Kókusz-sziget

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Nem tévesztendő össze a következővel: Kókusz (Keeling)-szigetek.

Kókusz-sziget
Közigazgatás
Ország	Costa Rica
Tartomány	Puntarenas
Népesség
Teljes népesség	0 fő
Földrajzi adatok
Fekvése	Csendes-óceán
Terület	23,85 km²
Hosszúság	7,49 km
Szélesség	4,61 km
Tengerszint feletti magasság	283 m
Legmagasabb pont	Cerro Iglesias (634 m)
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	820
Típus	Természeti helyszín
Kritériumok	IX, X
Felvétel éve	1997
Elhelyezkedése
Kókusz-sziget Pozíció Közép-Amerika térképén
é. sz. 5° 31′ 41″, ny. h. 87° 03′ 40″5.5280555555556, -87.0611111111115.528056°N 87.061111°WKoordináták: é. sz. 5° 31′ 41″, ny. h. 87° 03′ 40″5.5280555555556, -87.0611111111115.528056°N 87.061111°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Kókusz-sziget témájú médiaállományokat.

A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétől a Csendes-óceánban fekszik.

Földrajz

Területe 24 km². A kiemelkedően magas éves csapadéknak köszönhetően egyedülálló esőerdei övezeti flóra és fauna jellemzi a szigetet. A szigeten megtalálható számos páfrány, bazídiumos gomba és lombosmoha faj.

Története

A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elődeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a 17. század végén helyezte el itt először értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük. Davis példáját egészen a 19. századig bezáróan többen is követték, például Benito Bonito portugál kalóz, aki 1819-ben Acapulco kirablása után rejtette itt el a város kincseit. 1823-ban, a Simón Bolívar elől menekülő gazdag spanyolok is itt szabadultak meg értékeiktől, köztük egy ember nagyságú, színarany Madonna-szobortól. Az egyik legkitartóbb kincskereső a német August Gissler volt, aki 1889 és 1908 között a szigeten élt. Ő volt az első és utolsó kormányzója a területnek. Gissler több, földalatti alagútrendszert hozott létre, amelyeket a számos földrengés ellenére még ma is be lehet járni. A szigeten megfordulók persze számos térképet hagytak hátra maguk után, ami kincsvadászok hadát csábított oda a századfordulóra, ám igazi áttörést csak a fémdetektor feltalálása jelentett, amelynek segítségével 1932-ben már egy 1 millió dollár értékű aranyleletre bukkantak.

Ma azonban a sziget már egy védett nemzeti park, melyet 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. A turisták csak külön hatósági engedéllyel léphetnek a sziget területére, amit még aznap el is kell hagyniuk.

Robert Louis Stevenson regénye, A kincses sziget itt játszódik. A szerző 1880-ban szerzett tudomást a helyről és az állítólagos limai kincsről.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cocos-Insel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

• http://www.an-no.hu/index.php?cikk=1528 Archiválva 2007. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben