Terhely

Terhely (Terchová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1598
PolgármesterMilan Laurenčík
Irányítószám013 06
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség4009 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület84,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 19° 01′ 52″49.2575, 19.0311111149.257500°N 19.031111°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 19° 01′ 52″49.2575, 19.0311111149.257500°N 19.031111°E
Terhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terhely (1899-ig Tyerhova, szlovákul Terchová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolnától 25 km-re keletre fekvő irtványfalu.

Története

A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapították, 1598-ban „Králowa alias Tyerchowa” alakban említik először, ekkor malma és 19 háza volt. 1662-ben „Terchowa” alakban szerepel. A sztrecsény-egbelényi uradalomhoz tartozott. A 17. század második felében részben a vágtapolcai uradalom része lett. Ekkoriban Cieszyn és a Kiszuca vidékéről újabb telepesek is érkeztek a községbe. Utódaikból származik a híres betyár, Juraj Jánošík családja is. 1731-ben templom is épült a településen, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. 1784-ben 438 házában 381 családban 2164 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Terchova. Tót falu Trentsén Várm. a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyhez 2 mértföldnyire; földgye valamennyire sovány, legelője, réttye, fája elég van, marhákkal is szoktak kereskedni.[2]

1828-ban 425 háza és 3427 lakosa volt. Lakói állattartással, legeltetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században 10 vizimalma és papírmalma működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terchova, népes tót falu, Trencsén vgyében, az Árva megyei határ szélhez közel: 4133 kath., 21 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van nevezetes juh, és tehén tartása; papiros malma; mész-égető kemenczéje, és igen nagy fenyves erdeje. Nevezetes itten a Ratna nevü völgy, melly mindenfelől iszonyu kősziklákkal vétetik körül, s csak a helység felöl nyulik belőle egy keskeny kijárás. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Temploma a második világháborúban elpusztult. 1945. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka a németek a falut felgyújtották, ekkor 170 háza égett le. A háború után 96 család költözött Dél-Szlovákiába. A falut 1945 és 1947 között építették újjá. 1945-ig téglagyár, 1967-ig kőbánya működött a községben.

Népesség

1910-ben 3854, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 4099 lakosából 4063 fő szlovák volt.

2011-ben 4021 lakosából 3969 fő szlovák volt.

2015-ben még él néhány magyar is itt. Legalább egy idős házaspár, akik Kárpátaljáról költöztek oda.

2021-ben 4009 lakosából 3817 (+2) szlovák, 4 magyar, (+1) cigány, 25 (+6) egyéb és 163 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1949-ben épült a háborúban elpusztult régi templom helyett.
  • Határában húzódik a 600-700 m magas, meredek dolomitszikláktól kísért 7 km hosszú Vrátna völgye.
  • A Vrátna szorosa felé vezető zöld dombon, a Kis-Fátrában tornyosodik Juraj Jánošík acéllemezből készült életnagyságúnál nagyobb szobra. A hét és fél méter magas szobrot 1988-ban építették. Alkotója Ján Kulich szobrászművész.

Képek

  • Terhely látképe
    Terhely látképe
  • A Szent Cirill és Metód templom
    A Szent Cirill és Metód templom
  • Jánošík-nap
    Jánošík-nap
  • A Kis-Rozsutec (1343 m) a faluból nézve
    A Kis-Rozsutec (1343 m) a faluból nézve
  • Jánošík szobra
    Jánošík szobra

Híres emberek

Itt született:

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ma7.sk

Külső hivatkozások

Commons:Category:Terchová
A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Terhely Szlovákia térképén
  • Terhely a szlovák múzeumok honlapján
  • A község információs portálja
Sablon:Zsolnai járás
  • m
  • v
  • sz
A Zsolnai járás települései
Zsolna (Žilina)
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap