Közgyűjtemény

Az Országgyűlési Könyvtár nagy olvasóterme
A Magyar Nemzeti Múzeum portikusza
A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téren lévő épülete

A közgyűjtemény gyűjtőfogalom, amely Magyarországon a következő típusú közművelődési intézményeket foglalja magába:

  • az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított
  • könyvtár,
  • levéltár,
  • múzeum,
  • kép-, illetve hangarchívumok.[1]

Egyéb gyűjtemények

Egyházi kérelemre a közgyűjteményekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett ilyen jellegű gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok is.[2]

Értelemszerűen nem minősül közgyűjteménynek a magángyűjtemény.

Tulajdonjogi kérdések

Az 1997. évi CXL. törvénynek a 2013. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdésével beiktatott módosítása szerint:

„4/A. § Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben őrzött olyan kulturális javakat amelyek állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás eredményeként térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott, kulturális javak körébe tartozó tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti.”

Az európai uniós jogban

Az európai uniós jogban közgyűjteménynek számít az a gyűjtemény, amely egy tagállam, annak helyi vagy regionális hatósága, illetve olyan intézmény tulajdonát képezi, amely a tagállam területén található és a tagállam jogszabálya szerint közintézménynek minősül, továbbá a tagállam illetve egy helyi vagy regionális hatóság tulajdona, vagy finanszírozása jelentős mértékben azok biztosítják.[2]

Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium

Az ágazati aggregátorok egyes ágazati érdekeket semlegesítő, a közös szemléletet képviselő, szakmai egyeztető fóruma, amely az egyes ágazatokat (könyvtár, levéltár, múzeum, kép- és hangarchívum) összefogja, és a kultúráért felelős miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező testületeként működik. A felhasználói szemléletű tartalomszolgáltatás megvalósulását elősegítendő, a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium az ágazati aggregátorok (a legfontosabb közgyűjteményi megvalósítók-tartalomszolgáltatók) szakmai egyeztető fórumaként jön létre. Fő feladata a KDS megvalósításának koordinálása, nyomon követése, az ehhez kapcsolódó jelentések összeállítása.[3]

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia 2017-2025

A közgyűjteményi digitalizáció hosszú távú ágazati stratégiája. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága által elkészített Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (továbbiakban: KDS) a Digitális Nemzet Fejlesztési Program részeként, a Digitális Jólét Program, illetve a kulturális alapellátás célrendszerével összhangban jött létre. Célja, hogy biztosítsa a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.

A stratégia a felhasználói szempontokat figyelembe vevő, közzétételi célú digitalizálást helyezi előtérbe, amely elősegíti az egész magyar kulturális örökség dinamizálását, hozzájárul az állampolgárok digitális kompetenciáinak fejlődéséhez, közvetve pedig a gazdaság élénkítéséhez.  

A legfontosabb szempont a megvalósítás során az, hogy a digitális közzététel révén nőjön a társadalmi hasznosulás.

Ennek érdekében határozták meg a stratégia végrehajtásának első szakaszában, 2021-ig elvégzendő feladatokat:

• a közgyűjtemények digitalizált állományának meg kell közelítenie az 50 %-t a teljes digitalizálandó állományhoz képest;

• a digitális tartalmakat felhasználóbarát módon, egy közös kereső felületen kell elérhetővé tenni;

• a digitális oktatási stratégiához igazodva, 40 %-kal kell emelkednie a digitális tananyagok számának. A megvalósítás második szakaszában, 2025-ig cél az audiovizuális archívumok tartalomszolgáltatásának teljes körűvé válása, és az internetes archiválási szolgáltatás Kárpát-medencei hatókörrel történő működtetése.

A Kormány által a 1404/2017 (VI.28.)[4] Korm. határozattal elfogadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia itt érhető el.[3]

Köznevelési tartalom a közgyűjteményekben

A közgyűjteményi digitalizálás egyik legfontosabb célja a köznevelési tartalomfejlesztés. Mivel a közgyűjteményi tartalmak oktatási célra történő felhasználásának lehetősége végtelen, tanórai alkalmazásukkal a közgyűjteményi digitalizálás hozzájárul a Nemzeti Alaptanterv, illetve a kerettantervek céljainak és elvárásainak magas fokú teljesítéséhez. A digitális közgyűjteményi tartalmak tananyagba való beépülésének következményeként elősegíthető a tanulói személyiség, tudás, képesség és készség sokoldalú, komplex fejlesztése, ezáltal pedig a társadalmi hasznosulás növekedése.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ 1. sz. melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez o) pontja
  2. ↑ a b Bíró Endre: Jogi szótár. 287 old.
  3. ↑ a b c A Digitális Jólét Program stratégiáihoz kapcsolódó fogalomtár. Digitális Jólét Nonprofit Kft.. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  4. ↑ 1404/2017. (VI. 28.) Korm. határozat. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.. (Hozzáférés: 2022. november 19.)

Források

  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
  • 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról

Kapcsolódó szócikkek