Közbeszerzés

A közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek, 2015-től a koncessziós beszerzések külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg.[1]

A közbeszerzés céljai között szerepelnek gazdasági és társadalmi célok is. Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és a tisztesség mellett fontos szempont a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás. A közbeszerzésnek többféle formája lehet értékhatártól (például nemzeti, EU-s) eljárási formától (pl. nyílt, meghívásos), a közbeszerzés tárgyától (például tervpályázat) stb. függően, a közbeszerzési törvény alapján.

A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.[2] Az európai uniós értékhatárokat elérő közbeszerzési pályázatok hivatalos megjelentetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában történik.[3] Tájékoztatásul ezek a hirdetmények, azonos tartalommal a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek. A kisebb értékű, nemzeti értékhatárba tartozó hirdetmények hivatalos megjelenési helye a Közbeszerzési Értesítő.[4]

A közbeszerzés fogalma

Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.[5]

A közbeszerzés célja és alapelvei

A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak észszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.

A közbeszerzés hagyományos alapelvei a verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alkalmazása a nemzeti elbánás fenntartása mellett. Európai Unióban letelepedett ajánlattevőknek nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül ajánlattevők esetén vizsgálni kell az EU és Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is.

Szerepel még a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, azaz a jogszabályok kiforgatása nem megengedett, a beszerzés során végig meg kell felelni a törvény céljainak. Ezt követi a jóhiszeműség és a tisztesség elve.[6]

Európai uniós szabályozás

Az Európai Unió tagállamai elfogadták, hogy a közbeszerzést központilag szabályozzák. Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, miután részt vesz a szabályozás kialakításában, köteles a közbeszerzési jogszabályait teljes mértékben összhangban tartani az Európai Unió közbeszerzési joganyagával.

A WTO kormánybeszerzési megállapodása

Magyarország csatlakozott a WTO (World Trade Organization; magyarul Kereskedelmi Világszervezet) Kormánybeszerzési Megállapodásához (GPA[7] ) is, ezért eleget kell tennie az abban foglaltaknak is. Mivel ezek az európai uniós közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, ezért a közösségi irányelvek alapján elvégzett jogharmonizáció egyben a GPA-hez való csatlakozás feltételeinek is eleget tesz.[8]

Magyarországi szabályozás

A magyarországi közbeszerzési jogszabályok kialakításánál – az egységes piac működésének biztosítása érdekében – a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat is figyelembe kell venni.

A WTO és az európai uniós egyezmények elfogadásából adódóan a Kbt. összeállításánál a kötelező elemek:

  • EK Szerződés és a közösségi közbeszerzési irányelvek
  • EU közbeszerzési vonatkozású rendeletei
  • Európai Bíróság esetjoga

Léteznek továbbá a közösségi jognak olyan forrásai is, melyek nem bírnak kötelező erővel (ajánlások, közlemények), ugyanakkor segítséget jelenthetnek a különböző kötelező rendelkezésekkel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása során. Ezek is megtalálhatóak a Közbeszerzési Hatóság Honlapján.[8]

A közbeszerzés szabályrendszere Magyarországon

A közbeszerzések jelenlegi alapjogszabálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.)[1] A törvény rögzíti, hogy ki alkalmazza a közbeszerzést (ajánlatkérők), mit lehet beszerezni közbeszerzéssel (közbeszerzés tárgya). Rögzíti az eljárások során alkalmazandó szabályrendszert. A Kbt. kógens jogszabály, tehát amiről a törvény nem rendelkezik, az nem alkalmazható.[9] Amennyiben egyes cselekményekről a Kbt. nem rendelkezik, azt kell vizsgálni, hogy összhangban legyenek a Kbt. céljaival, alapelveivel.[10]

A Kbt. keretjelleggel működik, a közbeszerzéshez kapcsolódó egyes részeknél felhatalmazást tartalmaz, amely előírja, hogy az adott részt végrehajtási rendelettel kell szabályozni.

Nemzeti eljárásrend

Az európai uniós szabályozás értékhatárhoz is kötött. Az ennél kisebb értékű beszerzéseiket a tagállamok maguk szabályozzák. Magyarországon a Kbt. ezekre a beszerzésekre is tartalmaz szabályozást, ezt hívjuk Nemzeti Eljárásrendnek.[1]

Magyarországi közbeszerzési törvények 1995–2012-ig

A Magyarország első közbeszerzési törvénye (Kbt.) az 1995. évi XL. törvény többször módosított formában 2004-ig volt hatályban. Az EU-belépés előtt egy alaposan átdolgozott, az EU-s jogharmonizáció követelményeinek megfelelő törvény készült, a 2003. évi CXXIX. tv. 2004-től ez a törvény szabályozta a magyarországi közbeszerzéseket. 2010. szeptember 15-én a kor követelményeit követő közbeszerzési törvény (2010. évi LXXXVIII. tv.) lépett hatályba. A törvénymódosítás több egyszerűsítésről rendelkezik: például abban az esetben, ha az ajánlattevő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor nem lesz szükséges az APEH- és VPOP-igazolások beszerzése. Az átláthatóság érdekében a módosítás előírja az ajánlat elvárható formai követelményeit és egyúttal kizárja, hogy ennél bonyolultabb ajánlatokat kérjenek az ajánlatkérők.

Közbeszerzési törvény 2012-től 2015-ig

A 2011. évi törvény hat részből állt. Az első rész tartalmazta a célokat, alapelveket, értelmező rendelkezéseket, azt hogy milyen szervezet, mely beszerzéseire vonatkozik, milyen alap követelményeket kell betartani a közbeszerzési eljárások során. A második rész az európai uniós értékhatárt elérő közbeszerzések lebonyolítási szabályait tartalmazta. A harmadik rész a Nemzeti eljárásrendben lefolytatható közbeszerzések szabályait tartalmazta. A negyedik rész a közbeszerzési eljárások során megkötendő szerződésekről, az ötödik rész a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatról szólt. A hatodik rész rendelkezett a Közbeszerzési Hatóságról.

Közbeszerzési törvény 2015-től

2015. szeptember 22-én az országgyűlés új közbeszerzési törvényt fogadott el. A törvény hatályba lépésének időpontja 2015. november 1-je. A törvény a Magyar Közlöny 2015. évi 142. számában jelent meg, mint 2015. évi CXLIII törvény a közbeszerzésekről.

Közbeszerzési Hatóság

A Közbeszerzési Hatóság feladata a közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása. A Hatóság része a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Tanács. E szervek érdekképviseletet látnak el, jogorvoslatot nyújtanak, jogalkotással kapcsolatos észrevételeket tesznek, nyilvántartásokat vezetnek stb.[11]

Bővebben: Közbeszerzési Hatóság

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)

A központosított közbeszerzés célja, hogy az állami igényeket nagy tételben jelentős árengedményekkel tudják beszerezni, azonban a központosított kiírás esetleg lehetőséget ad a "testre szabott feladatkiírásra", illetve egyéb visszaélésekre. A központosított közbeszerzés feladataival a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) foglalkozik, a központosított közbeszerzés keretein belül lefolytatott eljárásokat a nemzeti fejlesztési miniszter felügyeli és hagyja jóvá csakúgy, mint a központi költségvetési szervek és többségi állami tulajdonú vállalatok közbeszerzéseit is.

Jelenleg a közbeszerzésre vonatkozó jogalkotással és szabályozással kapcsolatos feladatokat és a központosított közbeszerzéssel a kormányzati szinten a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársága látja el.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, i. m. 
  2. ↑ Complex Hatályos Jogszabályok Gyüjteménye 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, i. m. 179§ (1).bek. o.
  3. ↑ Ted tenders electronic daily Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, i. m. 
  4. ↑ Közbeszerzési Hatóság Honlapja Közbeszerzési Értesítő, i. m. 
  5. ↑ Kbt. 4. §
  6. ↑ Kbt. 1.- 2. §
  7. ↑ Government Procurement Agreement
  8. ↑ a b Közbeszerzési Hatóság Európai uniós szabályozás, i. m. 
  9. ↑ Kbt. 2. §. (7)
  10. ↑ Kbt. 1-2. §.
  11. ↑ Közbeszerzési Hatóság Szervezeti felépítés, i. m. 

Jogszabályok

Európai uniós jogszabályok

EUROPA > EUR-Lex kezdőlap > Az EU jogszabályainak összefoglalása > Belső piac > Közbeszerzés

Néhány jogszabály:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről

Magyar jogszabályok (többek között)

Törvény

  • 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (már nem hatályos)
  • 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

Fontosabb végrehajtási rendeletek

  • 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról
  • 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről
  • 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról
  • 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól
  • 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről
  • 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól

kozbeszerzes.hu > Közbeszerzési törvény és kapcsolódó jogszabályok Archiválva 2019. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

  • Juhász Péter – Boros Anita – Lantos Ottó: A közbeszerzés alapjai. (hely nélkül): Complex. 2009. ISBN 9789632950433  
  • Tátrai Tünde: Közbeszerzés. In Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde: Beszerzés. (hely nélkül): Complex. 2010. 267–308. o. ISBN 978-963-295-111-9  
  • Közbeszerzési Hatóság Honlapja: Közbeszerzési Hatóság (magyar nyelven). [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  • Közbeszerzési Hatóság: Európai uniós szabályozás (magyar nyelven). [2012. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 24.)
  • Ted tenders electronic daily: Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  • Országgyűlés Honlapja: A 2015. évi közbeszerzési törvényjavaslat (T4849) iromány állapota (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)

További információk

  • KözBeszKut: A közbeszerzési piac kutatásának támogatására, az eredmények publikálására, az érdeklődők számára hasznos információk nyújtására szakosodott honlap. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • WTO: World Trade Organization (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 24.)
  • Európai Unió Hivatalos lapja: A kiadóhivatal honlapja (magyar nyelven). [2015. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.)
  • Harglaw: Az új közbeszerzési törvény és az ajánlatkérők közbeszerzési szabályzatai

Kapcsolódó szócikkek