Köznevelés

 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk a gyűjtőfogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Köznevelés (egyértelműsítő lap).
A magyar közoktatás rendszere 2018-ban

A közoktatás mint gyűjtőfogalom magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.[1]

Története

1918-as megfogalmazás szerint: "A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul s a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja. A műveltséget közvagyonnak tekinti, a melyből meríteni s minél magasabb színvonalat elérni joga van minden állampolgárnak, de az állam általános műveltségi színvonalának elérése nemcsak jog, hanem állampolgári kötelesség is, az ép és egészséges polgárnak művelt polgárnak is kell lennie."[2][3]

Az 1993. évi törvény

A közoktatásról szóló[4] 1993. évi LXXIX. törvény bevezetője szerint: "A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságára és a vallásszabadság, a hazaszeretetre nevelés érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósulása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesülése."

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A fogalom cseréje köznevelésre

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatás helyett a köznevelés kifejezést alkalmazza.

Érdekességek

Az általános iskolai tanárok 87,3 százaléka, a középiskolai tanárok 68 százaléka nő (2007).[5]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Bíró Endre: Jogi szótár, 392. o.
  2. ↑ Archivált másolat. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  3. ↑ Bors Jolán (1918). „Előadói javaslat a Gyermektanulmányi társaság Közoktatási Reformbizottsága számára” (PDF). A Gyermek XII. (7-10.), 437–439. o. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)  
  4. ↑ többször módosított
  5. ↑ Kovács Edina: A tanári identitás alakulása a társadalmi nemi szerepek tükrében In: Kéri Katalin (szerk.): Társadalmi nem és oktatás. Konferenciakötet (PTE BTK „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 2011)
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!