Kővágás

Kővágás (Kamenná Poruba)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1368
Polgármester	Štefan Kasman
Irányítószám	013 14
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	ZA
Népesség
Teljes népesség	1856 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	485 m
Terület	14,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 18° 41′ 08″49.07583333, 18.6855555649.075833°N 18.685556°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 18° 41′ 08″49.07583333, 18.6855555649.075833°N 18.685556°E
Kővágás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kővágás (1899-ig Kőporuba, szlovákul Kamenná Poruba) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolnától 16 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 4 km-re délre fekszik.

Története

1368-ban a nyitrai konvent oklevelében „Stephanburbaya” néven említik először a közeli Alsóosztorány templomának alapításával kapcsolatban. Ekkor egy bizonyos István birtoka volt, később a Kardos család a birtokosa. Temploma a 14. században már állt. A 15. század végén a Paraznói család birtoka. 1490-ben Paraznói Péter a birtok felét végrendeletileg az elefánti Keresztelő Szent János pálos kolostorra hagyta. 1511-ben szerepel mai nevén először „Kewporuba” alakban. 1523-ban a Paraznóiak 5 jobbágytelket az Egressy családnak adtak zálogbirtokul. 1535-ben tűnik fel a helyi birtokos Porubai család. 1543-ban 13 földműves, 10 zsellér és két bíró lakta.

A 17. század végén egy része a zsolnai jezsuiták birtoka lett. Az 1688-as urbárium megemlíti a falu bíráját: Porubai Jánost. Rajta kívül 3 jobbágy és 4 zsellércsalád élt a községben. 1707-ben Kőporubának 6 és fél jobbágytelke, 14 zsellértelke volt. 1720-ban 15 adózó telekkel rendelkezett. 1784-ben 81 házában 105 család és 652 lakos élt. Iskoláját 1798-ban az egyházi vizitáció során említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.”^[2]

1828-ban 102 házában 709 lakos élt. Temploma a 19. század közepén pusztult el.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kő-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, 822 kath., 4 evang., 29 zsidó lak. Filial. templom. Hegyes, erdős, sovány határral. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 677, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1780 lakosából 1775 szlovák volt.

2011-ben 1823 lakosából 1793 szlovák.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1860 és 1870 között épült a korábbi gótikus templom helyén, tornyának felhasználásával.
• A faluban álló Nepomuki Szent János és Nagyboldogasszony kápolnák 1875-ben épültek.

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Kővágás Szlovákia térképén
• A község a zsolnai kistérség honlapján
• E-obce.sk