Ivánkovits János

Született

1846. december 24.^[1]
Szeged^[1]

Elhunyt

1910. március 31. (63 évesen)^[1]
Alag

Állampolgársága

magyar

Foglalkozása

katolikus pap
katolikus szerpap
katolikus püspök
politikus

Tisztsége

magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
megyéspüspök (1896. november 22. – 1904. október 5.)
a magyar főrendiház tagja (1896. december 1. – 1904. december 19.)
címzetes püspök (1905. december 11. – )

Sírhelye

Fiumei Úti Sírkert

rozsnyói püspök

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Vallása

római katolikus egyház

Pappá szentelés

1870. május 5.

Püspökké szentelés

1897. április 25.
Kalocsa

Szentelők

Császka György (főszentelő)
Dessewffy Sándor (társszentelő)
Majorosy János (társszentelő)

Hivatal

rozsnyói püspök

Hivatali idő

1896–1904

Elődje

Schopper György

Utódja

Balás Lajos

Társszentelt püspökök

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Párvy Sándor

1903. április 19.

Catholic Hierarchy

A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánkovits János témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Ivánkovits János (Szeged, 1846. december 24. – Alag, 1910. március 31.) apát, rozsnyói püspök,^[2] miniszteri osztálytanácsos.

Pályafutása

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, a teológiát Temesvárott végezte. 1868-tól 1870-ig nevelő volt és utóbbi év május 5-én pappá szentelték.^[2]

Káplán volt Törökbecsén, 1873-ban Szeged-Belvárosban; 1877–1878-ban és 1884–1885-ben hittanár a reáliskolában és az elemi iskolákban, 1885-ben Szeged-rókusi plébános, ipariskolai igazgató és köztörvényhatósági bizottsági tag. 1887-ben országgyűlési képviselő a szegedi II. választói kerületben a Szabadelvű Párt színeiben, és mint ilyen a közoktatásügyi bizottságnak tagja. 1888-ban kerületi esperes, 1891-ben Szent-Lambertről nevezett vásárhelyi címzetes apát, 1893. január 1-jétől osztálytanácsos a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. 1895. augusztus 2-án dulcinói választott püspök.^[2]

Püspöki pályafutása

1896. november 22-én kinevezett, december 3-án megerősített, Kalocsán 1897. április 25-étől felszentelt rozsnyói megyés püspök volt. 1897. december 1-jén a főrendiház tagja lett.

1904. augusztus 23-án adósságai miatt a püspökség vagyonát zárgondnokság alá helyezték, október 15-én lemondott a püspökségről és a magánéletbe vonult vissza.^[2]

1905. december 11-én sidymai címzetes püspökké nevezték ki.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van.^[2]

Művei

A róm. kath. egyház szertartásainak és ünnepeinek rövid értelmezése. Szeged, 1881. (2. jav. kiadás. 1883. 3. jav. kiadás. 1888. 4. kiadás 1895. Uo.)
Emlékbeszéd Csernák János polgári iskolai tanár felett. Szeged, 1882
A katolikus egyház történelme. Szeged, 1884
A szeged-alsóvárosi, Havi Boldog Asszonyról nevezett fejedelmi templom története. Szeged, 1884
Ünnepi beszéd a királyhalmi szobor leleplezése alkalmával. Szeged, 1884
Egyháztörténelem. Szeged, 1885, három kötet
A szeged-alsóvárosi Mátyás-templom története. Szeged, 1883
Imakönyv a középiskolai ifjúság számára. Szeged, 1884
Katolikus erkölcstan. Szeged, 1885
Felolvasás a szegedi iparos ifjúság képző- és segélyegylet negyedszázados ünnepélyén. Szeged, 1890
Egyházi beszédei. Szeged, 1891
Gyöngék és erősek. Budapest, 1892 (Klny. Szövetkezet)
Főpásztori szózat, melyet Ivánkovits János püspökké történt törvényes beiktatása alkalmából híveihez intézett. Budapest, 1897 (Lat-ul: Sermo pastoralis... Uo., 1897)^[2]

Szerkesztette a Képes Naptár Jézus és a Boldogságos Szűz Szent Szívének Tiszteletére 1882-1886, öt évfolyamát Szegeden.

Számos cikke és alkalmi beszéde jelent meg; az Iparügyek c. szaklapnak munkatársa volt és a Havi Közlönybe is írt. (1887).

Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.