Kacsóh Pongrác

Kacsóh Pongrác
Életrajzi adatok
Született	1873. december 15. Budapest
Elhunyt	1923. december 16. (50 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok	opera operett műdal
Tevékenység	zeneszerző, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.^[1]

Családja

Örmény család szülötte, mindkét felmenője örmény. Marosséllyei Kacsóh (khach’ խաչ) Lajos (1849–1911),^[2] MÁV felügyelő, és Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marosséllyei Kacsóh Lajos (1812–1877), a kisbajomi református egylet lelkésze, a dunántúli református egyház kerület főjegyzője,^[3] és nagygyimóthi Nyikos Katalin (1819–1899) voltak.^[4] Édesanyja az erdélyi örmény nemesi család leánya, a Gyergyószentmiklós-i Lukács Róza. Az anyai nagyszülei gyergyószentmiklósi Lukács Márton (1813-1880), csorvási postamester, és Paraszka Anna (1811–1900) csorvási postamester voltak.^[5][6]

Iskolái

Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.^[7]

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Kacsoh Pongrác többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Elterjedt az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta, amikor anyai nagyanyja még postamester-asszonyként dolgozott.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően.

Házassága és gyermeke

1913. június 19-én Budapesten,^[8] feleségül vette a régi Sopron vármegyei nemesi származású alsózopori Nagy Rózsa Geornina Flóra (*Németújvár, Vas vármegye, 1885. április 4.–†Budapest, 1963. november 6.) kisasszonyt,^[9] akinek a szülei alsószopori Nagy Jenő (1844–1916), a soproni királyi törvényszéknek a bírája,^[10][11] és a szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) voltak.^[12] Az apai nagyszülei alsószopori Nagy János (1817–1867), 1848-as honvéd százados, földbirtokos és szeniczei Szeniczey Judit (1820–1905) voltak. Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, zalaboldogfai földbirtokos és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak.^[13] Az anyja oldaláról többek között a szentgyörgyi Horváth-, a bonyhádi Perczel- a barkóczi Rosty- a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a rábadoroszlói Rumy- és a boldogfai Farkas családok leszármazottja volt.^[14] Később, Kacsóh Pongrác feleségétől elvált. Kacsóh Pongrác és alsószopori Nagy Rózsa házasságából született:

• marossélyei dr. Kacsóh János (Budapest, 1917. október 24.–Budapest, 1982. február 18.), tartalékos huszárzászlós.^[15][16] Felesége, Eisemann Erzsébet, Eisemann Mihály zeneszerző lánya volt.

Társadalmi szerepvállalása

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb művei

Kísérőzenék színpadi művekhez

• Molnár Ferenc: Liliom (1909);
• Molnár Ferenc: Fehér felhő (1916. február 25.);
• Maurice Maeterlinck: Kék madár.

Dalművek

• Csipkerózsika (Kacsóh Pongrác első daljátéka, 1904);
• János vitéz (1904);
• Rákóczi (1906);
• Mary-Anne (1908);
• Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden).

Publikációk

• Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
• A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
• A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
• Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
• Zenekritikák a Pesti Naplónál.
• Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról. Lásd: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0901/kacsoh0901.html Archiválva 2014. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kötetei

• Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896
• Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904
• János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
• A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000)
• Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1-2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912
  • Pedagógiai rész
  • Zenei anyag
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931
• János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952
• A zene története; Anno, Bp., 1997
• János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

Kapcsolódó oldalak

• A kolozsvári magyar színjátszás története
• Petőfi Sándor
• Fedák Sári
• László Géza
• Egy rózsaszál
• Kék tó, tiszta tó
• Kacsóh Pongrác út

Emlékezete

• Róla nevezték el a Kacsóh Pongrác utat Budapest XIV. kerületében.
• Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban látható. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968)
• Emléktábláját az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán helyezték el. (Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.)
• Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található (10-1-61). Füredi Richárd alkotása

Képgaléria

• 
  Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban
• 
  Emléktáblája, Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.
• 
  Kacsóh Pongrác sírja Budapesten.

Források

• Síremléke
• Kacsóh Pongrác szobra Kecskeméten
• Színészkönyvtár
• Dr. Kacsóh Pongrác zeneoktatási reformtörekvései^{[halott link]}
• A hét portréja: Kacsoh Pongrác – Fidelio
• Szirmai Albert: Kacsoh Pongrác – Nyugat, 1924
• Fizikai Szemle honlap

Jegyzetek

További információk

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Fancsali János: Kacsóh Pongrác, Bartók Béla első méltatója. In: Magyarörmény zenei breviráium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 103-110. ISBN 963 212 329 8
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Bp. , Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. (Lyceum könyvek)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.(Kecskeméti Füzetek 4.)
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 .
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

A János vitézről

• Magyar operett az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben
• Tanulmány: János vitéz, az ideológia huszára – A századforduló operettjében rejlő lehetőségek
• www.szinhaz.hu: Huszárok az aluljáróban – cikk egy modern rendezésről
• János vitéz Újszegeden Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A János vitéz a Szigligeti Színházban – Tiszavidék, 1957. január
• Képek New York-i Magyar Színház előadásáról 2004.
• A János vitéz az Erkelben – Új Ember 2004. január 11. LX. évf. 2. (2892.)