Kalmarsund

Kalmarsund
Országok	Svédország
Hosszúság	130 km
Legnagyobb szélesség	25 km
Legkisebb szélesség	5 km
Települések	Kalmar, Färjestaden
Elhelyezkedése
Kalmarsund Pozíció Délnyugat-Skandinávia térképén
é. sz. 56° 43′ 57″, k. h. 16° 26′ 57″56.732388888889, 16.44928055555656.732389°N 16.449281°EKoordináták: é. sz. 56° 43′ 57″, k. h. 16° 26′ 57″56.732388888889, 16.44928055555656.732389°N 16.449281°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmarsund témájú médiaállományokat.

A Kalmarsund a svédországi Öland szigete és a Skandináv-félsziget szárazföldje között húzódó keskeny tengerszoros a Balti-tengeren. Hossza körülbelül 130 kilométer, szélessége 5 és 25 kilométer kötött váltakozik. Nevét Kalmar településsel nagyjából azonos időben kapta, bizonytalan, hogy melyiket nevezték így előbb. A szó jelentése végső soron a régi helyi svéd nyelvjárásban kőgörgeteget, kőhalmot, köves helyet jelent, ami a tengerben a hajózást veszélyeztette.^[1] A szorost a legkeskenyebb része közelében szeli át az 1972-ben befejezett, 6 kilométer hosszú Ölandi híd. A Kalmarsund északi, kiszélesedő részében terült el a Blå Jungfrun (Kék szűz) nevű sziklasziget, ami nemzeti parkjáról nevezetes.

Története

A tengerszoros környéke már az északi bronzkorban lakott volt, sőt az újkőkorszakból, de még a középső kőkorszakból, i. e. 6000 körüli időkből is találtak errefelé leleteket.^[2][3]

Neve írásban legkorábbról az 1000-es évekből maradt fenn egy rúnakövön. A szoros legkeskenyebb része közelében a 12. században erődítményt építettek, ami később a kalmari vár alapja lett.

• 
  A Blå Jungfrun szigetnek a jégkorszakban feltört kövei
• 
  Öland szigete műholdfelvételen, nyugati oldalán (balra) a Kalmarsund

Jegyzetek

Források

• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2