Kaposi csata
| Kaposi csata | |||
| Habsburg–török háború (1540–47) | |||
| Dátum | 1543. április 13. | ||
| Helyszín | A Kapos folyó mellett, Baranya vármegye | ||
| Eredmény | Oszmán-török győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
| Habsburg–török háború (1540–47) |
|---|
| Visegrád ostroma · Buda ostroma (1540) · Pest ostroma · Buda ostroma (1541) · Fogaras ostroma · Oda Buda! · Pécs ostroma (1) · Buda ostroma (1542) · Döbröközi harcok · Szeged ostroma · Szekszárdi csata · Kaposi csata · Kanizsa ostroma (1543) · Valpó ostroma · Siklós ostroma · Esztergom ostroma · Pécs ostroma (1543) · Komáromi csata · Székesfehérvár ostroma · Ozora ostroma · Vásárhelyi csata · Ugodi csata (1) · Ugodi csata (2) · Kanizsa ostroma (1545) · Fehérvári csata |
Sablon:Habsburg–török háború (1540–47)
|
A Kaposi csata a Kapos baranyai szakaszán lezajlott csata a magyarok és a törökök között, 1543. április 13-án, amelyről Kászim szekszárdi török parancsnok tesz említést levelében.
Az Ozoráról, Simontornyáról és Székesfehérvárról jövő várkatonák április 4-én megtámadták Szekszárdot, ahol számos törököt levágtak. A győzelem hatására nekimentek Szekcsőnek, ott azonban már visszaverték őket.
Kászim Jahja és Hajder nevű bégjeit elküldte, hogy a túlélőket összefogdossák. A magyarok a Kapos mellett gyülekeztek, amikor a két bég csapata rájuk bukkant. A törökök egyből nekik estek és szétverték őket, valószínűleg mindenkit levágtak közülük.
Az elfogott katonákból Kászimnak a szultánhoz írt levele szerint azokat a falvakat kellett volna felégetniük, melyek meghódoltak a töröknek Tolnában és Baranyában.
A vereség nem volt súlyos a magyarokra nézve, mivel a szekszárdi és szekcsői akciók is elsősorban a török gyengítését tűzték ki célul, amellyel együtt jár az a kockázat, hogy senki sem térhet vissza élve. A török részéről ezt követően aktív csapatmozgások indultak, melyek tovább készítették a terepet a szultáni sereg számára.
Források
- Györkös Attila: AZ 1543-AS TÖRÖK HADJÁRAT MAGYARORSZÁGON Archiválva 2009. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
