III. János portugál király
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| III. János | |
 | |
| Portugál Királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1521 – 1557 | |
| Elődje | I. Mánuel portugál király |
| Utódja | I. Sebestyén portugál király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Avis-ház |
| Született | 1502. június 6. São Jorge Castle[1] |
| Elhunyt | 1557. június 11. (55 évesen) Ribeira Palace[2] |
| Nyughelye | Szent Jeromos-kolostor |
| Édesapja | I. Mánuel portugál király |
| Édesanyja | Aragóniai Mária portugál királyné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Habsburg Katalin portugál királyné |
| Gyermekei |
|
 | |
| III. János aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1. a portugálok elérik Kínát és Japánt;
2. Az inkvizíció meghonosítása;
3. Brazília gyarmatosításának megkezdése;
4. A reneszánsz művészet fénykora
III. János (João III.) (Lisszabon, 1502. június 6. – uo. 1557. június 11.) Portugália királya az Avis-házból. Portugáliai Mihály asztúriai herceg féltestvére volt.
Élete
I. Szerencsés Mánuel második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a Portugál Birodalom legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az oszmán-törökök elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az inkvizíciót, és azt a jezsuitákra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, Sebestyén követte. Az utókor a Kegyes jelzővel illette. Állítólag apja megeskette őt a halálos ágyán, hogy addig nem nősül meg, amíg húgát, Izabellát feleségül nem adta V. Károly császárhoz, ám János, ígéretét megszegve, 1525-ben elvette Károly legkisebb húgát, Katalint, Izabellát pedig csak egy év múlva adta férjhez Károlyhoz. Így tehát Károly János kétszeres sógora lett.
Családja
1525-ben feleségül vette a Habsburg Katalin kasztíliai infánsnőt, I. (Szép) Fülöp iure uxoris kasztíliai király és II. Johanna kasztíliai királynő leányát, V. Károly császár legfiatalabb húgát, akitől 9 gyermeke született:
- Alfonz (1526)
- Mária (1527–1545), férje Habsburg Fülöp (1527–1598), 1556-tól II. Fülöp néven kasztíliai és aragón (spanyol) király, 1 fiú:
- Habsburg Károly (1545–1568), Don Carlos, asztúriai herceg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Izabella (1529-1530)
- Brites (1530)
- Mánuel (1531-1537)
- Fülöp (1533-1539)
- Dénes (1535-1537)
- János (1537–1554) trónörökös, felesége Habsburg Johanna (1535–1573), V. Károly német-római császár lánya, 1 fiú:
- Sebestyén (1554–1578), 1557-től I. Sebestyén néven portugál király, nem nősült meg, nem születtek gyermekei
- Antal (1539-1540)
Szeretőjétől, Isabel Muniztól két, házasságon kívüli gyermeke is született:
- Mánuel (?)
- Duarte (1521-1543)
Állítólag felesége, Katalin nővérével, Eleonórával is viszonya volt, mikor az még János apjának volt a felesége, s Eleonóra leánya, Mária valószínű, hogy János gyermeke volt, nem pedig Mánuelé.[forrás?]
Jegyzetek
Külső hivatkozások
| Előző uralkodó: I. Mánuel |
| Következő uralkodó: I. Sebestyén |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | Ez a portugál személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
