Julius Wiesner

Julius Wiesner
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
Született	Julius Ritter von Wiesner 1838. január 20.[1][2][3][4][5] Čechyně[6]
Elhunyt	1916. október 9. (78 évesen)[1][2][3][5][7] Bécs[6]
Állampolgársága	osztrák Ciszlajtánia
Gyermekei	Friedrich Wiesner Richard Wiesner
Foglalkozása	professzor botanikus politikus
Tisztsége	Member of the Landtag of Lower Austria az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1905. augusztus 16. – )
Iskolái	Bécsi Egyetem Jénai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Wiesner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Julius Wiesner (Tschechen, 1838. január 20. – Bécs, 1916. október 9.) osztrák botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wiesner”.

Élete

A bécsi tudományegyetem fizikai és fiziológiai intézetében és a műegyetem kémiai műtermében szakjának, a fiziológiai növénytannak irányt szabva, 1861-ben a műegyetemen magán- és 1868-ban nyilvános tanár lett. 1870-ben a mariabrunni erdészeti akadémiára ment át, de már 1873-ban a bécsi tudományegyetemen a növényanatómia és fiziológia tanszékét rendes minőségben foglalta el; de a műegyetemen az áruismeretből 1880-ig adott elő. 1898-99-ben a bécsi egyetem rektora volt. Kutatóúton járt többek között Egyiptomban, Indiában, Javán, Szumátrán, az Északi-sarkon és Észak-Amerikában.

Fő munkássága a kísérletes növényfiziológia, kivált a fény növényélettani hatásainak földerítését célozza. A kereskedelmi árucikkek valódiságának kimutatásában megkapó eredményeket ért el.

Emlékezete

Bécs 22. kerületében (Donaustadt) 1953-ban utcát neveztek el róla.

Főbb munkái

• Einleitung in die technische Mikroskopie (Bécs, 1867)
• Die technisch verwendeten Gummiarten, Harze und Balsame (Erlangen, 1869)
• Mikroskopische Untersuchungen (Stuttgart, 1872)
• Die Rohstoffe des Pflanzenreichs (Lipcse, 1873)
• Die Entstehung des Chlorophylls in der Pflanze (Bécs, 1877)
• Die heliotropischen Erscheinungen im Pflanzenreich (2 rész, uo. 1879-80)
• Das Bewegungsvermögen der Pflanzen (uo. 1881)
• Elemente der wissenschaftlichen Botanik (3. kiad., uo. 1891)
• Die mikroskopische Untersuchung des Papiers (uo. 1887)
• Organisation der vegetabilischen Zellwand (1886)
• Ombrophile und ombrophobe Pflanzen (Sitzungsb. d. Ak., Bécs, 1893)

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Wiesner, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Österreich Lexikon