Toruń

Toruń
Toruń címere Toruń zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kujávia-pomerániai
Rang	járási jogú város
Polgármester	Michał Zaleski
Irányítószám	87-100
Körzethívószám	+48(0)56
Rendszám	CT
Testvérvárosok	Lista Kalinyingrád[1][2][3][4] Göttingen[5] Novo mesto[6] Leiden[7] Hämeenlinna[8] Csaca[9] Swindon[10] Luck[11][12][13] Kujlin[14] Pamplona Philadelphia[15] Angers[4][16] Kaunas[17][4]
Népesség
Teljes népesség	198 273 fő (2021. márc. 31.)[18]
Népsűrűség	1 712,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	30-50 m
Terület	115,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016666666667, 18.61666666666753.016667°N 18.616667°EKoordináták: é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016666666667, 18.61666666666753.016667°N 18.616667°E
Toruń weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

Toruń középkori városa
Világörökség
Kilátás a városháza tornyából
Adatok
Ország	Lengyelország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1997
Elhelyezkedése
Toruń Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016666666667, 18.61666666666753.016667°N 18.616667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

Toruń (kiejtése^ⓘ IPA: ['tɔruɲ]; kiejtése^ⓘ németül Thorn ['torn], kasub nyelven Torń ['tɔrɲ], régi magyar neve: Toronya)^[19] város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján. 1921 és 1939 között a Pomerániai vajdaság, 1999 előtt a Toruńi vajdaság székhelye. Toruń belvárosa a UNESCO világörökség része.

Nevének eredete

A legkorábbi oklevelekben a város neve Thorun, Turon, Turun, Toron és Thoron alakban szerepel. A 15. századtól használatos mai formájában. A Német Lovagrend időszakában németül Thorun alakban szerepel. majd ez Thorn alakra módosult. A lengyel királyok uralma alatt latinul Thorun, Thorunium, civitas Thorunensis, vagy civitas Torunensis alakban említik.

A város nevére több magyarázat is született:

• Származhat az egykori Jeruzsálemi Királysághoz tartozott Toron várának nevéből, ahol a keresztes hadjáratok alatt a német lovagok is szolgáltak.
• Származhat a lengyel tor szóból, mely útirányt, folyásirányt jelöl.
• Származhat a Toron személynévből.
• Származhat a Tarnów helynévből, mely a lengyel tarnina (egy vízinövény fajta) szóból ered. Ez később a németben Thorn alakra változhatott és ebből lett a lengyel Toruń. Sok lengyel város neve ment át az idők során hasonló átalakuláson.
• Végül származhat az ősi germán isten Thor nevéből is.

Története

Toruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. 1226-ban I. Konrád mazoviai herceg a Német Lovagrendnek adta, hogy megvédjék országát a pogány poroszoktól.

A lovagrend 1230-31-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település 1233-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. 1236-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket 1239-ben a domonkos rendiek követték. 1264-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása 1454-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A 13. században Toruń csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Itt írták alá a lengyel-litván-német háborút (1409-1411) lezáró toruńi békét. Toruń, Elbląg, Gdańsk és a porosz nemesség 1440-ben megalakították a Porosz Konföderációt. 1454-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. 1466-ban a második toruńi békében a Német Lovagrend kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. Abban az időben Toruń az egyik leggazdagabb lengyel város volt. A 16. században a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.

A 17. század elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. 1724-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, aminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Akkoriban Toruń lakosságának mintegy 60-70%-a lengyel volt^[20]. Lengyelország második felosztásakor 1793-ban a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a Napóleon által megalakított Varsói Hercegség része lett, de a franciák veresége után 1814-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a Poseni Nagyhercegség részeként. A város körüli erődrendszert az 1870. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a Német Birodalom része lett. Az 1919. évi Versailles-i békeszerződéssel a város a lengyel korridorral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a Pomerániai vajdaság székhelye lett. Az 1910-ben még a város 55%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. Másrészt - Lengyelország felosztása idején a város erőteljes németesedése és a németek tömeges beáramlása volt a gyarmatosítás céljából (1793-1918). 1939-ben Toruńt bekebelezte a Német Birodalom és Danzig-Nyugat-Poroszország tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak 1945-ben szabadította fel a Vörös Hadsereg és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében Kelet-Németország területére.

Nevezetességei

• Szent János székesegyház, épült a 14. században, a 15. században bővítették.
• Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században.
• Szent Jakab templom , épült a 14. században
• Régi városháza, 1274-ben kezdték építeni, 1391 és 1399 között újjáépítették és bővítették
• Városi erődrendszer, a 13. században kezdték építeni, a 14. és 15. században bővítették, ezt nagyrészt a 19. században bontották le, amikor részben újjáépítették, a Visztula felőli oldalon új kapukat és tornyokat építettek hozzá.
• A városban számos gótikus, barokk és reneszánsz ház áll, többek közt Kopernikusz állítólagos háza a 15. századból.
• A német lovagok várának romjai a 13. századból, 1454-ben a városi polgárok rombolták le.

Híres toruńiak

• Leszek Balcerowicz, politikus, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke.
• Bogusław Linda, színművész.
• Władysław Dziewulski, csillagász, matematikus.
• Tony Halik, utazó, felfedező.
• Kopernikusz, csillagász, a heliocentrikus világrendszer megalkotója.
• Maciej Konacki csillagász.
• Kazimierz Serocki, zeneszerző.
• Józef Stogowski, jégkorongozó, háromszoros olimpikon.
• Grażyna Szapołowska, színművésznő.
• Aleksander Wolszczan, csillagász, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezője.

Média

• Radio Maryja
• Radio Gra
• Radio Toruń
• Radio Eska
• Radio Sfera
• TVK Toruń

Oktatás és tudomány

• Uniwersytet Mikołaja Kopernika
• Wyższa Szkoła Kultury Społecznej i Medialnej w Toruniu

Testvérvárosok

• Philadelphia, Egyesült Államok 1976
• Göttingen, Németország 1978
• Leiden, Hollandia 1988
• Hämeenlinna, Finnország 1989
• Kalinyingrád, Oroszország 1995
• Csaca, Szlovákia 1996
• Swindon, Anglia 2003
• Kujlin, Kína 2005

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal (lengyelül)
• Hivatalos oldal (angolul)
• Képek és információk a városról
• Visittorun.pl
• A Wikitravel's oldala