Jólész

Jólész (Jovice)
A községi hivatal épülete
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1352
Polgármester	František Barci
Irányítószám	049 41
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
Népesség
Teljes népesség	751 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	294 m
Terület	10,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 53″, k. h. 20° 33′ 00″48.631389, 20.5548.631389°N 20.550000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 53″, k. h. 20° 33′ 00″48.631389, 20.5548.631389°N 20.550000°E
Jólész weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jólész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jólész (szlovákul: Jovice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 4 km-re délkeletre, a Csermosnya patak partján, 280 m magasságban fekszik.

Története

A települést 1352-ben „Pacsapataka" néven említi először oklevél. Mai nevén az 1427-ben keltezett adóösszeírásban szerepel először „Jolees" alakban. Ekkor a Bebek családé volt 19 portával. A név valószínűleg a szláv Jov személynév és a les (= erdő) főnév összetétele, de népies magyarázat szerint a jó lesz magyar kifejezésből származik. Birtokosa a Bebek család, akik a 15. században a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide, akik alig száz év leforgása alatt beleolvadtak a magyar lakosságba. A falut a 16. században több török támadás érte, melyek következtében lakossága megcsappant. 1570-ben például csak 7 lakott és 4 leégett portát számláltak itt össze. Később az Andrássy család birtoka. 1773-ban 22 jobbágy, 11 zsellér és 8 pásztorcsaládja volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÓLES. vagy Jolesz. Elegyes magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyóhoz közel, Kraszna Horka Várallyának filiája, földgyének 1/3 résse középszerű, legelője elég, fája tűzre szűken van, malma, szőleje Torna Vármegyében két órányira, piatzozása Rozsnyón közel."^[2]

1828-ban 66 házában 395 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jólész, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz délre 3/4 órányira: 246 kath., 149 evangel. lak. Földje, rétje síkon fekszik s termékeny; erdeje nincs. F. u. gr. Andrásy."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Jólész, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 84 házzal és 490, róm. kath., ev. ref. és ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1427-ben Jolees alakban találjuk említve. A Bebek család uradalmának volt a része s idővel azután az Andrássyak birtokába került. Most is ők a birtokosai. A jólészi Chászár család innen veszi az előnevét. A mult század elején ennek a családnak is volt itt birtoka. A községben Nagy Bélának csinos úrilaka van, melyet 1856-ban Tomory János építtetett. Templom nincs a községben. Postája és távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása Rozsnyó."^[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1880-ban 425 lakosából 402 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 443 lakosából 422 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 490 lakosából 464 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 455 lakosából 437 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 411 lakosából 408 magyar és 2 csehszlovák volt.

1930-ban 415 lakosából 385 magyar és 10 csehszlovák volt.

1941-ben 523 lakosa mind magyar volt.

1991-ben 622 lakosából 453 magyar és 84 szlovák volt.

2001-ben 660 lakosából 510 magyar és 134 szlovák.

2011-ben 726 lakosából 546 magyar és 130 szlovák.

Nevezetességei

• Kastélyát 1856-ban Tomory János építtette, ma romos állapotban áll.
• A község haranglába 1892-ben épült.
• Cházár András szülőháza. Az 1990-es években újították fel, benne emlékszoba.

Híres emberek

• Itt született 1745. július 2-án jólészi Cházár András ügyvéd, a magyar siketnéma oktatás megteremtője. Szülőházát emléktábla jelöli.
• Itt tanított Ambrus Ferenc (1959) helytörténeti kutató, kultúraszervező, önkormányzati képviselő, lap- és könyvkiadó.

Képtár

• 
• 
• 
  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
• 
  Jólészi utcarészlet
• 
• 
  Óvoda
• 
  Útmenti feszület
• 
  Jólészi részlet, háttérben a Szilicei-fennsík peremével
• 
• 

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jólész témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap
• Községinfó
• Képes ismertető