Kálium-cianid

Kálium-cianid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	151-50-8
EINECS-szám	205-792-3
RTECS szám	TS8750000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	KCN
Moláris tömeg	65,12 g/mol[1]
Sűrűség	1,52 g·cm-3[1]
Olvadáspont	634 °C[1]
Forráspont	1625 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	716 g·l-1 (25 °C)[1]
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−131,5 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	127,8 J·K–1.mol–1
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok	R26/27/28, R32, R50/53[1]
S mondatok	(S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61[1]
LD50	8,5 mg/kg (egér, szájon át) 5 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos anion	Nátrium-cianid
Rokon vegyületek	Hidrogén-cianid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-cianid (régies nevén ciánkáli; képlete: KCN) egy fehér színű, kristályos, szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 71,6 g oldódik fel teljesen. Higroszkópos vegyület, levegőn elfolyósodik. Az aranybányászatban és szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák. Erős méreg, amely halált okoz.

Kémiai tulajdonságai

Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat erősen lúgos kémhatású. A levegő nedvessége és szén-dioxidja hatására hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Emiatt keserűmandulára emlékeztető szaga van.

${\displaystyle \mathrm {2\ KCN+H_{2}O+CO_{2}\rightarrow 2\ HCN+K_{2}CO_{3}} }$

Víz hatására lassan a hangyasav káliumsójává (kálium-formiáttá) alakul.

${\displaystyle \mathrm {KCN+2\ H_{2}O\rightarrow HCOOK+NH_{3}} }$

Ha levegőn hevítik, oxidálódik. Ha kénnel olvasztják össze, kálium-tiocianáttá alakul. A kálium-cianid oldat számos fémet, például az aranyat és az ezüstöt komplex cianidok képződése közben oldja.

Élettani hatása

A kálium-cianid igen erős méreg, a sejtlégzést bénítja. A bőrre kerülve fekélyeket okozhat. Súlyos mérgezést okozhat a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.

Előállítása

Hidrogén-cianidból állítják elő kálium-hidroxiddal való közömbösítéssel.

${\displaystyle \mathrm {HCN+KOH\rightarrow KCN+H_{2}O} }$

Felhasználása

A kálium-cianidot főként az arany kőzetekből való kioldására használják. Az aranytartalmú kőzetet porrá törik. A benne található arany levegő jelenlétében kálium-cianid hatására komplex vegyületté, kálium-arany-cianiddá alakul. Ez a vegyület vízben feloldódik, az arany így elválasztható a kőzettörmeléktől. Felhasználják szerves kémiai szintéziseknél is.

Jegyzetek

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia