Johannes Otzen

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Johannes Otzen
Született1839. október 8.[1][2][3][4]
Thumby
Elhunyt1911. június 8. (71 évesen)[1][2][3]
Berlin[5]
Állampolgárságaporosz
Foglalkozása
KitüntetéseiVörös Sas-rend 2. osztály
SírhelyeFriedhof Wannsee, Lindenstraße
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Otzen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johannes Otzen (Sieseby (Schleswig-Holstein), 1839.[6] október 8. - Grunewald, (ma Berlin része), 1911. június 8.) német építész. A 19. század utolsó negyedében Németország több városában épített neogótikus templomokat.

Életpályája

1879-ben a berlini műszaki főiskola tanára lett, majd 1904-ben a berlini művészeti akadémia elnökévé választották.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

  • Főleg neogótikus templomokat épített, továbbá egyetemi épületeket. Elsősorban Észak-Németországban működött. Számos városrendezési tervet készített, pl. a berlini villanegyed tervét. Lakóházakat is épített.[7]

Épületei

Evangélikus Főtemplom Rheydt
Friedenskirche, Hamburg-St. Pauli
  • 1868–1870: Kaiser-Karl-iskola, Itzehoe
  • 1868–1873: Szent János-templom, Hamburg-Altona[8]
  • 1877: a Szent Miklós-templom tornya, Flensburg
  • 1878–1880: A Máriatemplom tornya, Flensburg
  • 1879: Bergkirche, Wiesbaden
  • 1880: Kreis-Kriegerdenkmal für die Gefallenen der Kriege von 1864, 1866 und 1870/1871 auf der Esplanade in Thorn[9]
  • 1881–1882: Postahivatal Thornban[9]
  • 1882–1884: Christuskirche, Hamburg-Eimsbüttel[8]
  • 1882–1885: St.-Gertrud-Kirche, Hamburg-Uhlenhorst[8]
  • 1882–1886: Jakobikirche, Kiel
  • 1884: Szent Péter-templom Hamburg-Altona[8]
  • 1885: Állomásépület, Flensburg (1953-ban lebontották)
  • 1885: Friedenskirche Hamburg-Eilbekben (Johannes Vollmerrel)[10]
  • 1884–1888: Heilig-Kreuz-Kirche, Berlin-Kreuzberg
  • 1886–1888: Heilandskirche, Leipzig-Plagwitz
  • 1889–1892: Pauluskirche, Dessau
  • 1892–1894: Apostelkirche, Ludwigshafen am Rhein
  • 1893: Kirche Waldau, Bernburg-Waldau
  • 1893–1895: Friedenskirche Hamburg-St. Pauli[11]
  • 1894: Evangelisch-reformierte Kirche in der Freiheit, Wetter (Ruhr)
  • 1894: Turm der Stadtkirche St. Laurentii Itzehoeban
  • 1890–1894: Lutherkirche Apoldában[12]
  • 1891–1894: Lutherkirche, Berlin-Schöneberg
  • 1892–1894: Ringkirche Wiesbaden[13]
  • 1893–1895: Friedenskirche, Hamburg-St. Pauli[8]
  • 1894–1896: St.-Laurentius-Kirche tornya és átépítése, Itzehoe
  • 1894–1898: Friedhofskirche, Wuppertal-Elberfeld
  • 1897: Georgenkirche, Berlin (a második világháborúban súlyosan megésrüét, 1949-ben lebontották)
  • 1902: Evangelische Hauptkirche Rheydt Mönchengladbach-Rheydtben[14][15]

Főbb írásai

  • Baukunst des Mittelalters (Berlin, 1879—1883, 3

kötetben);

  • Gothische Baumomente (ugyanott, 1888);
  • Ausgeführte Bauten (ugyanott, 1890-1904).
Heilig-Kreuz-Kirche, Berlin-Kreuzberg; Zeichnung von Johannes Otzen
Síremlék, Wannsee-i temető, Lindenstraße
A síremlék részlete egy angyallal
Detail seiner Grabstätte: Relief von Johannes Otzen des Bildhauers Curt Stoeving

Díjai, elismerései

  • 1894 Roter Adlerorden 3. Klasse[16]
  • 1894 Ritterkreuz I. Abtheilung des Großherzoglich-Sächsischen Hausordens der Wachsamkeit oder vom weißen Falken[17]
  • 1898 Königlicher Kronenorden 2. Klasse[18]
  • 1904 Roter Adlerorden 2. Klasse[19]
  • 1907 Stern zum Königlichen Kronenorden 2. Klasse[20]
  • Ehrenvorsitzender des Unterstützungsvereins für Architekten, Ingenieure und Techniker[21]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Otzen, Johannes, Johannes Otzen
  4. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. ↑ A Révai lexikonban szereplő 1889 nyilvánvaló elírás
  7. ↑ Művészeti lexikon 3. kötet 648. old.
  8. ↑ a b c d e Archiv der Hamburgischen Landeskirche (Hrsg.), Brigitte Rohrbeck, Helga-Maria Kühn: Die Kirchen der Hamburgischen Landeskirche. Hamburg 1970.
  9. ↑ a b Joanna Kucharzewska: Architektura i urbanistyka Torunia w latach 1871–1920. Warszawa 2004.
  10. ↑ Jochen Hermann Vennebusch / Ulrike Winkel: Ev.-luth. Friedenskirche und Osterkirche Hamburg-Eilbek (Kleiner Kunstführer Nr. 2812). Regensburg 2012.
  11. ↑ Stadt Hamburg: Friedenskirche – Stadt Hamburg
  12. ↑ Dieter Ullmann: Kirchen in und um Apolda. Weimar 1991, ISBN 3-86160-015-3.
  13. ↑ Ralf-Andreas Gmelin: Der Dom der kleinen Leute. (Kirchenführer zur Ringkirche Wiesbaden)
  14. ↑ Peter Seyfried: Johannes Otzens opus ultimum. In: Evangelische Hauptkirche zu Rheydt 1902–2002. ISBN 3-00-010531-X.
  15. ↑ Holger Brülls: Die Modernität rückwärtsgewandten Bauens. In: Evangelische Hauptkirche zu Rheydt 1902–2002. ISBN 3-00-010531-X.
  16. ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 986 kB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 14. Jahrgang, Nr. 4 (27. Januar 1894), S. 37
  17. ↑ Amtliche Mitteilungen. In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 14. Jahrgang, Nr. 46 (17. November 1894), S. 477
  18. ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 1,3 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 18. Jahrgang, Nr. 15 (9. April 1898), S. 169
  19. ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 2,0 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 24. Jahrgang, Nr. 59 (23. Juli 1904), S. 369
  20. ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 1,8 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 27. Jahrgang, Nr. 15 (16. Februar 1907), S. 101
  21. ↑ Vermischtes (PDF; 1,2 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 25. Jahrgang, Nr. 45 (3. Juni 1905), S. 288

Források

  • Révai
  • Művészeti lexikon 3. kötet, 648. old.

További információk

  • Vollmer: Johannes Otzen †. In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 31. Jahrgang 1911, Nr. 52 (vom 28. Juni 1911), S. 321.
  • Hans Schliepmann: Johannes Otzen †. In: Berliner Architekturwelt, 14. Jahrgang 1911/1912, Heft 4 (Juli 1911), S. 125f.
  • Jörn Bahns: Johannes Otzen 1839–1911. Prestel, München 1971.
  • Neue Deutsche Biographie
  • Johannes Otzen: Projekte im Bestand des Architekturmuseums in der Universitätsbibliothek der TU Berlin
  • Vortrag von Johannes Otzen am 1. August 1900 in der École des Beaux-Arts in Paris
Nemzetközi katalógusok
  • művészet Művészetportál
  • Németország Németország-portál