1905

Ez a szócikk az 1905. évről szól. Az 1905-ös számról szóló cikket lásd itt: 1905 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek

Évek: 1900 – 1901 – 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910

Események

Határozott dátumú események

• január 3. – I. Ferenc József magyar király feloszlatja az országgyűlést és új választásokat ír ki.
• január 4. – A Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt beolvad a Függetlenségi és 48-as pártba.
• január 9. – A véres vasárnap Szentpéterváron
• január 22. – A Lengyel Királyság területén az orosz forradalom hatására általános sztrájk tör ki, melyet további politikai sztrájkok, tüntetések követnek.^[1]
• január 26–február 4. – Lezajlanak az 1905-ös magyarországi országgyűlési választások, melyen az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett. (I. Ferenc József ennek ellenére az eredményt negligálva megtartotta Tisza István kabinetjét hivatalában, majd június 18-án a császárhű báró Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnöknek, ezzel súlyos belpolitikai válságot robbantva ki Magyarországon. A győztes szövetkezett ellenzék – tagjai vérmérsékletétől függően – a Monarchia részleges, vagy teljes felszámolását, Magyarország szerepének radikális újragondolását, átalakítását tűzte programjára.)
• január 28. – Varsóban iskolasztrájk robban ki, amely az egész Lengyel Királyságra kiterjed. (Az ifjúság lengyel nyelvű oktatást, lengyel nyelvű tankönyveket és lengyel tanárokat követel.)^[1]
• február 18. – A magyar országgyűlés 10 ellenzéki nemzetiségi – román, szerb és szlovák – képviselője közös nemzetiségi klubot alapít.^[2]
• április 8. – Meghal Josip Strossmayer diakóvári püspök, a horvát nemzeti politika kiemelkedő alakja.^[3]
• május 1. – Újabb általános sztrájk a Lengyel Királyságban.^[1]
• május 27–28. – A csuzimai csata, melyben a japán haditengerészetet tönkreveri a Zinovij Rozsesztvenszkij tengernagy vezette orosz Balti Flottát a Koreai-szoros keleti részén, a Csuzima-szorosban.^[4]
• május 31. – Távozóban a párizsi Operából egy anarchista merényletet kísérel meg XIII. Alfonz spanyol király ellen. (A merénylet sikertelenül végződik.)^[5]
• június 7. – A svéd-norvég unió felbomlása
• június 11–12. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) I. kongresszusa az összmagyarországi pártból való kiválás mellett dönt.^[2]
• június 18. – Fejérváry Géza alakít kormányt.^[6]
• június 22–24. – Łódźban a munkások fegyveres felkelést robbantanak ki, amelyet a cári csapatok levernek.^[7]
• július 7. – Japán csapatok szállnak partra Szahalinon.
• szeptember 5. – Portsmouthban megszületik a békeszerződés, amely lezárja az orosz–japán háborút.
• szeptember 15. – Vörös Péntek, a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.
• október 2–3. – A dalmáciai és horvátországi képviselők fiumei konferenciája. (Elfogadják a horvát ellenzéki politika új irányvonalát, az ún. „új kurzust”. A délszlávokat fenyegető legnagyobb veszélynek a német és osztrák balkáni térhódítást tartják, ezért támogatják az önálló Magyarországért harcoló magyar ellenzéket. A határozatot aláíró pártok – a Horvát Jogpárt, a Horvát Haladó Párt, a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló párt, a Szerb Nemzeti Radikális Párt és időlegesen a szociáldemokrata párt – horvát–szerb választási koalíciót hoznak létre.)^[3]
• október 17. – Zárában a szerb képviselők értekezlete is csatlakozik a fiumei határozathoz.^[3]
• október 31. – Kikiáltják a Markovói Köztársaság függetlenségét.
• november 4. – II. Miklós orosz cár hatályon kívül helyezi az 1899-es manifesztumot, mely korlátozta Finnország autonómiáját az Orosz Birodalmon belül.
• november 5. – A IX. – és egyben az utolsó – összausztriai szociáldemokrata kongresszus október 31-ei felhívására Ausztria-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az általános választójog bevezetése érdekében. (Prágában a tüntetés 1 halálos áldozattal jár.)^[2]
• november 18.
  • Megszületik az önálló Norvég Királyság.
  • Ifj. Andrássy Gyula vezetésével megalakul az Országos Alkotmánypárt.
• november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepélyes letételére csak december 8-án kerül sor.)
• november 27. – A morvaországi tartományi gyűlés által november 22-én elfogadott úgynevezett morva paktumot Ferenc József is szentesíti. (A paktum újraszabályozza a tartományi rendtartás, a tartományi választások nemzetiségi arányait, az oktatás és a közigazgatás nyelvhasználati szabályait.)^[2]
• november 28. – Sztrájk Ausztriában az általános választójog érdekében. (Ez az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb munkásmegmozdulása.)^[2]
• december 9. – Franciaországban elfogadják a szeparációs törvényt, amely kimondja, hogy az állam nem ismer el, és nem finanszíroz felekezetet. (Ennek eredményeként a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti.)^[8]
• december 14. – Zsolnán bejelentik a Szlovák Néppárt megalakulását.^[2]
• december 22. – A Lengyel Szocialista Párt felkelést hirdet, amelyet azonban kezdeti sikerek után elfojtanak.^[9]
• december 28. – Bolgár–szerb vámunió.^[3]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Oroszországban megkezdődik a forradalom.
  • Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelenik meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez.
  • Az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben.
  • A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát.
  • A hivatalos magyarországi kivándorlási statisztika szerint ebben az évben vándorol ki a legtöbb szlovák; az összes kivándorló (170 430) 31%-a, 52 368 fő.^[2]
  • A német törvényhozás, a Reichstag elfogadja azt a törvényt, amely megszünteti a rabszolgaságot a német védnökség alatt álló területeken.^[10]
• december vége – Białystokban orosz mintára létrehozzák az első és egyetlen lengyel tanácsot, a „munkásküldöttek tanácsát”.^[9]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1905-ben

1905 a légi közlekedésben

1905 a vasúti közlekedésben

• február 6. – Átadják a forgalomnak a Lajosmizse és Kecskemét közötti vasútvonalat, illetve az ebből kiágazó Kisnyír (ma Hetényegyháza) és Kerekegyháza közötti helyi érdekű vasutat.
• szeptember 27. – Felavatják a Nagykároly–Mátészalka és Csap közötti vasutat.

1905 a filmművészetben

• június 19. – Megnyílik az első ötcentes mozikuckó Pittsburgh-ben. Naponta 8 órán át futnak a filmek.

1905 az irodalomban

1905 a zenében

1905 a tudományban

• 1905 a fény éve
• 1905-ben Albert Einstein úgy gondolta, hogy a fény fotonok áradása. Megszületett híres elmélete az E=mc². 1905-ből így lett a fény éve - a fizika fényes éve, bár később a fény jelenségének értelmezése elvezetett a kvantummechanika megszületéséhez.

1905 a sportban

1905 a jogalkotásban

Születések

• január 13. – Ábel Olga újságíró, író, műfordító († 1987)
• január 26. – Tamkó Sirató Károly költő, műfordító, művészettörténész († 1980)
• január 28. – Kulin György csillagász († 1989)
• február 3. – Paul Ariste észt nyelvészprofesszor († 1990)
• február 17. – Péter Rózsa Kossuth-díjas magyar matematikus († 1977)
• február 26. – Gömöri Pál Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, az MTA tagja († 1973)
• március 6. – Makkai János magyar újságíró, közíró, országgyűlési képviselő († 1994)
• március 8. – Keserű Alajos olimpiai bajnok vízilabdázó († 1965)
• március 27. – Kalmár László matematikus, az MTA tagja († 1976)
• március 29. – Rejtő Jenő író († 1943)
• április 3. – Vermes Miklós Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező († 1990)
• április 7. – Justus Pál, magyar társadalomtudományi író, költő, műfordító. († 1965)
• április 11. – József Attila költő († 1937)
• április 17. – Krompecher István orvos, anatómus, hisztológus, az MTA tagja, a magyarországi csont- és porcszövettani kutatások iskolateremtő egyénisége († 1983)
• április 26.
  • Keleti Márton filmrendező († 1973)
  • Denis O'Dea ír színész († 1978)
• május 13. – Fakhruddin Ali Ahmed, India 5. elnöke († 1977)
• május 16. - Henry Fonda Oscar-díjas amerikai színész († 1982)
• május 24. – Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas orosz regényíró, elbeszélő (†  1984)
• június 23. – Iván István ötvös- és éremművész († 1967)
• július 25. – Elias Canetti osztrák író († 1994)
• július 28. – Csanádi György magyar közlekedésmérnök, szakpolitikus, közlekedésügyi miniszter († 1974)
• július 29. – Dag Hammarskjöld Nobel-békedíjas svéd diplomata, az ENSZ második főtitkára (†  1961)
• július 31. – Kocsis András szobrászművész († 1976)
• augusztus 1. – Gáspár Margit író, műfordító († 1994)
• augusztus 20. – Kunfalvi Rezső fizikatanár († 1998)
• augusztus 21. – Bacskay Zoltán magyar matematikus, egyetemi tanár († 1984)
• szeptember 3. – Carl David Anderson Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1991)
• szeptember 5. – Arthur Koestler író († 1983)
• szeptember 28. – Darányi József atléta († 1990)
• október 6. – Orosz Mihály magyar középiskolai tanár, országgyűlési képviselő († 2001)
• október 19. – Idősebb Dohy János (korábban ifjabb Göllner János) növénypatológus, tanár († 1990)
• október 20. – Arnold Luhaäär észt súlyemelő († 1965)
• október 22. – Kozma József magyar zeneszerző, a francia sanzon megújítója († 1969)
• november 17. – Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó († 1994)
• november 21. – Kozmutza Flóra magyar pszichológusnő, József Attila kezelője († 1995)
• november 22. – Arma Paul (eredeti nevén Weisshaus Imre) magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus († 1987)
• november 26. – Emlyn Williams brit színész, forgatókönyvíró (David Copperfield) († 1987)
• december 1. – Kellér Dezső író, humorista († 1986)
• december 15. – Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző († 2000)

Halálozások

• január 3. – Baross Károly agrárpolitikus, gazdasági író, szerkesztő (* 1865)
• január 14. – Ernst Abbe német matematikus, fizikus (* 1840)
• január 24. – Máriássy János honvéd ezredes (* 1822)
• március 13. – Schulek Vilmos orvos, szemész, az MTA tagja (* 1843)
• március 24. – Jules Verne francia író (* 1828)
• március 29. – Böhm Pál festőművész (* 1839)
• május 1. – Lipthay Sándor vasútépítő mérnök, az MTA tagja (* 1847)
• május 3. – Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró (* 1840)
• június 6. – Kulinyi Zsigmond újságíró, lapszerkesztő (* 1854)
• június 13. – József Károly Lajos osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka (* 1833)
• július 2. – Kruspér István metrológus, geodéta, az MTA tagja, a magyarországi mérésügy megalapozója (* 1818)
• október 15. – Szász Károly író, költő (* 1829)
• november 17. – Fülöp belga herceg, I. Lipót belga király fia és a későbbi I. Albert belga király apja (* 1837)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1905 témájú médiaállományokat.