csak a 19. században fejeztek be I. Lajos bajor király jóvoltából (két tornyát, eredeti tervek alapján).
• Szent Emmerám-apátság, amelyet a 12. században építettek román stílusban. Kolostorát a Thurn und Taxis hercegi család kastélynak építette át a szekularizáció után a 19. században.
• A Kő-híd (Steinerne Brücke), amely 1135 és 1146 között épült. A ma létező legrégebbi híd a Dunán, amely többek között a prágai Károly-híd előképéül is szolgált.
• A Kepler-emlékház és Múzeum a Keplerstrasse 5. szám alatt, abban a házban, ahol Johannes Kepler 1630. november 15-én elhunyt.
• A Dunai Hajózási Múzeum a Ruthof/Érsekcsanád lapátkerekes gőzös vontató és a Freudenau motoros vontató hajók fedélzetén.

Híres regensburgiak

• Christoph Ludwig Agricola festő
• Friedrich Melchior Grimm író
• Johann Nepomuk Mälzel feltaláló és mérnök
• Don Juan de Austria, a keresztény flotta vezetője Lepantónál
• Albertus Magnus regensburgi érsek 1260–1262 között
• XVI. Benedek pápa, teológiát oktatott az egyetemen
• Konrad Much Berg történész^[4]

Testvérvárosok

• Aberdeen, Egyesült Királyság, Skócia
• Brixen, Olaszország
• Budavár, Magyarország, Budapest
• Clermont-Ferrand, Franciaország
• Odessza, Ukrajna
• Plzen, Csehország
• Tempe, USA, Arizona

Irodalom

• Baedekers Stadtführer Regensburg. Baedeker, Ostfildern 2002, ISBN 3-87954-026-8.
• Karl Bauer: Regensburg. Kunst-, Kultur- und Alltagsgeschichte. 5. erweiterte Auflage. MZ-Verlag, Regensburg 1997, ISBN 3-931904-19-9.
• Anke Borgmeyer, Achim Hubel, Andreas Tillmann und Angelika Wellnhofer: Denkmäler in Bayern – Stadt Regensburg. Ensembles – Baudenkmäler – Archäologische Denkmäler. Band III.37. Mittelbayerische Druck- und Verlagsgesellschaft, Regensburg, 1997, ISBN 3-927529-92-3.
• Karlheinz Dietz, Gerhard H. Waldherr: Berühmte Regensburger. Lebensbilder aus zwei Jahrtausenden. Universitätsverlag, Regensburg 1997, ISBN 3-930480-67-0.
• Sigfrid Färber: Regensburg – Das mittelalterliche Wunder Deutschlands. 19. Auflage MZ-Buchverlag, 2005, ISBN 3-934863-24-8
• Helmut Halter: Stadt unterm Hakenkreuz. Kommunalpolitik in Regensburg während der NS-Zeit, Universitätsverlag Regensburg, 1994, ISBN 3-9803470-6-0.
• Erich Keyser (Hrsg.): Bayerisches Städtebuch. Band V. 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. – Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart 1974.
• Martin Kluger: Regensburg. Stadtführer durch das mittelalterliche Weltkulturerbe. context verlag Augsburg, Augsburg 2007, ISBN 978-3-939645-06-1.
• Hans Lankes, Michael Spaan (Hrsg.): Stadtbuch Regensburg. 12. Auflage. Stadtbuch, Regensburg 2004, ISBN 3-930966-00-X (Erscheint regelmäßig in aktualisierten Auflagen, mit Adressen fast aller Lokale, Freizeiteinrichtungen und vielen Insidertipps)
• Lothar Kolmer, Fritz Wiedemann (Hrsg.): Regensburg. Historische Bilder einer Reichsstadt. Pustet, Regensburg 1994, ISBN 3-7917-1435-X.
• Nikolai Löwenkamp (Hrsg.): Regensburg – Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”. Löwenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4.
• Klaus Rappert: Regensburg – Grundriss der Geschichte. Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5.
• Religions für Peace Gruppe Regensburg RfP (Hrsg.): Offene Türen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor. Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
• Peter Schmid (Hrsg.): Geschichte der Stadt Regensburg. 2 Bände. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4.
• Siegfried Wittmer: Jüdisches Leben in Regensburg. Vom frühen Mittelalter bis 1519. Universitätsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9.

Jegyzetek

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma útikönyvek, 1980) ISBN 963 243 025 5

Külső hivatkozások

• Regensburg város hivatalos honlapja (németül és angolul)